Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-113

482 113. országos ülés Í9Ü bécsi központi főtanácsosai szemben, én arra törekszem, hogy legalább központi szervezetében' az Osztrák-Magyar Banknak nagyobb mértékben érvényesíthesse a magyar állam az osztrák állammal paló paritását. Ennek hangoztatása mellett készséggel elismerem azt. hogy pl. a kormányzói állások és a vezértitkári állás betöltésénél a gyakorlatban erre elég súlyt fektettetett és a magyar kormányoknak érvényesült a befolyása, én azonban a gyakorlatban magában azt a biztosítékot, a melyet egyedül a törvényes rendelkezés adhat meg, fel nem ismerem. (Helyeslés a szélsőbaloklalon.) Épen azért intézményes garancziát kívánok arra vonatkozólag, hogy a legfőbb két központi szervnek a betöltése tekintetében a paritás csakugyan érvényesülni fog, (Helyeslés a szélsabalóldahn.) nem egyszerre, hanem szukczesszive, a dolog természete szerint. A mire én czélzok, t. képviselőház, az a kormányzói és vezértitkári állásoknak betöltése és erre vonatkozólag az általam javasolt módosítás a következő (Halljuk! Halljuk f olvassa) : »A 3. bekezdés a következő rendelkezéssel lesz kiegészítendő : . . . Először az alapszabályok 25. czikkének utolsó bekezdésében e szó után »vezértitkár«, a következő szavak iktatandók be : »még pedig felváltva, az osztrák és magyar állampolgárok sorából.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. i. ha a vezértitkári állás megüresedik, és La az előbbi osztrák volt, akkor utána csak magyar állampolgárt lehet kinevezni. Ezt követőleg azután (olvassa) : »Másodszor a 27. czikk 3. bekezdése után, uj bekezdés gyanánt beiktatandó : a mennyiben nem az előbbi kormányzó neveztetik ki újból, a személy szerinti uj kinevezés, abban az esetben, ha az előbbi kormányzó osztrák állampolgár volt, csak' magyar állampolgárra eshet és ugyanezen rendelkezés alkalmazandó akkor is, ha a kormányzói állás a megbízatás idejének letelte előtt üresedik meg.« A t. pénzügyminister ur szíves volt kijelenteni, hogy őt csak az a felfogás gátolja abban, hogy az esetleg általa helyeseknek elismert módosításokhoz hozzájáruljon, mert ő nemzetközi szerződés jellegével bírónak tekinti ezt a törvényjavaslatot. (Felkiáltások a jobboldalon: Az is!) Én t. képviselőház elismerem, bogy egy ilyen egyezményes törvényjavaslat csak más tényezőknek a hozzájárulásával módosítható alakilag, de én azt hiszem, hogyha a t. pénzügyminister uraz általam javasolt módosításoknak nagyobb érvényesülési lehetőségét felismeri, fog tudni magának alkalmat venni arra, és meg is fogja tudni találni az érvényesülés eszközét, hogy a mi kívánságaink, a melyek ezekben jutnak kifejezésre, a jövőben legalább minden esetre érvényesíthetők legyenek. Mi a jövőt akként képzeljük, hogy nekünk, a háznak ezen az oldalán, sikerült a magyar közvéleményt meggyőznünk arról, hogy a magyar nemzet gazdasági érdekeinek és ezzel együtt. marczius 3-án, péntekért. a mi tőle el nem választható, politikai függetlenségének is az önálló jegybankrendszerre való áttérés felel meg (Igaz I ügy van! a szélsőbaloldalon.) és azt hiszem, hogy a jövő akként fog alakulni, hogy a közvéleménynek meggyőzése után, ha a bankszabadalom megújításának kérdése ismét a ház elé kerül, a háznak az a nagy többsége, a mely a közvélemény felvilágosításából fog idejutni, a mi igazságunkat belátva, annak megfelelően fogja szabályozni a kérdéseket. Addig is kötelességemnek tartom a törvényjavaslatban elénk tsrjesztett helyzetnek javítását czélzó módosításokkal előállni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem!) Miután szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Határozathozatal előtt szó illeti a bizottsági előadó urat . Gr. Wickenburg Márk előadó: T. képviselőház ! Ugy hiszem, kötelességet teljesítek, ha lehető rövidséggel reflektálok azokra az észrevételekre és javaslatokra, a melyek tétettek, mindenek előtt pedig az első szakaszra vonatkozó módosításokra, a melyek abból indulnak ki, hogy a szakasz szövegében kifejezésre jusson az az állapot, hogy a bankpriyilégium törvényes állapota tulaj donképen lejárt. Én az e téren beadott javaslatokat, annak az egynek kivételével, a melyet a pénzügymüiister ur adott be, mellőzni kérem, abból a felfogásból indulva ki, hogy nagy és fontos érdek az, hogy abban a kérdésben, hogy t. i. ma a bankprivilegium nem törvényes, de tényleges állapoton nyugszik és kormányrendelettel áll fenn . . . (Élénk ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton : Nem áll! Polónyi Géza: Nincs rendelet! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Wickenburg Márk előadd : ... a jogfolytonosság helyreállittassék és a tényleges állapot törvényesíttessék. E czélból oly javaslatot fogunk előterjeszteni, a mely ennek az igen fontos szempontnak megfelel és megfelel annak a preczedensnek is, a mely az 1899. évi törvény negyedik szakaszában alkottatott. Nem akarom a házat ennek ' felolvasásával untatni, de egy későbbi pontnál a megfelelő javaslat a ház elé fog terjesztetni. Ennek a rendelkezésnek semmiféle gyakorlati hátránya nincs, mert a gyakorlati hátrányok közül nem is hallottunk mást, mint azt, a mit Polónyi t. képviselőtársam említett, midőn a visszaható erőnek azt a hátrányát emelte ki, hogy a bankprivilegiummal kapcsolatos büntető és tiltó határozatok tekintetében kételyt támasztó állapot áll be. Én azonban ugy hiszem, hogy nem viseljük szivünkön oly nagyon azoknak az érdekeit, a kik az alatt az interregnum alatt, a mely alatt a bankjegy kibocsátás kérdése nem volt rendezve, illetve a tiltó diszpozicziók törvényesen nem állottak fenn, e szituáczióval visszaéltek, bátran bizhatjuk őket a bíróságra. Áttérek már most azokra az észrevételekre, a melyek a statútum egyes pontjaira tétettek és