Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-103
103. országos ülés 1911 február 16-án, csütörtökön. 219 hogy ez csak papiros-alkotmányosság, hogy kár ezért a drága épületért, a nagy fizetésekért, és azokért az óriási költségekért, mert ez csak arra való, hogy kitörüljék a nemzet szemét egy papirosalkotmánynyal. (Ugy van I a szélsöbaloldalon.) 45 esztendővel ezelőtt, a mikor a königgrätzi csata befejezése után meg voltak szorulva Bécsben, igenis másként beszéltek. Igaz, bogy az akkori pártvezérek is mások voltak, mint a mostani minister urak és igy pirkadt az alkotmányosság hajnala. Akkor, 1866 őszén koronatanácsot tartottak Schönbrunnban és ezen a koronatanácson gróf Beust kimondotta : hát j ól van, látszat szerint adjuk meg ezt az alkotmányos formát Magyarországnak, ellenben három dolog közösségét fenn kell tartani minden körülmények között, hogy az összmonarchia minden tekintetben kifejezést nyerjen és ez: a hadsereg közössége, a vámterület közössége és a hitelügy közössége. Az összbirodalmi eszmének a kifejezőjeként tehát kell hogy a hadsereg, a vám- és a hitelügy kérdése mindenkoron közös maradjon. Hát, t. képviselőház, nem a legutóbbi időknek vétóját hajtják önök végre, hanem gróf Beustnak 45 esztendővel ezelőtt a koronatanácsban tett vétóját. Mi 48-as és függetlenségi párt tagjai azonban nem leszünk sohasem követői gróf Beustnak, hanem a nemzet igazait és javát kívánjuk szolgálni és épen azért a gazdasági függetlenség utján kivánjuk megerősíteni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház ! Alig mondtam beszédet itt e házban, hogy legégetőbb sebünkről, a magyar ipar nyomorúságáról meg ne emlékeztem volna. És kétségtelenül igaz az, hogy ezen a nyomorúságon egyedül az önálló gazdasági élet, az önálló vámterület és az önálló jegybank tudna segiteni. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) fisak a napokban kaptuk meg, t. képviselőház, a múlt esztendőre vonatkozólag a külkereskedelmi forgalmunkról szóló kimutatásnak az utolsó számadatait és itt azt látjuk, hogy 1910-ben 1798 millió 034.486 korona értéket hoztak be a múlt esztendőben Magyarországba, tehát szinte nagyobb összeget mint a mennyit Magyarországnak egy egész költségvetése kitett. És ebből a két milliárdnyi összegből 1362 millió 741.451 korona értéket magából Ausztriából. Hát, t. képviselőház, nem döbbennek meg önök ezen számok hallatára ? (Közbeszólás jobbfelől.) Azt mondja egyik t. képviselőtársam, nem tudom, hogy melyik a t. túloldalon, hogy hátönök megdöbbennek. Hát akkor miért nem szavazza meg az önálló bankot ? Miért nem hive az önálló vámterületnek ? Hiszen ezen az öngyilkos politikán egyedül az önálló vámterület és az önálló jegybank tud segiteni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez a kérdés, t. kéjiviselőház, nagyon érdemes arra, hogy ezzel bővebben foglalkozzunk, de majd annak idején a költségvetés tárgyalása alkalmával oly megdöbbentő adatokat fogok önök elé tárni, hogy talán önök is magukba fognak szállni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azt ne várd! Zaj. Elnök csenget.) T. képviselőház ! Mondtam, hogy az önálló bankot a nemzet vétójával szemben a király vétója lehetetlenné tette. Mondottam, hogy az önök készfizetési programmját, a mely királyi programm is volt, megakadályozta a császári vétó. (Ellenmondások jobbfelől.) Tallián Béla : Alkotmányos országban királyi programmról nem lehet beszélni. (Helyeslés jobbfelől.) Sümegi Vilmos: Ez tökéletesen igy van, szószerint igy van és nagyon örvendenék, ha TaUián Béla t. képviselőtársamnak volna igaza. Hát a készfizetéseket nem vették fel önök a programmjukba és a trónbeszédben nem volt az benne ? (Zaj.) Tallián Béla : Az nem királyi programm ! (Za]. Elnök többször csenget.) Sümegi Vilmos: Hát a trónbeszédre sem kell már semmit sem adni? (Folytonos zaj. Elnök többször csenget.) Én a mai államforma mellett igen lojális is tudok lenni, de én nem mernék ilyen nyilatkozatot tenni, mint Tallián Béla t. képviselőtársam. Én eddig komoly politikai nyilatkozatnak tekintettem azt, a mi a trónbeszédben foglaltatik. A trónbeszédet a kormány saját felelősségére szerkeszti és adja át a királynak. (Felkiáltások jobbfelől : Az kormányprogramm!) Igen, a készfizetés mindenesetre olyan programmpontjuk volt, a melyet minden körülmények között meg kellett volna valósitani. De ezzel a királyi kijelentéssel jött a császári vétó, mert a Christlich-soziale Partei tudta, hogy, a mely pillanatban a készfizetések felvételét kimondjuk, emanczipálódunk az osztrák hitel gyámsága alól, mert Magyarország más országokban olcsóbb hitelhez fog juthatni, mint a bennünket kizsaroló Ausztriában, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Mert örömömre szolgál, hogy bármily szaktekintély báró Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársam — sajnálom, hogy nincs itt, de hiszen az ország szine előtt beszélek — a készfizetésekről tett kijelentése sem itt, sem az országban visszhangra nem talált, sőt még saját pártjában sem, mert legnagyobb vezérük, gróf Tisza István, e kérdést már egészen másképen magyarázta. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) E részben mi is gróf Tisza István álláspontját helyeseljük, mert az teljesen fedi az igazságot s a mi álláspontunkat. Nekem különben az a meggyőződésem, hogy bármily szaktekintélyek legyenek is báró Madarassy, Hantos Elemér s a többit, képvisalőtársaim, mindegyik a maga bankjában, a hol lombardiroznak, kölcsönt adnak, tőzsdeügyleteket kötnek, parczelláznak, stb., de ebből még nem következik, hogy a jegybank ügyéhsz is értenek. Sőt talán nem is egészen elfogulatlanok, mert hiszen állásukból kifolyólag konzervatív felfogásúak s ők megtalálták számadásukat az Osztrák-magyar banknál nemcsak 1910-ben és 1911-ben, de még a nagy krizis idején, 1907-ben is, a mikor ők olcsón kap28*