Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-108

1911 február 22-én, szerdán. 306 Í08. országos iílés : jeszterű, a többség mellőzte, mert akkor, ha azok a kimutatások a képviselőház elé terjesztettek volna, kitűnt volna, hogy csakugyan istápolja-e az Osztrák-Magyar Bank a kisipart, njnijt-e annak közvetlen hitelt, és módjában állott volna a t. kormánynak és az Osztrák-Magyar Banknak a kimutatások előterjesztése utján megezáfolni a közvéleményben meggyökeredzett azt a tudatot, hogy a bank a kisipar hiteligényeit teljes mértékben elhanyagolja és visszautasítja, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Itt azután fel van emlitve és az OsztrákMagyar Bank működésének ozéljául ki van tűzve a mezőgazdasági hitelszükségletek kielégitéséről való gondoskodás. Ez alkalommal nem szándékozom megismételni azokat, a miket e tekintetben az általános vita során elmondottak és a melyekből bátran megállapitkatjuk, hogy az ezen oldalról felhozott állitás, hogy az Osztrák-Magyar Bank itt sem áll feladata magaslatán, a t. túloldalról teljesen czáfolatlanul maradt. Most csak hivatkozni akarok egy ebben az irányban, azt hiszem, eléggé illetékes testület véleményére, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület véleményére, a mely a legújabb időben, január hó 20-án tartott igazgató-választmányi gyűlésében kimondotta azt, hog}^ (olvassa) : »Azokból a kívánságokból, melyeket a magyar gazdaosztály szaktanácskozmányai a gazdák érdekében formuláztak, azokból a követelményekből, melyeket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1909. évi márczius 12-iki választmányi ülésében elfogadott, az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbitására vonatkozó 150. számú törvényjavaslat mit sem valósit meg, ha csak a közraktárak által kiállitott warrantok leszámitolását nem tekintjük ilyennek. Nem történik kivételes intézkedés a gazdák váltóira nézve, hiányoznak a kisemberek és a szövetkezeti központok javára kért intézkedések, pedig egészen bizonyos, hogy a kamatlábnak ezen rétegek javára való leszállítása nemcsak a gazdasági fejlődésnek, hanem az egészséges szocziális haladásnak is követelménye, főleg akkor, a midőn sikerült a felsőbb rétegek hitelét oly olcsóvá tenni, mint az tényleg történte A magam részéről teljes mértékben hozzájárulok az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek ehhez az érzületéhez és csak sajnálom, hogy ennek az igen tiszteletreméltó és tekintélyes testületnek vezéiférfiai, kik pedig ennek a parlamentnek is tagjai, a maguk részéről ezt a lefolyt bankvita során szóba nem hozták ; (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) sőt sajnálattal kell azt is tapasztalni, hogy olyan férfiak, mint pl. Szilassy Zoltán t. barátom, (Igaz! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) ki a legszorosabb összeköttetésben áll ezzel a testülettel, és kiről nem tételezem fel, hogy ennek a testületnek általam, most felolvasott véleményével ellentétben állana, ott áll e mellett a javaslat mellett, és azt a legnagyobb lelkesedéssel megszavazza és támogatja. (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezekben, a miker erre a pontra vonatkozólag előadtam, csak azt akartam konstatálni, hogy az Osztrák-Magyar Bank még azokat a czélokat és azokat a feladatokat sem teljesiti, a melyeket alapszabályai eléje tűznek,, a mi minket mindenesetre teljes joggal indithat arra, hogy a bankszabadalomnak meghosszabbitását megtagadjuk és meg ne szavazzuk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebben a czikkben foglaltatik az a módosítás, a melyikre az igen t. kormány igen nagy súlyt helyez, a mennyiben ezzel .a rendelkezéssel akarja pótolni azt a defektust, hogy a készfizetést ki nem vívhatta, s ezzel a rendelkezéssel akarja takarni azt a vereséget, a melyet ebben a tekintetben az osztrák kormány ellenállása folytán szenvedett. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A kormány rendkívül nagy fontosságot és jelentőséget tulajdonit annak a rendelkezésnek, a mely szerint az Osztrák-Magyar Bank köteles minden rendelkezésére álló eszközzel gondoskodni arról, hogy jegyeinek a külföldi váltóárfolyamokban kifejezésre jutó érték-paritása állandóan biztosítva maradjon. Az indokolásban is kiemeli, hogy a készfizetés kérdésének rendezésére irányuló legfőbb intézkedése az előterjesztett javaslatnak ez, de ugyanakkor maga is hangsúlyozza az indokolásban, hogy az Osztrák-Magyar Bank. a nélkül, hogy erre eddig kötelezve lett volna ezen paritás fentartásáról eddig is gondoskodott. Előző beszédeimben már volt alkalmam kifejteni azt az álláspontot, hogy én ennek a rendelkezésnek nemcsak hogy semmi fontosságot, de egyáltalában semmiféle jelentőséget nem tulaj donitok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Árfolyamok fentartásáról törvényhozásilag gondoskodni nem lehet. Ha az Osztrák-Magyar Bank eddig abban a helyzetben volt, hogy ezt a paritást fentarthatta, ugy ezt köszönhette a kedvező konjunktúráknak melyek ezen paritásnak fentartását lehetővé tették. Polónyi Dezső: Üzleti érdeke! Lovászy Mártón : Különben is az egész rendelkezés oly bizonytalan, oly homályos, annyira nem tartalmaz semmiféle irányban határozott és kézzelfogható intézkedést, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy én ennek a pontnak a rendelkezését üres szavaknál egyébnek nem tekinthetem. Azt mondja ez a pont, hogy az OsztrákMagyar Bank köteles minden rendelkezésére álló eszközzel gondoskodni a paritásnak fentartásáról; de sem a bankjavaslatnak szakaszaiban, sem azokban a módosított czikkekben, sem az indokolásban semmiféle útmutatást nem találunk, semmiféle meghatározását nem találjuk annak, hogy melyek azok a rendelkezésére álló eszközök, a melyeket a bank ebbeli feladatának teljesítésére igénybe venni köteles. A t. túloldalnak valamelyik szónokától — nem emlékszem már rá, hogy melyiktől — hallottam azt, hogy a mig egyetlen aranyrud van a bank pinczéjében, addig a bank nem merítette ki azokat az eszközöket, a melyeket a paritás fentartására igénybe venni köteles.