Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-98

98. országos ülés 1911 február 10-én, pénteken. 69 bői is, méltóztassék csak arra a folyosói jelenetre gondolni, a mely ott abban a bizonyos hotelben történt, a mikor az audieneziáról visszajött, mit mondott Justh Gyula? (Tetszés a baloldalon.) - Itt van a beszéd szószerinti szövege, a melyet fel fogok olvasni, mért egy pillanatig sem akarok abban a színben feltűnni, mintha t. képviselőtársam szavait el akarnám ferditeni. Szó szerint a beszéd ezt tartalmazza (Olvassa) : »En igenis tárgyaltam és egy memorandumot átvettem, fel is terjesztettem. Kötelességemnek tartom minden kezeimhez jutott, de különösen az ország legnagyobb pártja részéről jövő me­morandumot és iratot rendeltetési helyére jut­tatni. Én szolidáris voltam azon propoziczióval, a melyet én tettem a t. uraknak, a mint azt a múltkor részletesen előadtam és ma is fel­említettem,* . . . Hantos Elemér: Szolidáris volt! Zlinszky István . . . »mással természetesen szolidáris nem vagyok.« (Felkiáltások jobbfelöl: Nos!) Hantos Elemér: A memorandummal szoli­dáris ! Szmrecsányi György: Bátor leszek meg­magyarázni ! (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Hall­juk! bal felöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Zlinszky István: A t. képviselőtársamnak ezen szavaiból csak azt magyarázhatjuk ki, hogy igenis, ő azt, a mit Justh Gyula t. kép­viselőtársunknak megígért, hogy igenis az önálló berendezkedéshez nagyon közel áll és át kivan arra lépni, egyszerűen más szavakkal elferdíti és — nem akarok erős kifejezéssel élni — ki­kerüli. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Nagyon kérem Justh Gyula t. képviselő­társamat, hogy legyen szives a közérdek, vala­mint az egész ellenzék érdekének szempontjá­ból .. . Baross János: A közvélemény megnyugta­tására. Zlinszky István: . . . részletesen feltárni azokat a tárgyalásokat, hogy megtudjuk abból, hogy Lukács László t. képviselőtársam nem akart-e és nem szándékozott-e annak idején, ha ő kerül a ministeri székbe, az önálló berendez­kedés alapjára helyezkedni! Förster Aurél: De igen! Zlinszky István: A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Ki kö­vetkezik ? Lovászy Márton jegyző : Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: T. képviselőház! Meg­vallom őszintén, nem volt szándékomban a most szőnyegen fekvő javaslat általános vitájában résztvenni, mert teljesen elegendőnek tartottam, hogy a párt részéről, a melyhez tartozni sze­rencsém van, a kijelölt hivatalos szónok, Ra­kovszky Béla t. barátom indokait kifejtette a ház előtt, ezekben teljes mértékben osztozom, azokhoz hozzájárulok, azokhoz hozzátenni, azok­ból elvenni valóm nincs és aggályaimat azokkal a szerintem közjogi tévedésekkel szemben, a melyektől ez a javaslat hemzseg, a részletes tárgyalás alkalmával óhajtottam elmondani. Azonban, hogy mégis felszólalok, ennek okát méltóztassék abban megtalálni, hogy itt a vita folyamán felmerültek olyan tények, fel­merültek olyan kérdések, a melyek itt tárgyal­tattak, az ország közvéleményét, az ország kö­zönségét izgatták, de még sem derittettek fel olyan mértékben, hogy megnyugvással találko­zott volna . . . Pap Géza: Ezért szükséges a további iz­gatás ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Huszár Károly (sárvári): Ne tessék izgulni! Szmrecsányi György: Felszólalásomnak — t. barátom majd igazat fog nekem adni — épen az a czélja, hogy teljes világosság deritessék itt ebben a kérdésben. (Halljuk! Halljuk!) és hogy szűnjenek meg azok a röpködő gyanúsítások, azok a röpködő vádaskodások, öntsünk egymás­nak tiszta bort a pohárba . . . Pap Géza: Azt ismerem! Szmecsányi György: ... és ne kompromi­táljuk magunkat ilyenféle vádaknak hangozta­tásával, a mi az országnak még a külföld előtt is csak kárára lehet, (ügy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! En a legnagyobb tiszte­lettel és — ha szabad magamat igy. kifejeznem — a legnagyobb elismeréssel kisérem azt a küz­delmet, azt a szóharezot, a melyet a két igen t. függetlenségi párt ennek a javaslatnak tár­gyalásánál visz. Teljesen értem és teljesen mél­tányolom, hogy a mikor egyik kardinális pro­granimpontjuknak megvédéséről van szó, a mely kardinális programmpont megvalósítását a pénz­ügyminister ur törvényjavaslata úgyszólván lehetetlenné teszi, (TJgy van! balfelöl.) akkor a két függetlenségi jjárt minden egyes tagja ak­czióba lép és harezot folytat önzetlenül, pro­grammja, elvei érdekében. (TJgy van! balfelöl.) Azonban azt látom, hogy ez a harcz egyenlőt­len fegyverekkel folyik. (Zaj jobbfelöl.) Felme­rült itt a tárgyalások folyamán egy súlyos vád a pénzügyminister ellen, (Derültség jobbfelöl. Zaj balfelöl.) és pedig az, hogy, a mig a t. pénzügyminiszter ur csak a közelmúltban kibon­takozási tárgyalásokat folytatott egy párttal, a mely az önálló bank alapján áll és a mely párt­nak ezen programmpontját ő is magáévá tette, (TJgy van! bal felöl.) addig pár hónap leforgása után benyújt a képviselőházhoz és megvédeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom