Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-108

108, országos ülés 1911 oldása "elől való kitérésnek helyzetét mutatja az, hogy a nádon ezt az alapelvet megállapítjuk, ennél a javaslatnál is kénytelenek vagyunk a javaslatban rögtön egy külön intézkedést. . . (Zaj jobbfelől. Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: Epén az alelnök ur jól teszi, ka zavar engem, nagyon jól teszi. Lovászy Márton : Fent is, lent is zavart csinál! Gr. Batthyány Tivadar: Onnan aztán igen nagy hangon tudja az embert rendreutasitani. (Derültség.) Mondom, jellemzi a mi viszonyainkat, hogy a midőn itt megállapítjuk azt a nagy alapelvet, hogy a jegybank hatásköre tulaj donképen minő területekre terjed ki, a mikor itt az 1. §-ban a monarchia két államának területére állapítjuk ezt meg, ugyanakkor ennél a javaslatnál is kénytelenek vagyunk kivételt, provizórikus intézkedéseket tenni, akkor t. L, a midőn a 3. §-ban a pénzügyminister ur Bosznia és Herczegovinára vonatkozólag provizórikus intézkedést tervez. Ilyen körülmények között a t. túloldal egyik kiváló előkelősége, Issekutz Győző által elfoglalt és védett azon állásponttal szemben, — az ő szavait idézem — hogy az igen t. kormány igen okos azért, mert Bosznia ós Herczegovina annexiójának kérdését megoldani nem akarja, mondom ezzel szemben, az okosság kérdését nem taglalva, de a czélszerűség és törvényesség szempontjából kénytelen vagyok itt is utalni arra, hogy ezeket a függő kérdéseket állandósítani képtelenség, mert hiszen minden törvényalkotásunk tele lesz ilyen ideiglenes intézkedésekkel, a melyek bennünket a nép előtt, de a külföld előtt is egyszerűen nevetségessé tesznek. Olybá tüntetnek fel, mint egy kettős államból álló monarchiát, a melyben semmi sem állandó, a melyben mindent csak ideiglenesen, Schieberekkel lehet elintézni és a melyben a monarchia egész fennállásának az alapját, a biz tonságát alkalmas megingatni a külföldi közvéleményben. Én ezt tudom. Indítványt sem teszek, mert azt is tudom, hogy gondolataimmal és törekvéseimmel sikerre jutni nem fogok. De kötelességemnek tartottam itt is reámutatni, hogy az annexió kérdésének örökös függőben tartása lehetetlen helyzetbe hozza az országot. (Igaz ! Ugy van! a széisőbaloldalori)) Egyébként kijelentem, hogy Földes Béla és Polónyi Géza t. képviselőtársaim határozati javaslatait elfogadom. (Helyeslés a széisőbaloldalori.) Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! Mi ezekkel a bankstatutumokkal egy örökös cireulus vitiosusban vagyunk. A mikor a t. kormány tárgj^alja az osztrák kormánynyal és a közös bankkal ezeket a statútumokat, akkor azért nem lehet ezekhez hozzászólni, mert az egész anyag tárgyalás alatt van, és nem volna helyes, ha kivülről megzavarnék a tárgyalások menetét. A mikor pedig február 22-én, szerdán. 349 az illető bankstatutum, már egyezményileg, szerződésileg megállapítva ide kerül a ház elé, akkor az már egy befejezett egészet képez, a t. kormány megállapodott szerződésszeräleg a másik állammal, megállapodott az Osztrák-Magyar Bankkal. Ennélfogva ezek a megállapodások mintegy nemzetközi intézmények és többé azoknak egyes pontjai és részletei változás alá nem vonhatók. Ez egy igen megszokott álláspont, a melyen nem tudunk változtatni és nem is ringatjuk magunkat, mint gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam is kifejezte, abban az illúzióban, hogy egyes beterjesztett, habár a t. kormány és túloldal által is helyesnek elismert indítványaink vagy módosításaink elfogadtassanak és ezen egyezményileg megállapított statútumok megváltoztattassanak. Mégis, t. képviselőház, mi ezen körülményeket figyelembe véve, a mikor rámutatunk ezekre, szerintünk értékkel és becscsel bir a részleteknek beható tárgyalása is, mert a mi egészséges eszme és idea e tárgyalás folyamán felmerülhet, az sehol másutt, mint a képviselőház plénumában felszínre nem kerülhet. Később, tíz v&gy most talán öt év múlva, midőn ez a szerződés meg fog újíttatni, mi legalább azon illúzióban ringatjuk magunkat, hogy ezen értékes materiálét vagy a mostani kormány vagy egy másik kormány, a mely abban a helyzetben lesz, hogy a bankkal az uj statútumokat megállapítsa, ezen szempontokat, ezen ujabb eszméket a tárgyalások során figyelmére fogja méltatni. E czikkben van megállapítva, t. képviselőház, a banknak három legfontosabb intézkedése, helyesebben szólva kötelezettsége és feladata. Egyrészről, a mi a legfontosabb, a bankjegyek paritásos értékének biztosítása, másodszor a hiteligényeknek a bank által kellő módon való ellátása és végül harmadszor a pénzforgalom czéljaira kellő fizetési eszközökről való gondoskodás. Ezek képezik kétségtelenül a banknak legfontosabb feladatait és a mennyiben ezek a statútumban helyesen vannak megállapítva, a banknak egészséges működése biztosítottnak is látszik. Elsősorban is, t. képviselőház, nekem a paritásra vonatkozólag volna néhány igen rövid észrevételem, mert egyáltalában nem szándékozom hosszas tárgyalásokba bocsátkozni. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) A mi a paritás kérdését illeti, azt tartom, hogy Földes Béla t. képviselőtársam már a tegnapi napon itt hosszasabban kifejtette, hogy nem elégséges a törvény által elfoglalt azon álláspont, hogy a paritás fentartására nézve csupán a külföldi reláczióra, a külföldi árfolyamok biztosítására szóló biztosító intézkedéseket kell felvenni. T. képviselőtársam nagyon sok egészséges észrevétellel indokolta meg ezen álláspontját. Én még csak néhány megjegyzést vagyok bátor ehhez hozátenní. (Halljuk / Halljuk!) A bankéletben, előttünk laikusok előtt is ugy látszik, hogy ez irányban a technikai élet, a banknak eljárása, a hiteléletnek vezetése és a hitelpolitikának irányítása rendkívül gyors irányok-