Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-117

1Í7. országos ülés 191Í márczius 8-án, szerdán. 601 Azután meg kell említenem a viteldijak aránytalanságát is. Mig a vasúti vonal több mint egy harmadrészéről 36 fillérért be lehet jönni Budapestre, addig 43 kilométerről csak 2 korona 30 fillérért lehet bejutni. Ezek oly lehetetlen árak, melyek a Budapesttel közvetlenül való forgalmat teljesen kizárják. A teherforgalomra vonatkozóan is van egypár szerény megjegyzésem. A teherforgalom, a mint azt az ottani kereskedők és helybeli lakosok pa­naszolják, hihetetlenül lassú. Hogy az áru kellő időben és kellő helyre érkezzék, azt csak a jó sze­rencsétől lehet várni, de a kellő és pontos igazgatás­tól abszolúte nem. A teherforgalom díjtételei is drágák. Jellemzésül hozom fel azt is, hogy a 43 kilométer hosszúságú pályán kocsimérleg egy állo­máson van csak, Erzsébetfalván, hídmérleg az egész vonalon abszolúte nincs. Ez mutatja, hogy e vasút üzletkezelése ugyanazon rendszer szerint történik, mint a budapesti. Közúti vaspálya válla­lat ügykezelése, melyről a legutolsó napokban volt szerencsém olvasni, hogy mig a mizériák és pána­szok napirenden vannak, addig a vállalat össze­gyűjtött tőkéjét nem a kocsik szaporítására for­dítja, hanem házakat épit és a tőke kamatoztatá­sára fordit nagyobb gondot. Az első teendő lenne a forgalmi eszközök szaporítása, a második a forgalmi eszközök ja­vítása és a forgalomnak megfelelőbbé való átala­kítása, a harmadik a menetrendnek a helyi kívá­nalmaknak megfelelően való átalakítása, azután az, hogy egy vonat állittassék be, a mely Rácz­kevéről — hat község érdeke ez — oly időben in­dul el, hogy a munkásság a reggel hat órakor meg­kezdendő munkához kellő időben Budapesten lehessen. Vannak u. n. gyorsított személyvonatok ezen a vonalon, a melyekre a munkásjegyek érvényét megszüntették, ellenben minden egyéb szabadjegy és kedvezményes jegy érvényét fentartották. Ez beleütközik a jogegyenlőségbe és szocziális szem­pontból nézve azon kötelezettségbe, melylyel a munkásnép iránt tartozunk. (Igaz I ügy van! balfelöl.) Tessék harmadosztályú kocsikat csatolni és egj^szerűen segítve van a dolgon. En a kereskedelemügyi minister úrhoz azért vagyok bátor ismételten ezt az interpellácziót in­tézni, mert meg vagyok róla győződve, hogy ő szigorú vizsgálatot fog indítani és ezen vizsgálat­nál ezek is kiegészítésül szolgálhatnak. Interpelláczióm a következő (olvassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnak a most nevezett h. é. vasút üzemében előforduló többrend­beli mizériákról ? ( **! 2. S hajlandó-e legfőbb felügyeleti jogából • kifolyólag minden irányban a legsürgősebb intéz­kedéseket megtétetni ?« (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a kereskedelemügyi minister úrral. Övári Ferencz képviselő urat illeti • a szó. (Halljuk ! Halljuk ! baljelöl.) KÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. V. KÖTET. Óvári Ferencz: T. ház! A kérdés, melyet rövid felszólalásom korolláriumaképen a vallás­és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz intézni szándékozom, egyáltalában nem uj. 1848. óta már sokan felvetették itt ugyanazt a kérdést, s talán még egy sem volt az eddigi kultuszminister urak közül abban a kellemes helyzetben, hogy azt végighallgatni ne lett volna kénytelen. Bárha én lennék az utolsó a kérdezősködők hosszú sorában ! Látnivaló tehát, hogy a téma, a miről szólni kívánok, meglehetősen agyon van csépelve ; s ha én mégis — mindezek daczára — most szólásra emelkedem, ezzel két tényt — egy negatívumot és egy pozitívumot — van alkalmam dokumen­tálni. Először azt, hogy e téren buzgólkodott elő­deim — sajnos — még mindig nem értek czélhoz ; és másodszor azt, hogy sem én, sem az országnak sok millió, velem együtt érző és azonosan gondol­kozó polgára meg nem nyugszunk mindaddig, mig a katholikus autonómia megvalósítására irányzott törekvéseink — mert hiszen erről van szó — óhaj­tott sikerre nem vezetnek. (Ugy van ! ügy van ! balfelöl.) Hogy Magyarország katholikus közönségének az autonómiához feltétlen joga és arra mind elodáz­hatatlanabb szüksége van, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) azt hosszasan bizonyítgatni igazán feles­leges. Az ügy történelmi fejlődése során elvégez­ték már helyettem ezt a feladatot százan meg százan, még pedig akárhányszor a tudománynak olyan hatalmas apj>arátusával és az ékesszólás­nak olyan meggyőző erejével, hogy hatásuk alatt e tekintetben immár teljesen és el merem mondani, hogy egységesen kialakult és megállapodott a köz­vélemény. Hiszen mindenki, a ki csak valamelyest is érdeklődik a közélet mozgalmai iránt, jól tudja, hogy mig egyfelől a magyar alkotmányosságnak főképen az 1848. évi XX. t.-czikkben kifejezésre jutott egyik alapelve : a vallási egyenlőség és viszonosság egy csapással megszüntette a katho­liczizmusnak korábbi államvallási jellegét, addig másfelől a ministeri felelősségnek alkotmányos elve még a királyi patronátus néven összefoglalt jogokat is lényegileg és elvileg a kormánytól, s a kormányt felelősségre vonható parlamenttől tette függővé. (Zaj balfelől.) Szmrecsányi György: Azt mondja, hogy fogja be a száját. Huszár Károly (sárvári) : Micsoda beszéd ez ? (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Kár Huszárnak beszélni !) Elnök: Kérem, én semmi közbeszólást nem hallottam ! Frey Ferencz: De ilyen tónusban beszélni! Huszár Károly (sárvári): Freynek mondta! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, mindkét oldalon, szíveskedjenek csendben lenni ! Egy hang (jobbfelöl.): Tessék jobban figyelni. Frey Ferencz: Hallottam. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom