Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-113
480 1í3: országos ülés Í9Í1 márczius 3~án, péntekéit nem következhetik. De az, hogy mily arányokban és hogyan fog az osztozkodás keresztül vitetni, még mindig csak abban van kifejezve, hogy ezentúl fog a két kormány majd megállapodni ebben az irányban. Ez egy nagy hézag, mert ez nem biztositja Magyarországra nézve azt, hogy ha a másik állammal nem is sikerül valamely megállapodásra jutnia, akkor veszekedés, czivakodás nélkül, birói beavatkozás nélkül birjuk ezen szétválást törvényesen keresztülvinni. Teljesen osztom tehát t. képviselőtársam felfogását, hogy nekünk a mostani szabályokban intézkednünk kellett volna arra nézve, hogy ha hét év múlva az elválás bekövetkezik és Magyarország az önálló magyar jegybankot fel akarja állítani, akkor ezen felosztási művelet hogyan és miképen vitetik keresztül. Már a múltkori felszólalásomban felolvastam itt egy tekintélyes osztrák politikusnak, báró Rokitanszkynak nézetét, a ki azt mondotta, hogy minthogy az az érczkészlet egy részvénytársaság vagyonát képezi, ennek következtében a részvénytársaság egy széj) napon kimondhatja, hogy egész aranykészletét átadja egy másik részvénytársaságnak, valamely osztrák banknak. Látszik tehát, hogy chaos van a felfogásokban és feltétlenül jó és szükséges lett volna ezen irányban a felosztás kereteit illetőleg preczizebb szabályokat megállapítani. Sajnos, az időt már elmulasztottuk, de hogyha ez most már nem is következett be, én mindenesetre azt kérem, hogy, ha a felosztást, a mint reméljük, még 1917-ben keresztülviszszük, az akkori kormány az ország érdekeit lehetőleg szigorúan és szilárdan tartsa szem előtt és érvényesítse, mert kétségtelen, hogy fognak valami módot találni arra, habár homályos az intézkedés, hogy ez a keresztülvitel miként következzék be. Azt hiszem, hogy más mód nem áll rendelkezésünkre ilyen bizonytalanság mellett T mint a . két államban lévő bankjegyek mennyiségének alapulvétele. Minthogy a banknak kötelessége bankjegyeit beváltani, tehát az az egész bankjegystokk, a melyet a magyar kormány prezentálni fog az Osztrák-Magyar Banknak a felszámolás alkalmával, fog azon egész érczkészlet felosztásának alapjául szolgálni, a mely ennek ellenében a forgalmat vagy az államot megilleti. Tudjuk azt, hogy az államnak tulajdonjoga is van az aranykészlet egy részére, arra t. i., a melyet a mi aranyvalutánk rendezése érdekében ott elhelyeztünk. Annak tulajdonjogát az állam fentartotta magának és az fenn is marad mindaddig, mig a készfizetések felvétele be nem következik. Ennek következtében tehát erre vonatkozólag a helyzet tiszta és a jövőben talán a bankjegyek mennyisége fog osztókulcsul szolgálni. Ezek voltak azok, a miket a bankstatutummal kapcsolatban igazán lehető rövidséggel előadni szükségesnek láttam, mert a statútum többi részei is mind olyanok, a melyek már kihívják a kritikát. Hiszen igaz, hogy a t. kormány azt mondja, hogy ez a hét év nem nagy idő ; csakhogy nem hét évről van szó, mert már 10 évvel ezelőtt hosszabbították meg a bank szabadalmát és ehhez járult most ismét hét év, tehát 17 év folyik el az ország gazdasági élete fe'ett változatlanul; ennyi időn keresztül van megmerevedve, megkövesedve itt ez az intézmény és elképzelhető, hogy ez már nem is felelhet meg a mostani viszonyoknak. Ennek következtében ezeket az intézkedéseket ilyen mereven fentartani nem szabad, hanem a mennyiben még egyszer előállana az a helyzet, — ezt ugyan nem hiszszük — hogy az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát meg kell hosszabbítani, akkor azokon az intézkedéseken lényeges változtatásokat kell eszközölni, mert jelenlegi formájában ez az intézmény az ország érdekeinek egyáltalán nem felel meg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldahn.) Nem akartam kiterjeszkedni minden dologra és lehetőleg rövidre fogtam mondani valóimat. Most csak beterjesztem néhány módosításomat ezen szakaszhoz, a melyek a következőkép szólallak (olvassa) : »Az 1. §. végére külön kikezdésként teendő : Az Osztrák-Magyar Bank alapszabályai második czikkének_ utolsó bekezdése helyett a következő szavak teendők : A jelzáloghitel- és záloglevélüzlet Budapestre helyeztetik át.« (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Továbbá : »A bank alapszabályai 56. czikkének m) pontja kihagyatik.« Továbbá : »A bank akvpszabályai 83. czikke után külön bekezdésként beiktattatik : »Az érezfedezet a két államban külön helyezendő el, és pedig Ausztriában az érczkészlet 60 %-a, Magyarországon 40 %-a.« Bátor vagyok módosításaimat elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök : Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet idán. Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki követkozik ? Polónyi Géza : A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Elnök: A házszabályokhoz kivan a képviselő ur szólni ? Polónyi Géza: Az előadott módosításokat részben visszavonni óhajtván, a házszabályokhoz kérek szót. (Zaj a jobboldalon.) Ábrahám Dezső: Ez csak kedves dolog. B. Solymossy Lajos: Még nem tudjuk, mi van mögötte ! (Derültség.) Polónyi Géza: Miután az általam benyújtott módosítások szavazásra bocsátása tekintetében köztünk és a mélyen t. elnök ur között véleménj'eltérések merültek fel, az elnök ur iránti tiszteletem jeléül visszavonom azokat a módosításokat, a melyeket az elnök ur kifogásolt és azokat olyan alakban vagyok bátor előterjeszteni, hogy a szavazásra bocsátás tekintetében semmi akadály fel ne merülhessen. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kérjük felolvasni I)