Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-126

126. országos ülés 041 márczius '/3-án, csütörtökön. 201 pénzügyminiszter ur is. De ha a kisbirtokososztály jóléte viszonylag a legjobb, akkor milyen nyomorúságos lehet a többi osztálynak gazdasági helyzete Magyarországon, a mikor az ily adatok daczára és ily helyzet mellett kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy ez a kisbirtokososztálynak a helyzete, a melynek lába alól csúszik a föld, a melynek földjére évenként 200 millió uj teher nehezedik, a melynek tagjai százós ezerszámra kivándorolnak, a mikor ezek daczára, és bár ilyen kézzelfogható tények bizonyítják a szegénységét, mégis a legjobb helyzettel bir Magyarországon ? így aztán az általános helyzet igazán nagyon rossz lehet és nem vigasztalhat, hogy ily nyomorúság mellett még nagyobb nyomorban létezők is vannak ebben az országban. Ellenkezőleg, a helyett, hogy a t. pénzügyminister ur rózsásnak tartja a kisbirtokosok helyzetét, sokkal reálisabb gondolkozásra és a helyzet jobb ismerésére vallana, ha oly tervekkel állana elő, a melyeknek segítségével a mezőgazdasági osztály terhén könnyíteni, adósságai nagy részét konvertálni lehetne, egy szóval ha előállana egy uj földtehermentesitési tervezettel vagy legalább ideával, (Ugy van l a baloldalon.) ha a parczellázásra, ha a mezőgazdasági oktatásra nagyobb összegeket szánna, egy szóval, ha e költségvetésben az optimizmus helyett azt látnók, hogy a kisbirtokososztály helyzetének reális felfogásából született oly ideákkal jönne és a költségvetésbe oly tételek volnának szorítva, a melyekkel tényleg segítségére mehetnénk a kisbirtokos- és kisgazda osztálynak. E helyett a t. pénzügyminister ur (Halljuk! a baloldalon.) még azt is állította, hogy téves azoknak a képviselőknek a felfog kik azt magyarázták, hogy nálunk minden uj teher a földbirtokosok vállaira súlyosodik, mert semmiféle uj teher nincs kontemplálva, a mely a kis exisztencziákat sújtaná, a j)rogresszivitás gondolata már helyet talált adórendszerünkben és már a törvényben is megvan. Igaz. E mellett emlékeztetek arra, hogy a honvédelmi minister ur épen talán, sőt attól indíttatva a mit az ujonczmegajánlási vitában mondtam, a hadmentességi adó progresszivitását is felvette programmjába. Ezzel szemben ugy tudom, hogy épen azt a törvényjavaslatot, a mely progresszivitást valamennyire megvalósítja, a t. pénzügyminister ur felfüggesztette, mert a mai napig végrehajtva nincs, sőt ha hihetünk a közleményeknek, a melyek oly körökből kerülnek ki, a melyek merkantil érzelmüknél fogva a. pénzügyminister úrhoz igen közel állanak, attól kell tartani, hogy e törvények reformálva lesznek, és pedig korántsem abban az irányban, hogy progresszivitás erősebben. vitessék keresztül, . . . Szmrecsányi György: Deformálva, nem reformálva lesznek! Halfer István: . . . hogy az ingó tőke erősebben legyen megadóztatva, hanem abban az irányban, a melyben a kereskedelmi testületek KÉPVH. NAPLÓ. 1910 — 1915. VI. KÖTET. kívánják, t. i. deformálás lesz a reformáläs helyett, és a progresszivitásnak, a mely valamenynyire felfelé megindult, az éle le lesz tompítva és újra a földet, a kis exisztencziákat fogja erősebben sújtani. Van nálunk is progresszivitás. Ez azonban lefelé halad, t. i. minél szegényebb exisztencziát ér utói az adó, aránylag annál nagyobb részét Veszi el jövedelmének az állam. Ezzel szemben tudunk mutatni igen nagy jövedelmeket, melyeknél nemcsak hogy a progresszivitás nem érvényesül, hanem az adóigazság elve sem lett reájuk alkalmazva, minélfogva jövedelmük jókora része egyáltalában mentés marad mindenféle adózástól. Az igen t. pénzügyminister ur nyilatkozott beszédében az alkoholizmus kérdéséről is. Azt mondta, hogy teljes erővel azon van a kormány, hogy az alkoholizmus jmsztitásai ellenében mindent megtehessen, de ellenvetette, hogy nem volt a felszólalók egyikének a beszédében sem semmiféle reális jorojjozicziő vagy terv arra, hogy a kormány tulajdonkéj>en hogyan legyen gátlója az alkoholfogyasztásnak és hogyan kisebbítse az alkoholizmus által okozott károkat. Ezzel szemben bátor vagyok hivatkozni képviselők nyilatkozataira, melyeket részben itt e házban, részben a házon kívül tettek akkor, mikor e tekintetben egyenes kérdést intéztek hozzájuk. Az »Alkoholizmus« czimű folyóirat ugyanis körkérdést intézett a képviselőház egyes tagjaihoz. Megkérdezte őket, hogy milyen intézkedéseket kellene várni a kormánytól abban a tekintetben, hogy az alkoholizmussal járó veszedelmet csökkentse. Erre néhányan válaszoltak. Többek közt Pál Alfréd t. képviselőtársam azt mondta (olvassa) : »A vasárnapi munkaszünetnek a korcsmákra és a jjálinkamérésekre való kiterjesztése ellen semmiféle komoly érvet nem lehet felhozni. Ezen intézkedést egyaránt kívánatossá teszik közrendészeti és népjóléti szemjx>ntók«. íme, egy reális gondolat, melynek megvalósítására a kormány gondolhat. Huszár Károly (sárvári): Harmincz vármegye kérvényezte ezt már! Haller István: Itt van Szterényi József kéj) viselő társam nyilatkozata, mely így szól (olvassa) : »Szerintem tehát az alkoholellenes mozgalmat ki kell egészíteni oly irányban, hogy a szeszfogyasztóknak biztosittassék az egészségre legkevésbbé ártalmas szeszesitaloknak fogyasztása. E téren sokkal gyorsabban, sokkal nagyobb eredmény is lenne elérhető. Ez nem is tétetnék függővé a fogyasztók akaratától, — mely bizony nehezen idomítható — mert itt az államhatalom törvényhozási utón egyoldalulag intézkedik. És ha óvjuk a munkásosztályt a fehér foszfor ipari felhasználásának eltiltásával, ha az ólommérgezések korlátozása czéljából törvényhozási intézkedések terveztetnek, a mi igen okos, igen szükséges is.: mennél indokoltabb, mennél sür26