Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-111

434 llí. országos ülés 1911 '/< hogy mielőtt a minister ui már intézkednék, azt a jóhiszemű embert, a ki ezen százakra menő hamisításokat bejelentette, már fegyelmi eljárás alá vonták. Szmrecsányi György: Abszurdum ! Lengyel Zoltán : Magát az eredeti fegyelmi határozatot is magammal hoztam, s abban kétségbeesett okoskodással azt akarják igazolni, hogy a telekkönywezető azzal vétkezett, hogy a repenyei asszonynak felvilágositást adott és ez által a nyilvánkönyvek vezetője, a telekkönyvvezető, a ki mindenkinek köteles felvilágositást adni, megsértette a hivatalos titkot és túllépte hatáskörét, miután (olvassa) : »azzal össze nem egyeztethető, hogy egy köztisztviselő a hivatalos utón tudomására jutott szabálytalanságot a rendes szolgálati ut szándékos megkerülésével magánfél nevében, annak tudta nélkül, tegye feljelentés tárgyává*. Azt akarják tehát belőle kisütni, hogy ő az által sérti meg hivatalos kötelességét, hogy az asszonyt felvilágosította és annak útbaigazítást adott, hogy az ügyvéd-segéd által hogyan készittesse el azt a bejelentést, mely való tényeken alapszik. Ellenben azt a községi birót, a ki aláirta azt a hamis helyhatósági bizonyítványt ezen ügyben, még egyáltalában ki sem hallgatták, meg sem idézték. • Nem akarok ezekkel a dolgokkal sokáig foglalkozni, de olyan jelenségeket látok már ab ovo, még mielőtt a t. minister urnak embere kimenne oda vizsgálni, és olyan informácziókat kaptam, hogy nemcsak a telekkönyvezetőt vonták fegyelmi eljárás alá, hanem a telekkönyvi birót is megfenyegetik, hogy régen nem lesz már ott, mikor a vizsgálat oda ki fog érkezni. Ily körülmények közt, azt hiszem, hogy kétszeresen közérdekű dolog, hogy mi, és én is, kik talán némi részben kellemetlen helyzetbe kerültünk azáltal, hogy közérdekből ezen dologgal foglalkoztunk, itt a képviselőházban és a nyilvánosság előtt figyeljünk a történendőkre, a történendők közt pedig minden személyes vonatkozás nélkül arra, hogy vájjon a hamisítókat fogják-e becsukni, vagy a telekkönyvezetőt és a birót fogják-e onnan kiszekirozni és elcsapni. Erre a tényre fogunk vigyázni és azért szólalok fel, hogy bármilyen közbeeső intézkedés történjék is, akár a törvényszék, akár más részéről, a nyilvánosságnak itt és a budapesti sajtóban mindig lesz annyi ereje, hogy ezekkel szembeszálljon és végre megtörténjék az adott esetben, hogy azokat csukják be, a kik hamisítottak, nem pedig azokat, a kik azt felfedezték. Én a t. igazságügyminister úrhoz egy konkrét kérést intézek, és ez az , hogy méltóztassék ezzel a dologgal különösebben foglalkozva, a büntetőnyomozást és a büntetővizsgálatot az ügyészség utján folyamatba tétetni a hamis helyhatósági bizonyítványok szerzőjével szemben, és büntető utón méltóztassék megtorlást szerezni. Mert kebelbéli vizsgálatok esetén, ha ilyeneket kénytelen az ember tapasztalni, bocsánatot kérek, előre nem mondhatom meg egész bizonyossággal, hogy bizalmat lehet-e ajándékozni még a legjóhiszeműbb és a legerélyesebb embernek is. a kit innen Id mélbruár 25-én, szombaton. tóztatik küldeni, mivel ezek a vizsgálatok kebelbelileg intézhetők el, a büntetővizsgálatnäl ellenben meg van a kellő garanczia, hogy a bűnös elveszi büntetését. (Helyeslés balfelől.) Interpelláczióm a következő (olvassa) : 1. Van-e tudomása a t. igazságügyminister urnak arról, hogy az ökörmezői járásban a telekkönyvi betétszerkesztések körül nyilvánosságra jutott és a ministeriumnak is bejelentett nagyarányú hamisítások megtorlása végett ez ideig semmi sem történt, ellenben a feljelentő Sehmidl Ferencz ökörmezői telekkönyvvezetőt, a ki kötelességét teljesítette, a máramarosszigeti kir. törvényszék, mint fegyelmi bíróság 10/1911. fegy. sz. a. fegyelmi eljárás alá vonta azért, mert egy asszonynak, kinek birtokát a hamisítók szintén másra irták át, kötelessége szerint felvilágositást adott ? 2. Hajlandó-e a minister ur e nagyarányú visszaéléseket és hamisításokat büntető utón megtorolni, és egyúttal az ártatlanok üldözésének végét szakítani % Elnök : Az interpelláczió kiadatik az igazságügyminister urnak. Az igazságügyminister ur kíván válaszolni. Székely Ferencz igazságügyminister: T. ház! Én mindig köszönettel fogadom, ha valamely tapasztalt visszaélésre vonatkozólag adatokat szolgáltatnak nekem. Köszönettel fogadtam ugy Huszár Károlynak interpelláczióját, mint a jelenleg interpelláló t. barátomét is. Megtettem rögtön azt az intézkedést, melyet tennem kellett és lehetett. Megvizsgáltam mindenekelőtt a feljelentést és már a második interpelláczió alkalmával — mert Huszár képviselő ur kétszer interpellált — jeleztem is, hogy nagyobbarányú vizsgálatra lesz szükség, a melyet egy kézfordulattal elintézni nem lehet. Felvilágosításul már most is azt mondhatom, hogy a visszaélések nagyon túlozva vannak, a mint azok a ház és igy az országgyűlés elé hozattak. A feljelentésben ugyanis az van mondva, hogy a telekkönyvi betétszerkesztési törvény 18. §-a alapján történt 6—700 átirás. Mit jelent ez 1 Kifejtettem már a múltkor, hogy ez azt jelenti, hogy ha valaki három évig birtokban van és a telekkönyvben bejegyzett tulajdonos tíz év óta ismeretlen helyen tartózkodik, vagy meghalt, akkor van joga ilyen helyhatósági bizonyítvány alapján kérni a tényleges birtokosnak, hogy a telekkönyvbe bejöjjön, mert különben a telekkönyveket soha rendbehozni nem lehet. Igaz, hogy 700 ilyen eset lett bejelentve, de méltóztassék disztingválni. Hisz ez a törvényes intézkedés, a mely arra irányul, hogy a tényleges birtokos belekerülhessen a telekkönyvbe, még nem visszaélés. Szmrecsányi György : De hamisítják a bizonyítványt ! Pál Alfréd : Azt bizonyítani kell. Szmrecsányi György (közbeszól). Pál Alfréd : Kifogása van ? (Derültségbalfelől.) Nevetni nagyon könnyű.