Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

112. országos ülés 1911 iiiátczius 2-án, csütörtökön. wa 2Ö%-ot nem haladhat túl és ennek folytán a tartalék igenis 20%-nál nem lehet magasabb, (Mozgás.) és a mikor elérték azt, hogy a tartalék a 20 %-ot meghaladta, egyszerűen a tartalékból átírták a megfelelő összeget a részvénytőkéhez, a tartalékot pedig újból a 20 % erejéig gyarapítják. Az a 80 millió forint, a melyről itt szó van, a bank részvénytőkéjéből 1878-ban kölcsön vétetett az osztrák kormány által. Ennek a részvénytőkének. a mely már egyszer mint részvénytőke felhasználtatott, volt az a funkcziója, hogy azt a bank kölcsön adta az osztrák kormánynak. Az osztrák kormány most visszafizetett ebből 60 millió K-át és most mi történik % Egy és ugyanazon aktívát felhasználják ujabban a részvénytőke felemelésére, vagyis nem a részvényesek fizetik meg a régi tőke felemelését, hanem a tartalékalapból átviszik a részvénytőkéhez ezt a* 30 millió K-át, mert a másik 30 millió az érczalaphoz megy. És Magyarország szépen nézi hogy a részvényesek tovább is gyűjtik az ő tartalékalapjukat. Minthogy a Széll Kálmán által proponált kartellbank történetéből tudom, hogy akkor tervbe vétetett ennek a 30 millió forintnak befizetése, de csak kölcsönképen, most felmerül az a kérdés, hogyha én hatályon kívül helyezem ezt a 111. czikket, milyen jogállapot fog tehát bekövetkezni. Ha hatályon kívül helyezi a törvényhozás azt az intézkedést, hogy a bank köteles 210 millióra felemelni a részvénytőkéjét és a bank köteles 30 millió koronát a tartalékalapból a részvénytőkéhez, 30 millió koronát pedig- a tartalékalapból az érczalaphoz átszámítani, milyen jogállapot fog beállni 1 Ez az én kérdésem a pénzügyminister úrhoz. Mert az 1899. évi 111. czikkben benne van, idézve van a banknak az a nyilatkozata, hogy a bank 1892. május 3-án lemondott arról, hogy az a 113 millió forint a tartalékalapból az érczalapba beszámítható leg}

r

en. Csak ezzel a 116. §-szal van ez a lemondás hatályon kívül helyezve és van megengedve, hogy a bank ezt a tartalékalapból beszámíthatja a részvénytőkébe, illetőleg az érczalapba. Ha ezt a 116. §-t hatályon kívül helyezi a törvényhozás, az én jogászi felfogásom szerint bekövetkezik a régi állapot ugyebár, bekövetkezik a 111. czikk előtti jogállapot. Jogász ember más konkluzumra nem juthat. Ha hatályon kívül helyezem a 111. czikkelyt, a nélkül hogy ennek helyébe bármiféle más diszpozicziót tennék, azt jogász nem fogja másként megérteni, mint ugy, hogy az nem létezőnek tekintendő. Ha a bíróság elé kerül ez az akta és konstatálva lesz, hogy a 111. czikk ezentúl nem létezik, vagyis a törvényhozás azt minden további indokolás nélkül hatályon kívül helyezte, akkor én meggyőződésem szerint a bankkal szemben föltétlenül követelhetem a régi állapot szerint azt, hogy a bank ezt a 13 millió és annyi forintot ne használhassa fel a részvénytőkére, hanem követelheti azt, hogy tartalékalapja javára továbbra is megmaradjon, és a mennyiben tartalékalapja a 20%-ot KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. Y. KÖTET. meghaladja, a nyereségben ez felosztás alá kerüljön. Ha a bank tartalékalapja már 20%-ig ki van merítve, akkor a banknak minden nyeresége felosztás alá kell hogy kerüljön. Ha tehát a bank ezen 13,500.000 forintot, 27 millió koronát, nem számithatja be a tészvénytőkébe, ha a 111. §. hatályon kivül helyeztetik, akkor a tartalékalap 20%-ig ki lévén merítve, természetes dolog, hogy az egész nyereséget köteles a két állam javára felosztani. Ez az, amire nézve én felvilágosítást kérek. Mert ha az az intencziója a t. pénzügyminister urnak, hogy az előbbi állapot fennáljon, a restitutio in integrum bekövetkezzék, akkor én örömmel üdvözlöm a 114. §. kihagyását, azonban hogyha nem ez az intencziója, akkor a legnagyobb mértékben ellenzem, hogy ez a 114. §. kihagyassék, hanem maradjon azmegtovábbra is törvénytárunkban. Attól függ tehát, hogy milyen felvilágosítást kapok ennek a 114. §.-nak intencziója tekintetében, hogy mi a végleges konkluzumom a 114. §-t illetőleg. Már most. ezeknek előterjesztése után, rá kell térnem azon pozitív javaslataimra, a melyeket rövidre fogva a következőkben fogok a bankaktával szemben előterjeszteni, (Halljuk! Halljuk I balfelől.J Először is a bankakta 1. czikkéhez a következő módosítást javaslom (olvassa) : »A 3. bekezdés toldásaként utolsó mondat gyanánt vétessék fel a következő . . . Elnök (csenget.) : Bocsánatot kérek, kénytelen vag3'ok figyelmeztetni a képviselő urat. A képviselő ur tudja, hogy a tárgyalás menetét ugy állapítottuk meg, hogy a bankstatutumnak azon szakaszai, a melyek nem esnek módosítás alá, tárgyalás alatt levőknek nem tekinthetők. Én semmi kifogást nem tettem az ellen, — mert egészen korrektnek tartottam, — hogy Földes Béla képviselő ur határozati javaslatot nyújtott be, melyben a kormányt utasíttatni kéri arra, hogy a kormány javaslatában foglalt módosításokon túlmenő módosítások iránt a kormány a bankkal tárgyalásokat folytasson. Hogy azonban mi a bankalapszabályoknak olyan szakaszait, melyek napirenden nincsenek, most itt módosítsuk, mint a hogy ezt a képviselő ur indítványozza, ezt én a tanácskozásnak megállapított házszabály szerinti menetével összeegyeztethetőnek nem tartom. Kérem tehát a képviselő urat, ha az az intencziója, hogy az alapszabályok nem módosított czikkei is módosíttassanak, méltóztassék ezt ugyanabba a formába önteni, mint Eöldes Béla képviselő ur tette, de én maguknak a tárgyalás alatt nem lévő bankstatutumoknak egyenes módosítására vonatkozó javaslatokat el nem fogadhatok. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza : Nézetem szerint jogom van az egyes szakaszokhoz megfelelő módosításokat is proponálni, mert azzal szemben, hogy a kormány azt javasolja, hogy az alapszabályok egyéb határozatai változatlanul érvényben maradjanak, nekem mint képviselőnek jogom van azt mondani, hogy én pedig nem fogadom el változatlanul,