Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-97
97. országos ülés 1911 február 9-én, csütörtökön. 47 Ez volt az isclili klauzula, ezért bátran vállalom ma is a felelősséget. (Zaj balfélől. Halljuk! Bálijuk! jobbfelöl.) Ha az elfogadtatott volna, attól a rendkivüli sok anyagi károsodástól, azoktól az exlex állapotoktól megszabadultunk volna, a melyek később bekövetkeztek. (Halljuk ! Halljuk ! jobbjelől.) _ pj-; Miután már felszólaltam, méltóztassanak megengedni, hogy felhasználjam ezt az alkalmat arra is, kogy kiterjeszkedjem egy kissé Désy Zoltán t. képviselőtársam beszédére annál is inkább, mert hiszen Andrássy Gyula t. barátom alludált arra, hogy a megelőző kormány államtitkárai részéről a mi argurnentáczióink úgyis teljesen refutálva lettek. Az én t. képviselőtársam, Désy Zoltán, valahányszor ezen az országgyűlésen csak felszólalt, mindig a védőügyvéd szerepét vállalta magára. (Felkiáltások balfélől: Joga van Jiózzá! ö a hivatott I) Védett mindent és mindenkit, védte ő önmagát is, holott én nem emlékezem arra, hogy az ő személyéről az utolsó beszédemben emlitést tettem volna, és elfelejti azt a franezia közmondást: qui s'exeuse, s'acouse. Védte Széll Kálmán t. képviselőtársunkat azon vád ellen, mint hogy ha az 1899 : XXX. t.-czikkel Széll Kálmán az önálló gazdasági berendezkedést akarta volna előmozditani. A ki Széll Kálmán t. képviselőtársunknak egész közéleti működését ismeri és a ki tudja, hogy épen ezen a téren, a közösség fentartása terén vivta a legerősebb küzdelmeit és érte el a legnagyobb sikereit, (Élénk éljenzés a jobboldalon.) az igen jól tudja, hogy ezen t. képviselőtársam erre a védelemre egyáltalában reá nem szorult. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Védi a t. képviselőtársam az előző kormány és annak minden cselekedetét és nagyon haragszik, hogy ha valaki az előző kormány cselekedeteit kritizálni meri. Én igazán megvallom, nem tudom, hogy a t. képviselőtársam melyik minőségében érezte magát érintve, 48-as vagy 67-es minősőgében, (Élénk derültség jobbfelöl.) mert az előző kormány azt az u. n. őrszemrendszert hozta be, hogy 67-es ministerek mellé 48-as államtitkárokat és 48-as ministerek mellé 67-es államtitkárokat állitott. (Élénk derültség jobb felől.) Huszár Károly (sárvári): A 48-as párt mellé 67-es cselszövőt! (Zaj. Halljuk! Halljuk! jóbbfelöl.) Lukács László pénzügyniinister: Tette ezt nyilván a ministeri felelősség mentől pregnánsabb kidomboritása czéljából. (Derültség jobbfelöl.) Azt tudjuk mindannyian, hogy Désy Zoltán t. képviselőtársunk egy idő óta a 48-as elveket vallja. Azt is tudjuk, hogy őt a sors 67-es minister mellé rendelte, és pedig a legerősebb 67-es minister,. mellé, és igy fel kell tételeznem, hogy a t. barátom nem jöhetett és nem is akart ellentétbe jönni működésében ministerének irányzatával; ennek következtében nem maradhatott más hátra, minthogy t. barátom, ugy a mint az a koaliczió elve volt, hirdette a 48-as elveket és csinált 67-es politikát. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szmrecsányi György: Ön is ugyanezt csinálta ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szmrecsányi György : Ugyanazt csinálta, szórói-szóra ! (Rendre! Rendre! a jobboldalon.) Szórói-szóra ugyanazt, ha nem csinálta, annál roszszabb volt! (Zaj.) Eltlök : Csendet kérek ! Lukács László pénzügyminister: Én egész múltkori beszédemben egyebet nem akartam bizonyítani, mint azt, hogy az akkori többség hirdette az elveket és csinálta az ellenkezőt; nem gondolnám, hogy ezzel t. képviselőtársamon valami sérelem esett volna. (Mozgás a baloldalon.) T. képviselőház ! Én nem tudom, hogy t. képviselőtársam mily fontosságot tulajdonit a pénzügyek vezetésében a saját működésének az akkori időben. Nem gondolnám, hogy azt túlságosan fontosnak tekintse, (Élénk derültség a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) és mégis, valahányszor . . . (Nagy zaj.) Szmrecsányi György : Ez modor ! Parlamenti modor! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Huszár Károly (sárvári) : Pesti művelt társalgó ! Elnök: Kérem Huszár Károly t. képvi c elő urat, szíveskedjék csendben lenni. (Halljuk I Halljuk ! a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon : Tárgyi argumentumok !) Szmrecsányi György : Követni fogjuk e téren! Lukács László pésizügyminister: Nem értem azt a nagy érzékenységet, a melyet a t. képviselőtársam tanusit, valahányszor az előző kormánynak pénzügyi vagy gazdasági politikájáról van szó. (Nagy mozgás.) T. képviselőtársam többször védelmére kelt már Wekerle Sándor volt ministerelnök és pénzügyminister urnak, a kit, higyje meg a t. képviselőház, én legalább is tisztelek annyira, mint t. képviselőtársam. (Helyeslés a jobboldalon.) De nem tartom jogosultnak, hogy a t. képviselő ur mindig Wekerlének nagy egyénisége mögé rejtőzik. (Nagy zaj.) Szentiványi Árpád: Csak ezen a hangon beszéljen! (Nagy zaj.) Szmrecsányi György: Majd mi is igy fogunk beszélni! (Nagy zaj !) Jó példával jár elől. (Rendre ! Rendre a jobboldalon !) Elnök: Kérem Szmrecsányi képviselő urat, maradjon csendben. B. Madarassy-Beck Gyula: A milyen a mosdó, olyan a törölköző ! Désynek mindent szabad 1 Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szmrecsányi György: Majd mi is igy fogunk ! (Felkiáltások a jobboldalon : Majd megfelelünk !) Désy Zoltán (közbeszól. Nagy zaj.). Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, szíveskedjék csendben hallgatni ! Molnár János: Ilyent nem lehet csendben hallgatni! Elnök (csenget) : Csendet kérek !
