Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-112
112. országos ülés 1911 márczius 2-án, csütörtökön. 453 mert a bank maga akar likvidálni, a mi nem fog bekövetkezni —, legyen ez azért, mivel közeledik a szabadalom lejártának ideje, a két kormány megegyezik az iránt, hogy a bank üzleti körét, a banküzletet a jelzálogüzlet kivételével átveszi, akkor annak az a konkluzuma, hogy a két állam köteles 1520 koronát a részvényeseknek részvényenként megtériteni, a tartalékalap marad a részvényeseknek, a jelzálogüzlet azonban a banknak akkor is külön fenmarad. Ha azonban a két állam kormánya ezzel a jogával nem él, akkor a banknak jogában van akár ugy tatarozni, hogy a jelzálogüzletet nem ugyan mint szabadalmazott bank, de mint bank tovább folytatja, akár pedig ugy tatarozni, kogy megszünteti banküzletét és természetesen likvidálja a részvényesekkel szemben az egész bankvagyont. Szabad nekünk Magyarországot annak kitenni, hogy esetleg bekövetkezzék az, hogy sem a banküzlet, sem a banklikvidáczió vagyona felett a magyar kormány ne diszponálhasson azért, mert az osztrák kormány nem járul hozzá? Ezt az állapotot fentartani nem szabad, mert a felett azután, hogy ki legyen a biró és mi történjék e kérdésben, épen a kérdéses 6. szakasz 3. czikkelye akar oly megállapodást létesíteni, hogy később fog megállapodás létesittetni. Ezt nem szabad igy a törvénybe iktatni, mert ha önök most a 107. czikkelyt mint bankaktát elfogadják és megszavazzák, akkor el van döntve az a kérdés, hogy nyitva marad az, hogy ha a két kormány beleeg}rezése nincs, akkor egyik se tudja, mit csináljon. Már most az én óhajom és törekvésem az, hogy a t. többséget felmentsük attól a vádtól, hogy nekünk nemcsak megnehezítette a bankakta tárgyalását, de lehetetlenné akarja tenni még azt is, hogy 1917-ben az önálló jegybank felállittassék. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbahldahn.) Annak ugyanis, hogy 1917-ben a nemzet az önálló bannra átmehessen, nagyobb akadályt útjába gördíteni, nem is lehet, mint ha a vagyonfelosztás tekintetében előre megállapodás idejekorán nincs. Akkor vita támadhat az érczkészlet, (Zaj. Elnök csenget.) vita támadhat a banküzlet felett, és Magyarország megfosztatik azon jogától, hogy az önálló jegybankra való átmenet esetén a neki rendelkezésre álló érczalapot ugy, a mint törvény szerint megilleti, igénybe vehesse. (Ugy van ! a szélsőbahldahn.) Ahhoz pedig önöknek joguk nincs, hogy a nemzetet elzárják attól, hogy 1917-re átmehessen az önálló bankra, illetőleg annak átmenetelét lényegileg megnehezítsék. Emlékezzenek t. képviselőtársaim arra, mily szemrehányással illetik a volt kormányt a Benedikt-féle formula miatt. Ez a diszpoziczió pedig száz Benedikt-formulánál is rosszabb, ha ebben a tekintetben nem kapunk tiszta bort, ós nem biztosítjuk a magyar nemzetnek önállóságából folyó jogát, hogy a magyar kormány maga is rendelkezhessék, ha az osztrák kormány nem is járulna hozzá és hogy rendelkezhessék a felett, ba a banküzletet át akarja venni, ha a vagyont fel akarja osztani és a reá eső jutalékot ki akarja követelni. Erre nézve pedig a legrészletesebb diszpoziczió szükséges, a mit előzetesen a bankaktában kell megoldani ugy a bankkal, mint Ausztriával szemben. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nekünk nincs módunkban az osztrák kormányt kényszeríteni, hogy a bank vagyonának és üzletének átvételét helyesnek tartsa magára nézve, de magunkra nézve a mag) r ar államnak nem szabad függővé tenni helyzetünket az osztrák pénzügyministertől abban a tekintetben, hogy akarjuk-e jogainkat érvényesíteni vagy nem, és ha akarjuk, akkor előzetesen kell gondoskodnunk arról, hogy e jogok érvényesíthetők is legyenek. Meg kell tehát állapitani azt, hogy memryit kell Magyarországnak fizetnie a részvényesek számára, (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások: Megvan!) miként fogja a banküzletet átvenni, mennyi illeti meg az érczkészletből az arany és ezüst arányában, miként fogja likvidálni a követelését, miként veszi át a bank tisztviselőit és alkalmazottjait. E kérdéseket részletességgel, pontosan előre meg kell állapitani, mert ebben az irányban jogaink és kötelességeink a jövő generáczióval szemben megvannak és ha általános választói jog alapján fog az uj országgyűlés összehivatni, önöknek nem szabad a nemzetet megfosztani azon jogaitól, hogy a bank vagyonában való részesedés tekintetében szabadon rendelkezhessék. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez legális áüáspont, a melynek alapján az ellenzéknek nemcsak joga, hanem kötelessége is önöket megakasztani azon az utón, a mely végeredményében semmi egyebet nem eredményez mint azt, hogy nemcsak most mennek át önök a közös bankra, de a nemzetnek megnehezítik, majdnem lehetetlenné teszik 1917-ben az önálló bank felállítását. (Igaz I Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek voltak azok, a miket az 1. §-sal kapcsolatosan elmondani kívántam. Természetesen nem merítettem ki a kérdést, hiszen, hogy egyebet ne mondjak, kötelességem volna a bank jelzálogüzletéről beszélni; de mivel a második §-ban a közraktári zálogjegyek úgyis szóba kerülnek, ott nem fogok többé a jelzálogüzletre vonatkozó statútumokról beszélhetni, hanem a birtokososztály érdekeit fogom ott röviden érinteni. Láthatják a t. képviselő urak, hogy a legjobb akarattal és a leglojálisabb szándékkal előterjesztett módosításaim, a melyek igazán csak a legkirívóbb és leglényegesebb pontokra szorítkoznak, mennyi időt vettek igénybe. Hát nem érdemelné meg az a jelzálogüzleti osztály azt, hogy a magyar parlament ezzel a kérdéssel foglalkozzék és hogy foglalkozzék azzal, hogy a magyar bankok miként zsákmányolják ki a közös bank ezen rendszertelen jelzálogüzletét arra, hogy 8—10%-os dividendákat adhassanak ? Nem volna-e ez magyar képviselői kötelesség és.
