Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

&& 09. országos ülés 19Í1 február ll-én, szombaton. a kik útlevelet váltottak, minő társadalmi körülmények közt, minő családi, minő anyagi viszonyok közt éltek. Hiszen ha a vakság megérdemli a bővebb statisztikai fölvételt, akkor az országnak ez az óriási nag}r veszedelme szintén megérdemli, hogy kiderítessék, milyen szoeziális forrásokból fakad. Mert kétségtelenül van az izgatásoknak hatása, de az is kétségtelen, hogy ezenkívül a szoeziális bajoknak is megvan a maguk inditó oka, a veszedelmet a szoeziális bajok teszik nagyobb arányúvá, és azért ebben az irányban is szükségesnek tartom statisztikai felvételeink tetemes kibővítését. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A harmadik országos csapás, mert csak az országunkat érintő súlyos veszedelmekről akarok szólni, a harmadik országos csapás, a mely különösen az Alföld népét sújtja, a tuberkulózis. Méltóztassék megnézni : az állategészségügyre olyan pompás felvételeket csinálnak, az állatszámlálás, az áUatbetegségek, a száj- és körömfájás mind kiderülnek a statisztikából, igen helyesen, de a mikor erről az országunkat Európa minden államát felülhaladó módon pusztító bajról van szó — mert ha normális viszonyok volnának, akkor talán el lehetne ettől tekinteni, de az európai viszonyokat felülhaladó mérvben van ez az országos szerencsétlenség nálunk elterjedve, s ily körülmények közöttjitt is a_statisztikának kell segítségül jönnie, hogy kiderítse, mely vidékeken, milyen körülmények, milyen életviszonyok közt élő emberek szenvednek e bajban, — erre nézve is nagyobb arányú statisztikai anyag kell hogy rendelkezésünkre álljon. És ez nem is nehéz, mert a mikor elhal egy tuberkulotikus, ott van a halottkém, a felvétel mindjárt megcsinálható, magános ember volt-e, hány gyermeke volt, milyen anyagi viszonyok között élt stb. és ebből aztán össze lehet állítani azt a materiálét, a melyet ennek a bajnak korlátozására, ha már nem is megszüntetésére fel lehet használni. Az utóbbi időben a kormány rendkívül sokat tett ebben az irányban, olyan lépéseket, a melyek e baj jelentőségét felismerik, és annak valamennyire gátat vetni iparkodnak. E tevékenységnek alapja lenne a helyes statisztika. Végezetül vagyok bátor a hitelintézeti statisztikai adatokra vonatkozólag egy kisíkiegészitést kérni. A hitelintézeti statisztika ujabb felvétele rendkívül bajos és terjedelmes, hanem, talán szükséges volna az évi kimutatásnál nemcsak a státust belevenni, a melyben a hitelintézet mérlegét tünteti fel, hanem az évi forgalmat is ; a mint az Osztrák-Magyar Bank kimutatásaiban meg lehet látni az ő évenkinti forgalmát, épen ugy kellene a mi hitelintézeteinknek is az évi forgalmát, nemcsak az év végén való státust a mérleg közzétételével, kimutatni. Azt gondolom, hogy ebben az irányban való kiegészítés már nem is idéz elő valami nagyobb munkálatot, és akkor talán ezt ki lehetne egészíteni már most ezen rész felvételével. Nem méltóztatott válaszolni Baross János t. képviselőtársam kívánságára, hogy a nemzetiségi pénzintézetekre vonatkozólag is a statisztikai adatokat egy kissé elő kellene terjeszteni: hiszen ők maguk is összeállítják. . Bukarestben egész grafikus rajzokban volt kimutatva az Albinának a terjeszkedése, az egész országban való évenkénti fejlődése, miként mentek előre betétjei, alaptőkéi, tartalékai, záloglevelei, mindenik grafikai rajzokban voltak bemutatva Bukarestben. Ha ők kimutathatják ezt, mi is kimutathatjuk, ha másból nem, az ő előterjesztésükből. Ennélfogva kérem a hitelintézeti statisztikát ebben az irányban kiegészíteni. (Helyeslés balfelől.) Én azt hiszem, hogyha mindazok, a miket a statisztika nyújt, értékesebbek lesznek — most is értékesek, most is minden kutató embernek egyik legbecsesebb forrása ez a munkálat — akkor még tanulságosabb lesz az, a mit a statisztikai hivatal eddig is nyújtott és ezután nyújtani fog. (Élénk helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) Elnök : Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. (Halljuk I Halljuk I) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. képviselőház ! Azokra nézve, a miket t. előttem szóló képviselőtársam elmondott, legelőször is arra vagyok bátor reflektálni, hogy ilyen statisztikai évkönyvnek összeállítása, illetve az abban foglalt adatok harmóniába hozatala nem olyan könnyű feladat, mert egyfelől nem czélszerű ilyen évkönyvet túlterhelni olyan adatokkal, a melyek csak specziálista tudósokat érdekelnek, másfelől abban tökéletesen igaza van .a t. képviselő urnak, hogy benne kell lenni mindannak, a mi adatot bárki, a közállapotainkkal foglalkozik, abban keres. Én nemcsak a mi évi jelentéseinket, statisztikai évkönyveinket forgattam, de forgattam más államokét is, és p. o. a német birodalmi statisztikai hivatalnak publikácziói bizony azt tanúsítják, hogy azok nagy gonddal és nagyon széj^en vannak összeállítva. De méltóztassék megengedni, én azt találtam, hogy a mienk jobb a németországinál. Én ezzel csak azt akarom kifejezni, hogy az természetes, hogy minden kutató valamely specziális kérdésre akar felvilágosítást kapni, és ha azután történetesen az a specziális kérdés nincs benne abban a terjedelemben, mint a hogy ő kívánja, hogy benne legyen, ez az évkönyvre vonatkozó kritikát vonja maga után. De miután mindenki más irányban kutat, ha a statisztikai évkönyvek mindenkinek igényeit ki akarnák elégíteni, mindenesetre túlságos nagyok lennénekgEzzel csak általában akarom jellemezni, hog}

7 igen nagy gondot okoz egy ilyen könyvben a kellő harmóniát megállapítani, és ezen harmóniának kellő megítélésénél az egyéni szükségletek és felfogások nagyon nagy szerepet játszanak, (ügy van I Igaz !) A mi speczialiter az előttem szólott t. kép. viselő ur kérdéseit illeti, először is arra kívánok válaszolni, a miről előbbi felszólalásomban meg-