Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-113

ÍÍS. országos ülés 19íl Elnök : A változott alakban benyújtott módosítások újból fel fognak olvastatni, Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): 1. Az 1. §. első bekezdésének 5. sorában ezen szó »lejáró<< helyett tétessék »lejárt« ; 2. ugyanezen bekezdésnek 5. és 6. sorában ezen szavak helyett: »az 1911. évi január l-től« tétessék: >>a jelen törvény kihirdetése nap játok ; 3. a második bekezdés első sorában »az érvényben lévő<< szavak helyett tétessék »érvényben volt<<; 4. a második bekezdésben pótlásként annak utolsó mondata gyanánt vétessék fel : »Az OsztrákMagyar Bank köteles legkésőbb 1912. évi deczember hó 31-óig kibocsátott mindazon részvényeket, a melyekben a régi pecsét és az Osztrák-Magyar Monarchia czimere használtatott, az 1899. évi XXXVII. t.-czikkel beczikkelyezett alapszabályok első czikkelyének megfelelő pecséttel és czimerrel ellátott részvényekkel kicserélni. << 5. Az 1. §-hoz uj bekezdés gyanánt hozzátoldandók a következők': Az alapszabályok 1. czikkéhez a harmadik bekezdés toldásaként utolsó mondat gyanánt felveendő : »Az Osztrák-Magyar Bank ugy központi, mint a magyar állam területén lévő összes hivatalaiban a magyar állampolgárokra vonatkozó üzletei körében és minden ügyletében, ugy a belső üzletkezelésben, valamint a könyvvitelben és a levelezésben és a hatóságokkal való érintkezésben kizárólag a magyar állam nyelvét használhatja. A magyar állam területén a bank szervei, hivatalnokai és alkalmazottai csak a magyar állam nyelvének teljes birtokában lévő magyar állampolgárok lehetnek.« Az alapszabályok 13. czikkelyéhez harmadik bekezdés helyett teendő : »A közgyűlés a főtanács által hivatik össze. A rendes és rendkivüli közgyűlések felváltva Budapesten és Bécsben tartandók meg. A rendkivüli közg3Ülések elseje, ha az azt összehivó részvényesek többsége magyar állampolgárokból áll, Budapesten, ellenesetben Bécsben tartandó meg. A magyar állampolgárok mint részvényesek vagy meghatalmazottak a közgyűlésen inditványozási és felszólalási jogaikat a magyar állam nyelvén gyakorolják.« A bankalapszabályok 14. czikkéhez az első bekezdés helyett teendő : »Az Osztrák-Magyar Bank közgyűlésein csak a magyar vagy osztrák állampolgárok neveire átirt részvények tulajdonosai gyakorolhatják a részvényeseket megillető jogokat és meghatalmazottakként is csak magyar és osztrák állampolgárok vehetnek részt.« Határozati javaslat. A képviselőház utasitja a kormányt, hogy haladéktalanul nyújtson be olyan a bankkal kötendő egyezményre vonatkozó javaslatot, melyben az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának megszűnte esetére, a 107. czikkben foglalt rendelkezéseken kivül a banküzletnek és a vagyonnak átvétele tekintetében azon esetre is szabatos rendelkezések foglaltatnak, ha csupán a magyar kormány kívánja a banküzletXÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. V. KÖTET, márczius 3-án, péntekért. d8i nek folytatását és a bank vagyonából a magyar államra jutó résznek mérleg szerinti átvételét. Benyújtja Polónyi Géza.« Elnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Konstatálom, hogy a t. képviselő ur ujabb formában benyújtott módositásaiból kiküszöbölte mindazt, a mit kénytelen voltam a házszabályokkal össze nem férőnek jelezni. Miután az ő módosításai ebben az alakban csakis a törvényjavaslat 1. §-a szövegének módositásait tartalmazzák és miután az 1. §-ban most is foglaltatnak rendelkezések, a melyek a bankalapszabályok bizonyos czikkeit részint hatályon kivül helyezik, részint módosítják, és igy az 1. §. szerkezetével és természetével sem ellenkezik a módosításnak ez a szövege, én formai szempontból, a házszabályok szempontjából többé semmi akadályt nem látok arra nézve, (Helyeslés halfelöl.) hogy a képviselő urnak ezen változtatott indítványai, illetőleg módosításai a ház elhatározása alá bocsáttassanak. (Helyeslés.) Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. képviselőház ! Az igen t. elnök urnak most tett nyilatkozata után, a mely a mi elvi felfogásunknak érvényesülését bizonyos mértékben mégis lehetővé teszi, igazán legelső kötelességemnek azt tartom, hogy kijelentsem, mikép én mostani felszólalásommal és annak során előterjesztendő indítványommal egyáltalában nem a vita húzását czélozom, hanem a mi elvi álláspontunknak megfelelőleg kívánok eljárni. (Helyeslés bal felől.) T. képviselőház! A lefolyt általános vita során egyik legfőbb érve volt a t. többségnek a bankszabadalom meghosszabbítása mellett az, hogy ez az a közös vonatkozású intézmény, a melynek keretében a dualizmus és a két államnak paritása a legteljesebb mértékben megvan. És ennek az argumentumnak igazságát, helyességét sajnálattal most is kénytelen vagyok kétségbevonni. Az általános vita során egy, meggyőződésein szerint, a magyar államnak gazdasági előhaladása és kifelé való érvényesülése tekintetében nagjrfontosságú határozati javaslatot terjesztettem elő, a mely egyúttal azonban épen a paritás tökéletesebb megvalósítását czélozta. Ez vonatkozott a devizaüzlet kettéosztására és arra, hogy a bank a budapesti főintézetnél is a devizaüzlet önálló berendezésére köteleztessék. Nagyon sajnálom, hogy a t. többség, ugy hiszem, nem egészen megegyezőleg a paritást a maga részéről is hangsúlyozó felfogásával, e határozati javaslatomat szives volt leszavazni. Ennélfogva én azt itt most a részletes tárgyalás során meg nem újíthatom, hanem ugyanabból a törekvésből indulva ki, a mely egyik inditó okát képezte határozati javaslatomnak, most az első szakaszhoz vagyok bátor további módosításokat ajánlani. /Halljuk ! Halljuk !) Tekintetbe véve t. képviselőház azt, hogy az alapszabályok rendelkezései a két igazgatóságnak a hatáskörét egészen alárendeltté teszik a 01