Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-100

126 10Ö. országos ülés 1911 február 13-án, hétfőn. küiönfélesége és a gazdasági struktúrák eltérő volta kellőképen indokolja a külön hitelrendszert, a kü­lön jegybank megteremtését.<< (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.). Egy másik tekintély. De Foville, az Institut tagja, a számvevőszék főtanácsosa, a következőket mondta ; »3STyugodtan kijelenthetem, hogy a nem­zetgazdaság nem ismeri azt az érvet és a tapasz­talat sem nyújt oly tanulságot, a melynél fogva az önálló jegybank üdvös működését a priori ki­zártnak lehetne tekinteni«. George Raphael-Lévy, a kinek most nemrégi­ben jelent meg a jegybankról szóló műve, a melyre a vita folyamán több izben történt hivatkozás, a tudósítónak a következőket mondta : (Halljuk ! Halljuk!) »A független gazdasági berendezkedés és a külön vámterület megteremtése az önálló bank értékes garancziájaként szerepel. Ez az első lépés a teljes önállóság felé. Ebből a szempontból ugy tekintem a külön bankot, mint egy feltartóz­tathatatlan nemzeti evoluczió követelményét, és épen ezért bízom a jövőjében. A két állam gazda­sági fejlődésének útja már amugyis anmdra di­vergens, hogy a saját hitelrendszer megteremtése nem jelent forradalmi változást.« (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldahn.) . Yves-Guyot volt kereskedelmi minister a következőket mondotta : »Az önálló magyar bank az állami háztartás némi takarékossága mellett gyorsan felvirágozik. Minden ország meg tudja nyerni azt az aranymennyiséget, a melyre szük­sége van. Anglia pénzügyi nagysága nem függ Ausztráliától és nem a transvaali bank teszi vi­lágpiaczezá Londont. Csak az a kérdés, hogy tudja-e egy darabig megszoritani büdzséjét, íösvénykedni az állami beruházások terén. Ha igen, akkor egyetlen józan franczia szakférfiú nem kételkedik az uj magyar hitelrendszer kifo­gástalan működésében és megbízhatósága bar <<. Még csak egyet akarok ismertetni. Levas­seur, az Institut tagj College de Francé igaz­gató-tanára a következőket mondja (olvassa) : »Ugy a nemzetgazdasági doktrínák alapján, mint isineretBini és a rendelkezésemre álló statisztikai adatok nyomán a legkategórikusabban kijelent­hetem, hogy az önálló jegybank kifogástalan működéséhez kétség nem férhet, természetesen a kellő vezetést feltételezve stb.« T. ház ! Ezen kiváló szakférfiaknak nyilat­kozataiból látszik, hogy az aggodalmaskodó ma­gyar szaktekintélyeknek, kik az önálló magyar bank ellen irnak, nincs igazuk, mert hiszen ezek a tekintélyek, kiknek nyilatkozatait itt felolvas­tam, az egész világon ismert nevüek. (Helyeslés. Ugy van ! balfelöl.) T. ház ! Azoknak, kik a közös bank szaba­dalmának meghosszabbítása mellett érvelnek és az önálló magyar nemzeti bank ellen dolgoznak, egyik legnépszerűbb érvük az, hogy ha az önálló magyar bankot felállítanánk, akkor a kamatláb Magyarországon feltétlenül sokkal magasabb lenne. Ezt olyan tekintélylyel vágják oda, hogy ebben szerintük még kételkedni sem szabad. En ezen véleményt nem osztom. Ez alkalommal nem akarok annak vitatásába belemenni, hogy tényleg magasabb lesz-e a kamat vagy alacsonyabb lesz önálló magyar jegybank esetén, hanem csak azt kérdezem azon férfiaktól, kik ezt állítják, hogy vájjon az önálló magyar jegybank hivatalos kamatlába lesz-e magasabb, mint a milyen az Osztrák-Magyar Bank hivatalos kamatlába volt, vagy pedig az a kamatláb lesz-e magasabb, melyet a fogyasztó, a hitelt élvező fizet a közvetítő intézeteknek ? (Igaz ! Ugy van ! balfélől.) Azt hiszem, hogy erre minden elfogulatlan ember azt válaszolhatja, hogy csakis az a kamatláb lesz esetleg magasaim, a melyet a magyar jegy­bank hivatalosan fog megállapítani. Mert milyen ma a helyzet a hitel tekintetében, t. ház ? Nagyon kevesen vannak olyan boldogok és olyan rendezett hitelviszonyok közt levők, kik direkt az Osztrák­Magyar Banktól élvezhetnének hitelt, sőt olyanok is kevesen vannak, kik olyan intézeteknek volnának elég jók, a melyek kamatpolitikájukban érzékeny­séggel birnak az Osztrák-Magyar Bank kamatláb ­megállapításai iránt. A nagy többség és épen a kis hitelt élvezők abban a kellemetlen helyzetben vannak, hogy ők nem. részesültek az Osztrák-Magyar Bank áldás­dús működése alatt olyan kamatlábú hitelben, melyet az Osztrák-Magyar Bank állapított meg, hanem kis intézetekhez voltak kénytelenek for­dulni, melyek tekintet nélkül az Osztrák-Magyar Bank kamatláb-politikájára, tekintet nélkül arra, hogy milyen magasan állapította meg momentán az Osztrák-Magyar Bank a kamatlábat, mindig a lehető legmaximálisabb kamatot szedték a hitelt keresőktől. (Ugy van! Igaz! balfélől.) Ha tehát még igazuk is lenne, hogy a kamatláb magasabb lesz, ez nem a kisembereket, nem a hitelt tulajdon­képen élvezőket fogja érni, hanem azokat a hitel­intézeteket, melyek esetleg drágábban fogják kapni a pénzt és kénytelenek lesznek ugyanolyan drágán adni tovább, mint eddig és igy az ő köz­vetítési hasznuk lesz kevesebb. Ez, azt hiszem, nemzeti katasztrófát még nem jelent. (Helyeslés balfélől.) A mi a készfizetéseket illeti, (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) teljesen egyetértek mindazzal, a mit a kérdés lényegére és a készfizetések szükséges­ségére nézve Hieronymi Károly t. kereskedelemügyi minister ur a múlt ülésen elmondott. Olyan szépen megindokolta a készfizetések szükséges­ségét, hogy ahhoz hozzátenni valóm, vagy abból elvenni valóm egyáltalában nincsen. Ábrahám Dezső: Be fog lépni a függetlenségi pártba! Justh János: A mivel nem értek egyet, az a kérdés konzekvencziája. 0 ugyanis ezt mondja (olvassa) : »A készfizetések megkezdése szintén nincsen ebben a javaslatban elejtve, az is benne van, csakhogy nincs terminushoz kötve és ez ennek a törvényjavaslatnak baja, a melyről nem tehetünk és ;a melyet eléggé sajnámnk«. Beszédé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom