Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-108

108, országos ülés 1911 oldása "elől való kitérésnek helyzetét mutatja az, hogy a nádon ezt az alapelvet megállapítjuk, ennél a javaslatnál is kénytelenek vagyunk a javaslatban rögtön egy külön intézkedést. . . (Zaj jobbfelől. Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: Epén az alelnök ur jól teszi, ka zavar engem, nagyon jól teszi. Lovászy Márton : Fent is, lent is zavart csinál! Gr. Batthyány Tivadar: Onnan aztán igen nagy hangon tudja az embert rendreutasitani. (Derültség.) Mondom, jellemzi a mi viszonyainkat, hogy a midőn itt megállapítjuk azt a nagy alapelvet, hogy a jegybank hatásköre tulaj donképen minő területekre terjed ki, a mikor itt az 1. §-ban a monarchia két államának területére állapítjuk ezt meg, ugyanakkor ennél a javaslatnál is kényte­lenek vagyunk kivételt, provizórikus intézkedése­ket tenni, akkor t. L, a midőn a 3. §-ban a pénz­ügyminister ur Bosznia és Herczegovinára vonat­kozólag provizórikus intézkedést tervez. Ilyen körülmények között a t. túloldal egyik kiváló előkelősége, Issekutz Győző által elfoglalt és védett azon állásponttal szemben, — az ő szavait idézem — hogy az igen t. kormány igen okos azért, mert Bosznia ós Herczegovina annexiójának kér­dését megoldani nem akarja, mondom ezzel szemben, az okosság kérdését nem taglalva, de a czélszerűség és törvényesség szempontjából kény­telen vagyok itt is utalni arra, hogy ezeket a függő kérdéseket állandósítani képtelenség, mert hiszen minden törvényalkotásunk tele lesz ilyen ideig­lenes intézkedésekkel, a melyek bennünket a nép előtt, de a külföld előtt is egyszerűen nevetségessé tesznek. Olybá tüntetnek fel, mint egy kettős államból álló monarchiát, a melyben semmi sem állandó, a melyben mindent csak ideiglenesen, Schieberekkel lehet elintézni és a melyben a monarchia egész fennállásának az alapját, a biz tonságát alkalmas megingatni a külföldi közvéle­ményben. Én ezt tudom. Indítványt sem teszek, mert azt is tudom, hogy gondolataimmal és törek­véseimmel sikerre jutni nem fogok. De kötelességem­nek tartottam itt is reámutatni, hogy az annexió kérdésének örökös függőben tartása lehetetlen helyzetbe hozza az országot. (Igaz ! Ugy van! a széisőbaloldalori)) Egyébként kijelentem, hogy Földes Béla és Polónyi Géza t. képviselőtársaim határozati ja­vaslatait elfogadom. (Helyeslés a széisőbaloldalori.) Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! Mi ezekkel a bankstatutumokkal egy örökös cireulus vitiosus­ban vagyunk. A mikor a t. kormány tárgj^alja az osztrák kormánynyal és a közös bankkal eze­ket a statútumokat, akkor azért nem lehet ezek­hez hozzászólni, mert az egész anyag tárgyalás alatt van, és nem volna helyes, ha kivülről meg­zavarnék a tárgyalások menetét. A mikor pedig február 22-én, szerdán. 349 az illető bankstatutum, már egyezményileg, szer­ződésileg megállapítva ide kerül a ház elé, akkor az már egy befejezett egészet képez, a t. kormány megállapodott szerződésszeräleg a másik állam­mal, megállapodott az Osztrák-Magyar Bankkal. Ennélfogva ezek a megállapodások mintegy nem­zetközi intézmények és többé azoknak egyes pontjai és részletei változás alá nem vonhatók. Ez egy igen megszokott álláspont, a melyen nem tudunk változtatni és nem is ringatjuk magunkat, mint gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam is kifejezte, abban az illúzióban, hogy egyes beter­jesztett, habár a t. kormány és túloldal által is helyesnek elismert indítványaink vagy módosí­tásaink elfogadtassanak és ezen egyezményileg megállapított statútumok megváltoztattassanak. Mégis, t. képviselőház, mi ezen körülményeket figyelembe véve, a mikor rámutatunk ezekre, szerintünk értékkel és becscsel bir a részleteknek beható tárgyalása is, mert a mi egészséges eszme és idea e tárgyalás folyamán felmerülhet, az sehol másutt, mint a képviselőház plénumában felszínre nem kerülhet. Később, tíz v&gy most talán öt év múlva, midőn ez a szerződés meg fog újíttatni, mi legalább azon illúzióban ringatjuk magunkat, hogy ezen értékes materiálét vagy a mostani kormány vagy egy másik kormány, a mely abban a helyzetben lesz, hogy a bankkal az uj statútumokat megállapítsa, ezen szempontokat, ezen ujabb eszméket a tárgyalások során figyel­mére fogja méltatni. E czikkben van megállapítva, t. képviselő­ház, a banknak három legfontosabb intézkedése, helyesebben szólva kötelezettsége és feladata. Egy­részről, a mi a legfontosabb, a bankjegyek paritá­sos értékének biztosítása, másodszor a hiteligé­nyeknek a bank által kellő módon való ellátása és végül harmadszor a pénzforgalom czéljaira kellő fizetési eszközökről való gondoskodás. Ezek képe­zik kétségtelenül a banknak legfontosabb felada­tait és a mennyiben ezek a statútumban helyesen vannak megállapítva, a banknak egészséges műkö­dése biztosítottnak is látszik. Elsősorban is, t. képviselőház, nekem a pa­ritásra vonatkozólag volna néhány igen rövid észrevételem, mert egyáltalában nem szándéko­zom hosszas tárgyalásokba bocsátkozni. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) A mi a paritás kérdését illeti, azt tartom, hogy Földes Béla t. képviselőtársam már a tegnapi napon itt hosszasabban kifejtette, hogy nem elégséges a törvény által elfoglalt azon álláspont, hogy a paritás fentartására nézve csu­pán a külföldi reláczióra, a külföldi árfolyamok biztosítására szóló biztosító intézkedéseket kell felvenni. T. képviselőtársam nagyon sok egész­séges észrevétellel indokolta meg ezen álláspont­ját. Én még csak néhány megjegyzést vagyok bátor ehhez hozátenní. (Halljuk / Halljuk!) A bankéletben, előttünk laikusok előtt is ugy lát­szik, hogy ez irányban a technikai élet, a bank­nak eljárása, a hiteléletnek vezetése és a hitel­politikának irányítása rendkívül gyors irányok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom