Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

99. országos ülés Í9Í1 február li-cn, szombaton. 111 szabad forgalom ezélzatát meghiúsítsák vagy befolyásolhassák.« B. Madarassy-Beck Gyula (közbeszól). Désy Zoltán ." Legyen meggyőződve t. képviselőtársam, mindazt az anyagot elő fogom terjeszteni, a melyre szükségem lesz, hogy bebizonyítsam a való igazságot. (Helyeslés balfelől.) Elsősorban konstatálnom kell azt, hogy az akkori kormányelnök által az 1907 október 16-iki képviselőházi ülésben előadottak, a melyek egy részét magam most felolvastam, mindazt tartalmazzák, a mi a szerződésben benfoglaltatik és tartalmazzák azt nemcsak anyagilag, hogy minden benne van, hanem tartalmazzák — összeolvastam azt a szerződéssel — -azt szórói-szóra, ugy, a mint az a szerződésben bennefoglaltatik. Azt hiszem, most felesleges belemenni abba a vitába, hogy melyik lett volna helyesebb, melyik nem lőtt volna helyesebb, azt az egyet azonban méltóztatik konstatálni, hogy ebben a szerződésben semmi intézkedés nem tétetett arra vonatkozólag, a mely kötelezett volna minket a közös bank szabadalmának meghosszabbítása;a. (Élénk helyeslés és felkiáltások balfdől: Ez a lényeg!) Ellenkezőleg, történtek intézkedések arra nézve, ha meghosszabbittatik, történtek intézkedések, még pedig számosabb intézkedés történt arra az eshetőségre, ha a bankszabadalom nem hosszabbittatik meg, ha az önállóság meglesz. Itt tehát, mielőtt tovább mennénk, konstatálnom azt, hogy a pénzügyminister ur beszédének idevonatkozó részében foglalt az az állítás, hogy. az 1907. évi október 8-ikán kötött szerződés a közös bank abipján köttetett meg, nem felel meg a tényeknek, nem felel meg a valóságnak, (Ugy van! balfelől.) mert a szerződés sem nem a közös, sem nem az önálló bank alapján köttetett meg, hanem megköttetett azon az alapon, a mit az akkori kormány elnök ur következő szavai jeleznek (Olvassa) : »Ez az a pont, t. ház, a mely iránt megállapodásra jutottunk az osztrák kormánynyal. Felolvastam egész terjedelmében, bizonyságául annak, hogy a bankkérdés feletti elhatározás szabadságát nemcsak a törvényhozás részére fenntartottuk, hanem e tekintetben még a kormány tagjai sincsenek megkötve «. (Felkiáltások a baloldalon : Na hát! Mit szólnak ehhez ?) Nem a bankközösséget jelentette be tehát az akkori kormányelnök, hanem a szabadkéz politikáját jelentette be és egyebet nem is jelenthetett be, már csak a koaliczió összealkotásánál fogva sem, inert gr. Andrássy Gyula t. képviselőtársam és t. elvbarátai semmi esetre sem mentek volna bele egy önálló bank biztosításának esetébe, mint a hogy mi sem mehettünk volna bele abba, hogy a közös bank szabadalmának fentartása biztosittassék. (Élénk helyeslés a balés a szélsöbaloldalon. Félkiáltások: Ez a korrekt felfogás! Zaj. Elnök csenget.) Különben megjegyzem, hogy eltekintve az általam felolvasottaktól és a hiteles szerződési szövegtől, méltóztassék meggondolni, hogy ez a szerződés 1907 október 8-án íratott alá. Az önálló bank leghevesebb követelője sem állíthatta, hogy semmi gyakorlati akadálya ne lett volna az önálló bank felállításának 1907 október 8-án. Eltekintve attól, hogy a bankszabadalom érvényben volt, de 1907 október 8-án semmiesetre sem volt olyan a pénzügyi helyzet, a mely kívánatossá tette volna, hogy Magyarország megszakítsa az Osztrák-Magyar Bankkal való összeköttetése szállait, mert senki sem tudhatta, hogy a jövő mily irányban fog fejlődni és erre vonatkoznak a törvény azon intézkedései, hogy felveendők a tárgyalások a bankszadalom meghosszabbítása terén. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) De nemcsak idáig ment el a t. pénzügyminister ur, a mikor kijelentette, hogy e szerződós a bankközösség alapján köttetett meg. A pénzügyminister ur tovább ment. Beszédének további részében azt mondja, hogy megállapittattak olyan különböző feltételek, megállapittattak különböző módozatok, a melyekhez a bankszabadalom meghosszabbítása köttetett volna és befejezi azzal, hogy megállapittattak oly módok, hogy előrekimondatott, hogy ezeknek elvagy el nem fogadásától, a bankszabadalom megad függővé nem tétetik. Itt a t. pénzügyminister ur épen csak elfelejtett valamit idézni. Egy árva kis szócskát nem idézett a minister : az »előzetesen« szócskát. A hiteles szöveg nálam van; ha neki nem áll rendelkezésére, én szívesen rendelkezésére bocsátom, mert szeretném, hogy mielőbb befejeznők már ezt a vitát. Es most engedjék meg, t. képviselőház, hogy áttérjek arra a térre, a melyre azt hiszem, hogy a túloldali t. barátaim egyike invitált, hogy rálépjek arra a térre, a melyre való lépésre csak komoly megfontolás után szánhattam rá magamat. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) És ez a titkos megállapodások kérdése._ De az a tény, hogy egy tényleges minister, O felségének valódi belső titkos tanácsosa, az állam pénzügyi kormányzatának és az azzal összefüggő szokásos egyezmények gyakorlati kihatásainak megítélésében föltétlenül teljes jártassággal és teljes készültséggel bíró minister hivatkozik ezekre a megállapodásokra, azt hiszem, fel kell hogy mentsen engem az obligó alól. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldahn.) hogy fel ne használhassam a védelemre azokat az_ eszközöket, a melyeket a vád felhasznált. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Feltétlenül meg kell, hogy álljon ez a helyzet. A minister ur vagy abból a feltevésből indult ki — azt hiszem, ez közelíti meg a valóságot, — hogy ezen megállapodások, a melyek ugyan titkosaknak lettek jelezve, az idő által tülszárnyaltattak. Hiszen egy más kormánynak