Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-115

115. országos ülés l'Jll ne kelljen nekünk az osztrákoknak sokat emlegetett hitelét igénybe venni, ne kelljen azért segitségiiket igénybe venni, ezt már nem tudtuk megvalósítani. Miért? Azért, mert akkor az osztrákok a reeszkomptbol nekik járó jutalékot, a melyet évről-évre élveznek és a mely milliókra tehető, a magyar közgazdaság kárára, nem tudnák bezsebelni. Viszont azonban lemondunk magunk arról, hogy a készfizetések felvételével direkt összeköttetést kapjunk azon pénzügyi körökkel, a melyek addig elzárkóztak előttünk azért, mert a készfizetések köteles felvételét eddig a mi törvényeinkben sehol biztosítva nem látták. A bankjavaslat 5. §-a állítólag abba a helyzetbe hozza a képviselőházat s a kormányt, hogy a bank jóvoltából a készfizetéseket minél előbb megvalósíthassuk. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel igen röviden foglalkozhassam. (Hállsuíe I Halljuk!) Mitől tétetik függővé a készfizetések feltétele ? Függővé tétetik attól, hogy a bank a külföldi forgalom tekmtetbevételével tegyen jelentést a magyar kormánynak, illetőleg a másik kormánynak ós hozza javaslatba a készfizetések megkezdését. Függővé tétetik e mellett a két kormánynak tárgyalásától, hogy ezek a javaslatot tárgyalás alá vegyék. Függővé tétetik a két kormánynak elhatározásától, hogy azután elhatározása utján előterjesztést tegyen törvényjavaslat alakjában. Függővé tétetik végül az országgyűlések, és ]3edig a magyar országgyűlés és az osztrák Eeiehsrath és a Herrenhaus elhatározásától. Mindmegannyi akadály, t. képviselőház. Akadály elsősorban magában az osztrák kormánynak állásfoglalása; hiszen méltóztattak több izben hallani, sem a volt pénzű gyminister Bilinski, sem jelenlegi utóda, semmiféle nizust, semmiféle hajlandóságot nem mutat arra. hogy a készfizetések tényleges megkezdését javaslatba hozza. De maga ez a javaslat, mint Polónyi Géza t. képviselő ur kifejtette, a banknak csak jogot ad arra, hogy ez irányban javaslatot tegyen, azonban semmiféle körülmények között sem kényszeríti a bankot arra, hogy köteles ilyen javaslatot tenni. Pedig az értékjegyek állandóságának föntartása a legszorosabb összeköttetésben áll a készfizetések felvételével. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy ha a bank nem intézkedik abban a tekintetben, hogy értékjegyeinek állandóságát, a. jaaritást föntartsa, akkor nagvon könnyen elvesztheti szabadalmát. Es e tekintetben egy rendelkezést is tartalmaz, nevezetesen azt, hogy milyen rendelkezésekkel, eszközökkel köteles biztosítani értékjegyei állandóságának a föntartását. Hát, t. képviselőház, ki és mikor fogja azt megállapítani, hogy az Osztrák-Magyar Bank nem merítette ki mindazokat az eszközöket, a melyek rendelkezésére márczius 6-án, hétfőn. 547 állottak, hogy így kötelezettségének nem tett eleget. Hiszen az 1899-ik évi és 1903-ik évi tárgyalások alkalmával is felemiitettek rendkívüli körülményeket, a vis majornak eseteit; három esetet emiitettek akkor fel, de ez is oly széles mederben mozog, hogy képtelenség megállapítani, hogy mikor esik a bank hibába. A két állam megegyezése után a készfizetések felvételének további feltétele a két kormány előterjesztése. Tegyük fel, hogy az osztrák kormány eltér a dr. Steinbach-féle végrendelettől és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a készfizetések felvétele, nem olyan káros; megteszi a maga javaslatát. Épen itt kulminál a törvényjavaslat eredeti bűne. Az igen t. pénzügyminister urnak és az irányadó faktoroknak az az álláspontjuk, hogy az 5. szakasz voltaképen nem ellenünk irányul, sőt ellenkezőleg magyar érdeket véd; az Ausztriában divatba jött obstrukczió ellen irányul, és abból a szempontból indul ki, hogy Ausztriában nem látják szívesen a készfizetések megvalósítását. Dehát nem lehetséges az, hogy az osztrák pénzügyminister ma benyújtja ezt a javaslatot, s azt az osztrák országgyűlés vita nélkül elutasítja, Nem is kell feltételeznünk az osztrák pénzügyministerről, hogy saját meggyőződése ellenére paktumot köt egy pár emberrel, hogy négy hétig megóbstruáltassa a javaslatot. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a bank túlságos jóindulata alapján bekövetkezhetik az állapot, hogy egy ilyen javaslatot nemcsak, hogy négy hétig nem tárgyalnak, hanem még egy félóráig sem. Ilyen eshetőséggel szemben tehát ne hivatkozzunk arra, hogy ez valami vívmány, különösen akkor, a mikor ez a magyar alkotmányt alapjaiban támadja meg. Eszembe jut itten egy régi történelmi anekdota, a mely szerint, a mohamedán hóditó a világ legnagyobb könyvtárát azzal az indokolással égette el, hogy az, a mi a könyvtárban van, vagy benne van a Koránban, és akkor felesleges vagy nincs benne és akkor veszedelmes. Én mindent inkább látok, semmint azt. hogy a hódítás politikáját csináltuk volna a bankjavaslattal. Ellenkezőleg, itt mi nem hódítók, hanem behódoltak voltunk; mindig fennen lobogtattuk a készfizetések zászlaját, de mihelyt a készfizetések tényleg megvalósítására került a sor. mikor az osztrákokkal szembe kellett volna szállnunk, akkor nagyon csendes vizeken kezdtünk evezni, a hol a kormányra nézve nagyon kevés akadály volt. Önök azokat a könyveket, daczára, hogy nincs benne, a mi a Koránban van, még sem égették föl, pedig benne van a veszedelem, hogy feladták a házszabályhoz való szuverén jogunkat, behozták ide még károsabb alakban az osztrák 14. §-t. Tagadhatatlan, hogy ez a szakasz ekvivalense az osztrák Grundgesetz 14. §-ának, sőt a javaslat 5. §-a még veszedelmesebb, mert amaz csak akkor alkalmazható, ha a képviselőház nincs együtt és sürgősség esete forog fenn. Az 69*