Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-126

182 126. országos ülés 1911 r, alacsonyabb vízállása felett menye, az öntözésre szolgált. Ma is, a mikor Egyiptomnak újra vissza akarják varázsolni régi gazdagságát az angolok, a vízépítéssel, a világra szóló asszuani művekkel kezdik meg Egyiptom reorganizáczióját. Továbbmenve, ott van előttünk az ős históriából ismeretes babilóniai és assziriai államok nagysága; még ma is mindenki tudja a babilóniai függő-kertek históriáját. Méltóztassék megítélni, Hogy néz ma ki a Tigris és az Eufrát völgye; irtózatos képet mutat. Előttem van a török beruházási programmra vonatkozó munkálat, a melyből látható, hogy mekkora ott a mocsaras, a kopár és pusztaságokat képező teriilet és micsoda nyomorúság van ott. A régi hatalmas városok helyét befútta és eltemette az évezredek pora. Az a török állam, a mely alig egy esztendeje kezdte a kultúrát meghonosítani és alkotmányos életet csinálni, legelőször áthivatta Egyptomból azt az angol mérnököt, a ki ott a műveket csinálja és programmot csináltatott a Tigris és Eufrát völgyének rendezése dolgában és csináltatott az a török állam, a mely nehezen kap a külföldön is kölcsönt, egy programmot, a mely szerint 1.280,000 hektárnak hasznosítását vették jjrogrammba 7.410,000 török fontnyi összeggel, a miben bennevannak ugy a lecsapolások, mint az öntözőművek, sőt az ipari czélokra szolgáló vízművek létesítése is. Olaszország a legszebb rónaságát, a Po völgyét, Lombardiának hatalmas fejlődését a viz teremtette meg. Németország az egész felső vidékén, egész síkságán, sőt a folyóvölgyekben is vízműveket ópit. Az Egyesült-Államokban a mostanában sokszor emlegetett Rio Grandé völgyében egy hatalmas vizmedenczét építenek, a mely jóval meghaladja még az assuani vízmüveket is. Ez a mesterséges tó egymagában 70 kilométer hosszúsággal és tiz kilométer szélességgel fog bírni é's 40 millió köbméter viz tárolására lesz alkalmas. Nem fogok tovább menni e kérdésben. (Halljuk! Halljuk! bal felől.) Ezek a példák mutatják, hogy Magyarország jövendőbeli fejlődésének is ez a vízügyi politika képezi alapját, mert mi kőszenet, a mely nincs, és a melyből több nincs és jobb nincs, nem fordíthatunk erre a czélra; ha pedig külföldi kőszénnel dolgozunk, akkor iparunk sohasem lesz a külföldi iparral szemben versenyképesebb, ellenben az olcsó vizierő, a melyben nem minden állam versenyezhet velünk, és a mely az egyszer befektetett tőkét rövid idő alatt amortizálván, úgyszólván örök időkig ott marad. Ennek felhasználásával az iparnak is nagy fellendülését biztosithatja. T. képviselőház! Az a kérdés csupán, hogy Magyarország vízrajzi térképe ezt a közgazdasági politikát lehetségessé teszi-e. Nagyon kevés ebben a tekintetben a magyar .előző munkálat. A mig ezekről a kérdésekről, a talajjavítás, az írczius 23-án, csütörtökön. öntözés, a vízművek, a hajózható csatornák, a folyószabályozások kérdéséről a német birodalomban könyvtárakra menő munkálatok állanak készen, a melyek bemutatják azt, hogy úgyszólván a növényzetet hogy lehet gyárilag termelni a mezőgazdaság terén, a mikor a legutolsó részletekig ki van dolgozva minden folyóban rejlő lóerő-nagyság, addig Magyarországon még kevés törtónt ez irányban. Egy és más mégis történt. Itt van kezemben Viczián csodálatosan szép munkája, Magyarország vizierőiről és a mely kimutatja, hogy Magyarország kihasználatlan viziereje 1,700.000 lóerőt tesz ki ma, a kis vizeket és az alacsony esésű folyórészeket sem számítva, mert ha mind ezt összekombináljuk a völgyjáró gátakkal és tekintetbe vesszük, hogy folyórendezés és szigorú erdősítés esetén mennyivel több lesz az ország állandó vízmennyisége, akkor az összes lóerőmennyiséget három millióra is lehet tenni. Az egész magyar közéletet, az erdélyi részeket, lázba hozta a kissármási földgázkút. Most fedezik fel, hogy Magyarországot egy földgázkút fogja nagygyá tenni, holott ötvenszer, százszor annyi kihasználatlan erő folyik évszázadok óta le a hegyekből, a nélkül, hogy az ócska, régi szerkezetű malmoktól eltekintve, hasznát vettük volna; mert hiszen Magyarországon a vízmüvek lóereje, a motorikus erő, a melyet ipari czélokra használnak fel, 39.000 lóerő, mondd: harminczkilenczezer lóerő mindössze; talán a legutóbbi évek munkája ebbe nincs beleszámítva. Ha ezt a munkálatot megnézzük, akkor Magyarország jövendő fejlődésének óriási, hatalmas perspektívája nyílik meg előttünk, a mely nemcsak az iparkérdést, a magyar Alföld kérdését oldja meg, de alkalmas arra is, hogy megoldja a Magyarországon szükséges mórtékben a nemzetiségi kérdést is, egyszóval a magyar fajpolitikának minden irányában oly hatalmas eszköz van a kezünkben, a melyet bün és nemzeti szerencsétlenség kihasználatlanul hagyni csak egy perczig is. T. képviselőház! Engedelmet kérek, hogy ha e kérdésre hosszas gondolkozás és előtanulmányozás után oly nagy súlyt helyezek, (Halljuk ! a baloldalon.) hogy az egész kérdést mégis el akarom mondani. A magyar parlamentnek az a szokása, hogy itt az ember hiába beszél, a magyar sajtó egy részének nem igen van érzéke a szakkérdések iránt, a magyar közvélemény pedig ugy el van ernyedve, hogy nem bánja, ha fát vágnak a hátán. Én tehát szintén nem abban a hiszemben beszélek, hogy ilyen beszédre mindjárt meg fog fordulni a helyzet, de azt hiszem, e dolognak és ennek a politikának okvetlenül lesznek ós vannak apostolai, nemcsak a mérnöki karban, a hol a Kvassayak, Krisztinkovich-Viczián és egy egész csomó ember dolgozik ebben az