Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-99
94 99. országos ülés 1911 február 11-én, szombaton. kább, orvosolható legyen. (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Végül még egyet kívánok felhozni, a mit Földes Béla t. képviselőtársam is szives volt felemlíteni, t. i. azt, hogy a statisztikának olyan összeállítása is szükséges volna, a mely a választói jog dolgában teljesen tájékoztató képet nyújt nemcsak a törvényhozásnak, hanem az egész országnak is. A választói jog reformja évtizedek óta tapétán van, sajnos, még mindig megoldatlanul. Lehet mondani, hogy egyetlenegy ország sincs a művelt államok sorában, a hol olyan választói módszerrel folytattatnék az alkotmányos élet, mint Magyarországon. Azt hiszem, mégis be kell hogy lássák önök is azt, hogy az általános választói jog megalkotása a legfontosabb és a legsürgősebben megoldandó kérdése ennek az országnak. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És bár minden egyes belügyminister és ministerelnök kijelentette, hogy ezt csakis a statisztikai adatok alapján lehet megalkotni és azóta nem tudom, hány évtized múlt el, a belügyminister ur állítása szerint megfelelő statisztikai adatok még most sem állanak rendelkezésére. Erre nézve felhozom azt, hogy itt a szomszéd Ausztriában nem statisztikáztak sokat, hanem alig pár hónap alatt megcsinálták a-választói reformot. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De nekünk specziális nemzeti érdekeink is vannak. Mert bármily radikálisan kívánjuk is megoldani ezt a reformot, — és én csak a magam nézetét tolmácsolom, midőn kijelentem, hogy a legradikálisabb választói jognak, az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választói jognak vagyok a híve, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) — de mindenesetre a nemzeti szempontokat figyelembe kell vennünk. Ha azt mondják, hogy nincsenek meg a megfelelő statisztikai adatok, hát végre készítsék el azokat, mert sokáig húzták már el ezt a dolgot, de nagyon soká többé már nem fogják húzhatni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezek voltak az én tiszteletteljes kívánságaim, a melyeket előterjeszteni kívántam, és kérem, szíveskedjenek ezeket nemzeti érdekben figyelembe venni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök ," Szólásra következik ? Szojka Kálmán jegyző: Baross János ! Baross János: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a jelentéshez hozzászólnék, pártom nevében egy kötelességet keU teljesítenem akkor, a mikor Vargha Gyula ministeri tanácsos úrról, a statisztikai hivatal igazgatójáról kell megemlékeznem, és pedig csak a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján, (Élénk éljenzés.) a ki a száraz számoknak halmazába egy magyar lelket, egy hazájáért és fajáért aggódó becsületes magyar embernek lelkét és egy egész életnek a szorgalmát és munkáját viszi be. (Élénk helyeslés.) Némi felvilágosításokat kérek azonban a t. minister úrtól a munkaprogramm tekintetében és pedig először kérem, hogy a postatakarékpénztárak forgalmának lehetőleg az egész statisztikája jöjjön be a statisztikai évkönyvbe, már csak a könnyebb kezelhetőség szempontjából is, hogy az érdeklődők egy csapásra megtalálják az egész anyagot: takarékpénztári üzlet, csekküzlet, értékpapírüzlet, nemzetközi csekk- és zsiróforgalmi üzlet tekintetében és különösen érdekes volna tudni, hogy a postatakarékpénztárak a magyar koronajáradék és egyéb állampapír czimletekben mennyit tudnak itthon eladni, mert hiszen tudjuk, hogy minden állam hitele akkor áll szilárd alapon, hogyha az állami czimletekből lehetőleg sok van idehaza elhelyezve, és ma már, hála Istennek, annyira haladt a magyar népesség széles rétegeinek vagyonosodása, hogy a czimletek egy része idehaza is elhelyezhető volt. A postatakarékpénztár forgalma növekszik, a vezetés kiváló és ép ezen nemzeti és szocziális szempontból fontos missziójára volnék kíváncsi, hogy mennyiben tudja az állami czímleteket lehetőleg idehaza elhelyezni. Ez az ország pénzügyi függetlenségének fontos bázisát képezné. Pénzügyi statisztikáról lévén szó, nem mulaszthatom el felkérni a minister urat arra is, hogy különösen a pénzintézetek statisztikájánál legyen különös tekintettel a nemzetiségi pénzintézetek működésére, (Élénk helyeslés balfelől.) Múltkor a bankjavaslat tárgyalása alkalmával voltam bátor felhívni a ház figyelmét arra a hajmeresztő fejlődésre, a melyet a nemzetiségi pénzintézetek Magyarországon egy czéltudatos politika szolgálatában elérnek, (ügy van! Ugy van! balfelől.) Mindenesetre kívánatos volna, hogy az Országos Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban évrőlévre fel legyen híva a magyar publikumnak és a magyar pénzintézeteknek figyelme arra, hogy idebenn egy veszedelemmel, egy belső ellenséggel állunk szemben, mert szükséges, hogy minden magyar ember tudja, hogy ezen belső ellenség évrőlévre micsoda etapokra megy előre és micsoda haladásokat tesz. összefügg a nemzetiségi pénzintézeteknek statisztikájával a nemzetiségek birtokpolitikája is. Azt hiszem, hogy három évvel ezelőtt Bethlen István barátommal együtt a közgazdasági bizottságban egy indítványt tettünk. A 100 holdon felüli birtokok forgalmára vonatkozólag kívántunk statisztikai adatokat. Ebből azóta törvény lett, mert hiszen külön munkaprogramm lett megállapítva 80.000 korona prelemináréval, a mit, el kell ismernem, átvett a mostani kormány is, és erre nézve volt egy ankét is összehiva és a megfelelő kérdőivek is meg lettek tárgyalva, egyszóval elő van készítve a statisztikai munkálat a felvételekre, csak azon kérdést vagyok bátor a minister úrhoz intézni, hogy ezen nagyfontosságú munka megkezdetett-e már és körülbelül mikorra várhatjuk ezen valószínűleg szomorú statisztikai adatok megismerését, a melyek talán alkalmasak volnának arra, hogy felráznák a magyar kormányt, a magyar publikumot, a pénzintézeteket és a társadalmat letargiájából, hogy idebent Magyarországon egy
