Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-79

J9. országos ülés i911 január 18-án, szerdán. 53 szagot ezüsttel, Ausztriát pedig aranynyal fizetné ki. (Ugy van ! balfelól.) Sümegi Vilmos: Kitellik a némettől! Gr. Somssich Tihamér: Biztosítékot kell tékát szerezni az Osztrák-Magyar Bankkal szemben arra, hogy ez meg ne történhessék, azért bátor vagyok a következő határozati javaslatot elő­terjeszteni. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Utasit­tassék a kormány, hogy kötelezze az Osztrák­Magyar Bankot, hogy a mennyiben Magyarország felállitaná az önálló magyar bankot, de az egyik kormány nem élne az átvétel jogával, ugy hogy az Osztrák-Magyar Bank végezné a felszámolást, a magyar állam által bemutatott osztrák-magyar bankjegyekért az arany aránylagosan osztassák fel.» (Élénk helyeslés balfelól. Felkiáltások a szélső­baloldalon : Kik írták alá ?) T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Ez egy olyan határozati javaslat, a melyet, ugy hiszem, hogy az egész t. ház hozzájárulásával a kormány is elfogadhat. Ausztria sem szólhat semmit sem bele, hogyha nincsenek ismét hátsó szándékai, hogy Magyarországot még utoljára is megrövidítse és akkor, a mikor még megvan ez a bankközösség­ben, akkor ez igy keresztülvihető is lesz. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsóbaloldahn.) Nem azért adtam be t. ház. ezt a határozati javaslatot, hogy — a mint az egyik t. munkapárti képviselőtársam kifejezését hallottam — maga­mat megduplázzam, hogy még egyszer beszél­hessek, hanem azért, mert ezt nagyon komoly dolognak tartom és szükségesnek tartom, hogy azt részünkről elfogadjuk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) ígéretet is teszek a t. háznak, hogy a mennyiben határozati javaslatomhoz hozzájárulnak, nem fo­gom újólag fárasztani a t. házat a záróbeszédemmel, hanem elállók a zárszó jogától. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Ivánka Imre: Nobilis ajánlat! Gr. Somssich Tihamér: Láttuks tapasztalhattuk a múltban, t. képviselőház, hogy, a mikor nehéz küzdelmekkel állunk szemben Ausztriával, a mikor a függetlenségi párt zászlójára tűzte a gazdasági önállóságot és az Ausztriától való függetlenségim­ket, ezzel kapcsolatosan az önálló magyar bankr.t és az önálló gazdasági berendezkedést, Ausztriának czentralisztikus törekvéseivel és ideáival szemben nehéz a harcza, mert ott, a hol sokkal erősebbek és hatalmasabbak, mint nálunk, látjuk azt, hogy valahányszor a kettő között küzdelemről van szó, Ausztriában mindig egységesen felállnak ellenünk (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és azok a pártok, a melyek egymás között marakodnak, ilyen esetben mindig egyesülnek ellenünk. Nálunk pedig épen a legnehezebb kérdésnél történik meg, hogy megoszlanak a pártok, megoszlik a nemzet és egymást gyanúsítjuk meg, a helyett, hogy ilyen­kor összefognánk és kitartanánk egymás mellett. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Még egyszer arra kérem a t. munkapártot, hogy ma ennyiben előrelátható az, hogy az önálló bank felállításához hozzá nem járul, azt keresztül vinni nem akarja, (Folytonos zaj. Elnök csenget.) legalább ezen 5. §-át ejtse el és ne akarjon még egy ujabb tényezőt behozni alkotmányunk tényezői közé, hanem állapítsa meg direkte, egyenesen, hogy ez a kérdés csak Ausztria s Magyarország között dön­tendő el, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A négyheti idő a mi szempontunkból nem szükséges, mert nálunk az egész ház együtt azon az állásponton fog állani, — kivéve talán egy pár nemzetiségi képviselőt — hogy ez a javaslat keresztülmenjen, Ausztriára nézve pedig azért nem szükséges az, mert ott van a sürgősségi para­grafus, ott van a 14. §. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Végül bátor vagyok még kijelenteni, hogy ugy Kossuth Ferencz, mint Földes Béla t. képviselő­társam határozati javaslataihoz hozzájárulok, és tcmészetesen a javaslatot nem fogadom el, (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ki következik ? Beszkid Antal jegyző: Kovács János! Kovács János: T. képviselőház! Hosszabb beszédet szeretnék mondani (Derültség jobbfelöl.) és igy tekintettel az idő előrehaladottságára, kérem, méltóztassanak megengedni, hogy beszé­dem elmondását holnapra halaszthassam. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök ." Azt hiszem, a t. ház, beleegyezik, . . . (Zaj.) Kivannak szavazást ? (Nem ! Igen !) Kérem azokat, a kik meg akarják engedni . . . Justh János: A határozatképesség konsta­tálását kérem ! (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Elnök: A házszabályok 212. §-ának értel­mében ezen kérdés feletti határozathozatalhoz csak negyven képviselő jelenléte kivántatik meg ; negyvennél pedig többen vagyunk. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj.) KéTem azon képviselő urakat, a kik megengedni kívánják, hogy Kovács János képviselő ur beszédét holnapra halaszsza, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Többség! Zaj.) Elrendelem az ellenpróbát. Kérem azon képviselő urakat, a kik nem kívánják megengedni, hogy a képviselő ur beszédét holnapra halaszsza, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Kívánják a megszámlálást ? (Felkiáltások jobbfelöl: Igen I) Kérem a jegyző urakat, hogy a képviselő urakat szakaszonkint számlálják meg. Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a holnapra halasztást megengedik, szíves­kedjenek szakaszonkint felállani. (Megtörténik.) Rudnyánszky György és Beszkid Antal jegy­zők (szakaszonként megszámlálják a szavazatokat). Elnök : Most kérem azokat a képviselő urakat, a kik nem kívánják megengedni a holnapra való halasztást, szíveskedjenek szakaszonkint felállani. (Megtörténik. Nagy zaj és jelkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ez még sohasem volt! Negyedóra miatt! Pláne mikor az elnök maga mondja! Zseb­kendő ! A legnagyobb méltánytalanság! Elnök csenget.) Justh Gyula; Dániel Gábor! Persze!

Next

/
Oldalképek
Tartalom