Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

59. országos ülés Í9ii február íl~m, szombaton. 9 zottan keil a költségvetés fejlődéséről tudomást szereznünk. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ennek következtében kérném, méltóztassék jövőben a statisztikát ezekkel az adatokkal kiegészíteni és a közösügyi költségek tekintetében a statisztika összeállításánál ezen részletekre is kiterjeszkedni. Ezen statisztika összeállításából pl. a mi diplomacziai szervezetünk teljes mértékben hiányzik, pedig nekünk tudnunk kell, hogy ezen országnak fentartott külügyi és diplomacziai szervezete a világ mely részében, mely országában, mely városában van képviselve. Hiszen ez nem idegen szervezet, ha közös szervezet is, de mégis általunk is fentartott és a mi állami méltóságunkat és funkezióinkat gyakorló szerv. Ennek következtében én fontosnak találom, hogy a statisztikai összeállítások ezekre is kiterjedjenek. (Helyeslés balról.) Ez volna az egyik, a melyre nézve kiegészítést kérek. A másik kiegészítés, a melyet kérek, az állam pénzügyeinek és adóztatási viszonyainak összeállítására vonatkozik. Ebben egy kissé bővebb ugyan az összeállítás, de teljes mértékben nem kielégítő ; nagyon is összefoglaló. Nekünk szocziális szempontból is tudni kell, hogy az egyes adóztatások az ország népének egyes rétegeire hogyan nehezednek ; tudnunk kell továbbá, hogyan fejlődtek ezek az állami jövedelmi ágak. Fontossággal bír, hogy az egyes közigazgatási ágak kiadásai és bevételei mily mértékben nőttek fel. Ebben az irányban is bővebb statisztikára van tehát szükségünk. Nem mondom, hogy itt is oly szűkkörű az összeállítás, mint a közösügyi költségeknél, de ez sem kielégítő. Erre bizonyságot szolgáltat, hogy mig az előbb emiitett jogszolgáltatási statisztika — a melyben vannak ugyan oly fontos részek, mint például a bűnügyi statisztika, de viszont olyan részek is, hogy például mennyi volt az iktatási szám stb. — 81 oldalt köt le, addig az állam pénzügyi életével, adózásával összefüggő kérdésnek 11 oldallal kell megelégednie. Semmi kifogásom sincs, hogy a jogszolgáltatási statisztika ily bő maradjon, de legyen meg az arány és méltóztassék a most emiitetteket is kiegészíteni.Ez mutatja azt, hogy ha egyszer a statisztikai hivatal belefekszik bizonyos igazgatási ág viszonyainak felderítésébe, mily bőséges anyag fog rendelkezésére állani. Itt felhozatott — nagyon sajnálom, hogy a t. kereskedelemiig)?! minister ur nem méltóztatott válaszolni Tá — az egyes községek adózási adatai kimutatásának kérdése. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Megfeledkeztem róla; mindjárt megmondom. Holló Lajos: Eendkivül örvendetes az a legújabb munkálat, a mely a városi statisztikának összeállítására vonatkozik. Ezt hézagpótlónak kell tekintenem, és mondhatom, rendkívül örömmel fogadjuk, hogy ily szakértő munkálat van tervbe véve. De méltóztassanak megengedni, hogy a községekkel szemben az a rideg, elzárkózó bánásmód, a melyet statisztikánk eddig folytatott, nem helyes. Eddig az egész statisztika csak abból állott, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. V, KÖTEXkimutatták a községek és az önáUó puszták számát. De hogy adózási viszonyai, területe, költségvetése, iskola terhe stb. mennyi, mindezek tekintetében nem nyertük azt a tiszta képet, a melyet nekünk a községi életről nyernünk feltétlenül szükséges. Ennek következtében én ahhoz, a mit t. barátom, Sümegi Vilmos mondott, csatlakozom és felhívom ezekre a t. kereskedelemügyi minister ur figyelmét. (Helyeslés balról.) Ezektől eltekintve, legyen szabad még néhány kérdést felvetnem, a melyekre vonatkozólag, azt hiszem, a t. képviselőházban is találkozom azzal a felfogással, hogy helyes lenne statisztikánkat ezekre is kiterjeszteni. Nekünk ezeket a statisztikai munkálatokat sjiecziális viszonyainkhoz, specziális bajainkhoz, a melyek bennünket sújtanak, kell alkalmaznunk. Ebben az irányban is kell, hogy feltárassék az ország szeme előtt a tiszta helyzet. Vannak oly társadalmi, oly gazdasági kérdések, a melyek az ország életével szoros összefüggésben állanak ; ezekre mind ki kell terjeszkedni. Legyen szabad e kérdések közül egyet külön felemlítenem. Ott van az országunkat rendkívül sújtó egyke-rendszer. (Igaz I ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Tudjuk azt, hogy egész vármegyék vannak inficziálva e súlyos bajjal. Baranya, Somogy, Torontál és más vármegyék egészséges, derék népe századokon keresztül jó megélhetésben tudta magát fentartani, most azonban inficziálva van ezen veszélyek által; a melyek, ha tovább terjednek, az ország életerejét támadhatják meg. Mert még hatalmas, nagy nemzetek, mint a franczia, küzködhetnek bizonyos ideig ilyen országos veszedelem ellen, de az ilyen kisebbszámú nemzet, mint a milyen mi vagyunk, a melynek ezer meg - ezer veszélylyel és más nemzetiségek térfoglalásával szemben is folytonosan harczot kell vívnunk, nekünk ezt egyik legnagyobb országos veszedelemnek kell tekintenünk és akkor nem szabad a statisztikának sem elmennie e mellett, mintha ez a baj nem is volna. Nem kell ezt specziális feldolgozás tárgyává tennünk, de a mennyire lehetséges, bele kell vonni mégis a statisztikai munkálatokba, meg kell jelölni azokat a határterületeket, azokat az országrészeket, a hol a baj felmerült, fel kell tüntetni terjedésének arányait és mindazokat a számokat, a melyek reánk nézve az orvoslás módozatai megítélésénél fontossággal birnak, ezeket elébünk kell tárni, hogy ehhez képest kereshessük meg a gyógyszereket is erre a nagy veszedelemre. A másik, a mire nézve már nem vagyunk ilyen szűken ellátva adatokkal, a kivándorlás kérdése. A kivándorlás viszonyainak azonban kissé szabatosabb föltüntetésére van szükség. Mi csak azt látjuk, hogy mennyi évenkint a kivándorlók száma Mig azonban a statisztika pl. a vakoknál kimutatja azok viszonyait, hogy milyen családi körül menyekből állott elő a baj, hol élnek, müyen viszonyok között stb., addig a kivándorlási statisztika üyen adatokat nem tartalmaz. Pedig lényeges volna tudni, hogy kik azok, a kik kivándoroltak, 13