Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

99. országos ülés 1911 február 11-én, szombaton, 91 következnek egymás után, de hát a statisztikai hivatal, a mely buzgón működik, a maga hatáskörében szükségesnek tartotta részint a közgazdasági bizottság, részint egyéb nyilvános közegek befolyása alatt munkakörét igy megállapítani. Kétségtelen, hogy itt két tárgy van, a mely igen nagy fontossággal bir, az egyik a városok háztartása, a mely városokban ma a magyar kultúra góczpontjai vannak, a melyeknek fejlődését mindenképen elő kell mozdítani, és a melyeknek egész működése iránt mi a statisztikai felvételek utján tájékozva leszünk. Nagyon örülök, hogy különösen az üzemekre olyan nagy gondot fordítanak, azokra vonatkozólag részbtes tervek, kérdések vannak kontemplálva, inert e tekintetben azt hiszem, ugy a város, mint az állam háztartásában az üzemek sokkal nagyobb jelentőséggel fognak bírni, mint a milyjmel azelőtt bírtak. Ha ez iránt tájékozást szőrizhetünk a statisztikai felvételek által, igen hálásak vagyunk. Hogy az állatszámállás, a mely olyan sokszor elmaradt, ismételtetik, az mindenesetre igen helyes. Az előadó ur is mondotta, hogy a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalásánál e tekintetben annyi panasz hangzott el. Azt mondhatjuk, hagy állattenyésztésünk, a mely a fejlődés küszöbén áll, ezt a küszöböt át nem lépheti, a míg a hasznos háziállatok iránt tájékozva nem leszünk. Ebből a szempontból ez a felvétel is nagyon fontos és helyes volt, hogy ez a lehető legközelebbi terminusban tog végrehajtatni. Minthogy el kellett hagyni azt az eljárást, hogy a népszámlálással összekötötték, a mi eddig gyakorlatban volt, a mi nem minden tekintetben megnyugtató eljárás, e részben máskép segíteni nem lehet, mint a lehető legteljesebb felvétellel az állatszámlálásra vonatkozólag. Még egy pár lávánalomnak is bátor vagyok kifejezést adni. (Halljuk ! Halljuk !) Azon kérdések között, a melyek kétségtelenül igen nagy fontossággal bírnak Magyarországra vonatkozólag és közgazdasági politikánk szempontjából, semmi eltérés nem lesz közöttünk abban a tekintetben, hogy igen nagy fontossággal bir a birtokstatisztika, a birtokviszonyok alapos ismerete. (Helyeslés.) Mi tulaj donképen a birtokviszonyok iránt még eddig teljesen megbízható, ä tout repos tájékozást nem szereztünk. Az első felvételek mennek a »földadó-ideigíen«-re, a mely nem volt helyes és biztos alapra fektetve, nem alakult teljes felméréseken, szóval, ezen adatok egyrészről elavultak, másrészről pedig nem voltak egészen megbízhatók. Azután volt az a felvétel, a mely tulaj donképen nem a birtokra vonatkozott, hanem a gazdasági üzemekre, a mely fogalom nem egészen esik össze, mert több birtokon lehet egy üzem és egy birtokon lehet több üzem, szóval, a két fogalom nem fedi egymást, ugy, hogy az a statisztika, a mely a gazdasági üzemekre vonatkozik, nem tekinthető olyannak, a mely pótolja a birtokstatisztikát. Már most történtek egyes felvételek, illetőleg közlemények, jelentek meg, a melyek a földmivelésügyi ministeriumban dolgoztattak fel és a melyek különösen a kötött birtokokra, a milyenek a hitbizományok, vonatkoznak. Ez kétségtelenül igen fontos adatgyűjtés volt, de ez még sem foglalja magában a birtokstatisztikát. Már most bátor vagyok azt a körülményt említeni, hogy, a miről a kereskedelemügyi minister urnak is mindenesetre van tudomása, a birtokstatisztika előkészületbe vétetett; különösen a képviselőház egyes tagjai nagy súlyt fektettek arra, hogy a birtokstatisztika elkészüljön és néhány év előtt, 1908-ban volt-e vagy 1809-ben, nem tudom, de a ministeriumban folytattunk is tanácskozásokat, és bizonyos eredményhez jutottmik is a kérdőpontok szerkesztése tekintetében. Én csak bátor vagyok ezt felemlíteni, mindenesetre komoly oka van annak, hogy ez eddig nem történt meg, hiszen a parlamenti bizottságok más kívánságainak a statisztikai hivatal igen 'gyorsan és szépen felelt meg ; itt van pl. a bűnügyi statisztikának az a kötete, a mely nem rég megjelent. Mindenesetre kívánatos volna, hogy ebben a tekintetben is mielőbb czélhoz jussunk, nemcsak tudományos szempontból, hanem azért is, mert gazdasági politikánk megalapozása és kiépítése követeli, hogy a birtokstatisztika iránt teljes tájékozást szerezhessünk, annál is inkább, mert a statisztikai hivatal közzétett bizonyos adatokat a birtokviszonyra vonatkozólag, de azokat megérteni és használni nem lehet addig, a mig a teljes birtok-statisztika előttünk nincs, mert azok a felvételek, a melyekről épen most egy lap említést is tesz, hogy az igazságügyministeriumban foglalkoztak vele, a telekkönyvi statisztika, az ingatlanok forgalma és a megterheltetése : ezek az adatok mind feltételezik a birtokviszonyok ismeretét mint összehasonlító alapot, és mi ebben a tekintetben oly szegényesen állunk, hogy pl. többen foglalkoztunk a magyar föld megterheltetésének kérdésével, de siker nélkül, mert a magyar birtokviszonyokát nem ismerjük. Innen van az, hogy azok az adatok, a melyek forgalomba hozattak biztosítékot nem nyújtanak és hogy nagy eltérés van az illető adatok közt. Ezen adatok felhasználása tehát lehetetlen, mert ha nem tudom pl. hogy mennyi a birtoktest, ha nem hasonlíthatom össze adataimat a birtoktestek számával és a birtoktesten előforduló változásokkal, akkor csak félmunkát végezhetek. Tehát abból a szempontból is, hogy a többi statisztikai adatok felhasználhatók legyenek, mindenesetre főfontossággal bir a birtokstatisztika, mert ezen adatok teljes felhasználása csak akkor lesz biztosítva, ha mi a birtokstatisztikai adatokkal rendelkezünk. Erre vonatkozólag többet nem is kívánok megj egyezni. Azonban megengedi a t. ház, hogy még egynéhány kérdést felvessek, a melyeknek mindenesetre jelentőségük van (Halljuk! Halljuk!) és ezek közé tartozik különösen azon népszámlálási adatok feldolgozása, a melyek azért gyűjtettek össze, hogy ezek alapján a választójog reformálása IS*