Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

90 99. országos ülés Í91Í ; felvételek alapján egészíttettek ki; továbbá tekintettel arra, hogy a földmivelésügyi ministerium költségvetésében épen az állattenyésztési ezélokra nagyobb összegek vannak felvéve ; végre tekintettel arra, hogy a husdrágaság kérdése az utóbbi időben itt a házban és a házon kivül is, általános érdeklődés és vitatkozás tárgyát képezte, minderre való tekintettel, mondom, a bizottság kívánatosnak tartotta azt, hogy az állatszámlálás mielőbb a folyó évben megejtessék. Minthogy azonban az országos statisztikai hivatal jelenleg a népszámlálással van elfoglalva, és az idő előhaladott voltára való tekintettel, e felvétel legkorábban a hónap vége felé volna eszközölhető, ennek folytán a gazdasági bizottság javasolja, hogy ezen állatszámlálás f. évi február hó 28-án eszközöltessék. Ezen állatszámlálásnál a lajstromos rendszer fog alkalmaztatni, a mely keretben ugy az egyes állatfajok, valamint a tulajdonosok személyi viszonyai és gazdaságaik területe is külön lesznek megállapítva. A közgazdasági bizottság javasolja, hogy a borjuk létszámánál nemcsak a borjuk összes száma állapittassék meg, hanem azonkívül az is, milyen czélra lettek a borjuk fordítva. Ez adatokból állattenyésztésünk fejlődési irányát is megítélhetjük. Azonkívül megállapítandó lesz a marháknál az is, melyek járnak legelőre, a gazdaságban évenként hány marhát tartanak istállóban ; valamint az is, mennyit tartanak vegyesen istállóban és legelőkön. A közgazdasági bizottság által javasolt módosítások már az itt benyújtott jelentésben eszközöltettek. Az összes haszonállatok létszámának az az összeírása, a melyről az 1894 : XII. t.-cz. 23. §-a szól, a mostani felvétel által pótoltatik ; az 1888. évi VII. t.-cz. 17. §-a szerinti állatorvosi vizsgálat azonban a jövőben sem. lesz mellőzhető. Egy további kibővítés a hitelintézetek statisztikájánál eszközöltetik, a mint azt a közgazdasági bizottság már 1910 Julius 13-án tartott ülésén elhatározta. A szakkörök meghallgatása után különböző irányban történtek módosítások, főképen a kölcsönök mikénti folyósításánál és azok biztosításánál, valamint arra nézve is, hogy az egyes hitelintézetek mennyiben vesznek igénybe külföldi hitelt. Ezen utóbbi adatból némi tájékozást nyerhetünk az ország fizetési mérlegére nézve. Végre a rendőri elbírálás alá tartozó kihágási ügyek statisztikája is módosul, a mennyiben az eddigi összesített rendszer helyett az egyes esetek külön felvétetnek. Sőt egyes kihágási eseteknél, mint a kivándorlási, bor- és terményhamisitási kihágásoknál az illető egyén személyi viszonyai külön megállapittatnak. A közgazdasági bizottság határozata alapján ajánlom, hogy a jelentést méltóztassék a jelzett módosításokkal jóváhagyólag tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Szojka Kálmán jegyző: Földes Béla! Földes Béla: T. képviselőház ! Felszólalásomnak oka az, hogy kívánatos, hogy a ház érdeklőbruár ii-én, szombaton. dést mutasson olyan tárgyak iránt, a melyek fontosak bár, de nem szenzácziós jelentőségűek. A kérdés, a melylyel foglalkozunk, a dolog természeténél fogva olyan, hogy törvényen alapulván az az eljárás, a mely itt követtetik, ez a leghelyesebb. Én e törvénynek, a mely elrendeli, hogy a ház foglalkozzék a statisztikai hivatal évi munkafeladatának megállapításával, én sok tekintetben igen nagy jelentőséget tulajdonitok, mert nézetem szerint a munkálatok jelentősége azáltal jelentékenyen emelkedik, ha a ház kimutatja érdeklődését azon munkálatok iránt, hogy a statisztikai hivatal, mint a nemzet megfigyelésének fontos szerve, mily körben iparkodik a nemzet élet- és gazdasági köreit megfigyelni. Nagy jelentőséget tulajdonítok ennek abból a szempontból is, — a mi a törvénynek mindenesetre egyik intencziója volt — hogy azzal szemben, a mire a statisztikai megfigyelés köre kiterjed, a közönség bizonyos védelmet találjon abban az irányban, nem mintha a veszély oly nagy volna, vagy egyátalán mutatkoznék, de minden esetre elvi szempontból igen fontos, hogy a közönség biztosítva legyen az iránt, hogy a statisztikai hivatal nem terjeszti ki a megfigyelési körét olyan dolgokra, a melyek a közérdek szempontjából jelentőséggel nem birnak és az egyén féltékenyen őrzött magánköréhez tartoznak. (Helyeslés balfelől.) Ezért tulaj donitok én ennek az eljárásnak nagy fontosságot, mert a statisztikai hivatal ezáltal bizonyos nagyobb önállóságot, függetlenséget és védelmet talál a mindenkori kormányokkal szemben. Tudjuk, hogy e tekintetben előfordultak oly esetek, mikor a statisztikai hivatalok kellemetlen helyzetekbe kerültek, sőt voltak oly esetek, hogy igen nagy, kiváló statisztikusok kénytelenek voltak helyüket elhagyni, mint pl. Poroszországban, a hol pl. az illető nem akart eleget tenni Bismarck kívánságának. Én a statisztikai hivatal szempontjából is igen fontosnak tartom azt, hogy igenis, az eljárás a lehető legszigorúbban javittassék. Igaz, hogy ez nem nyújt teljes védelmet és azt hiszem, hogy oda fog fejlődni a dolog, hogy a jövőben még nagyobb önállóságot nyernek. Nem mernék erre bizonyos javaslatokat tenni, szóval koczkáztatni bizonyos eszméket, de hát kétséget nem szenved, hogy a statisztikai hivatal is olyan szerv, a mely egy számmal igen szigorú kritikát mondhat a kormány viselkedése felett, egy szám nagyobb kritikát foglalhat magában, mint az egész számvevőszék jelentése, Nem akarom egészen ekviparálni a kettőt, de ugy látom, hogy, ha a statisztikai hivatalnak független, önálló működését a jövőben biztositani akarják, azt nemcsak nálunk, hanem másutt is lehetőleg függetlenítem kell a kormány befolyásától. (Helyeslés a baloldalon.) A mi a munkarendet illeti, a mely elő van terjesztve, ahhoz sok hozzáadni valóm nincs. Helyeslem azt, hogy ezen kérdések felkaroltattak a statisztikai hivatal által. Abban a tekintetben nézeteltérés lehet, hogy milyen sorrendben