Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-79
54 79. országos ülés 1911 január 18-án, szerdán. Lovassy Márton : Három napos zárt ülés lesz a következménye ! Sümegi Vilmos: Perczel Dezső! (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Fölkiáltások : Halljuk az elnököt.) Elnök : Kérem, a folyamatban levő szavazást megszakítani nem lehet. Mihelyt a szavazás véget ért, a kivánt zárt ülést el fogom rendelni. (A jegyzők folytatják a szavazatok megszámlálását.) Ki fogom hirdetni a szavazás eredményét. A szavazás eredménye az, hogy a beszédnek holnapra halasztását megengedni kívánja 40 képviselő, meg nem engedni 87 képviselő. (Éljenzés a jobboldalon.) Mielőtt a képviselő ur beszéde megtartására fölszólittatnék, miután húsznál több képviselő zárt ülést kért, ezennel elrendelem a zárt ülést, és felszólítom a karzatok közönségét, hogy a karzatokról távozzék el. (Nagy zaj és felkiáltások : Fölfüggeszteni az ülést!) (Zárt ülés idán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Jelentem a t. háznak, hogy Kovács János képviselő ur nem kivan ezúttal a szólás jogával élni. ' Minthogy pedig még több szónok van szólásra feljegyezve, ajánlom, hog}^ a tárgyalást szakítsuk félbe. (Helyeslés.) Mielőtt azonban az interpellácziók előterjesztésére a ház határozata értelmében áttérnénk, bátor leszek indítványt tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Indítványozom, hogy a ház legközelebbi ülése holnap, csütörtökön 1911 január hó 19-én d. e. 10 órakor tartassék és ezen ülés napirendjére a ma megszakított tárgyalás folytatása tűzessék ki. (Helyeslés.) Nincs észrevétel % (Nincs !) Ha nincs, a határozatot tehát ilyen értelemben mondom ki. Következnek az interpellácziók. Nyegre László jegyző: Fráter Lóránt! Fráter Lóránt: T. ház ! (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Fráter Lóránt: T. Ház ! (Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, hogy a ház szives türelmét egy pillanatra én is igénybe veszem. (Halljuk ! Halljuk !) Ezúttal ugyanis olyan dologról beszélek, a mely ebben a házban pártkülönbség nélkül mindnyájunknak egyformán érdeke, mert egy olyan témáról szólok, a mely egyedüli kincse egy olyan nemzetnek, a mely minden politikán felül, emelkedik és ez a művészet érdeke. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Beszédemet az igen t. ház túlsó oldaláról ép ugy elmondhatnám, mint a minő szerencsésnek és büszkének érzem magam, hogy ezt innen erről a helyről tehetem. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) A művelt nemzetek életéből látjuk, hogy a minden irányban való előrehaladás terén micsoda óriási fontossággal bir a művészet, sőt a kultuszministeri tárcza költségvetése során lesz szerencsém majd bővebben és részletesen is kifejteni, hogy ez az államnak szoeziális és gazdasági életére is messzemenő kihatással bir. Egy interpellácziót vagyok bátor az igen t. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz intézni. Ha csak egy szempillantást vetek az igen t. pénzügyminister ur expozéjában emiitett azon összegre, a melyet az igen t. vallás- és közoktatásügyi minister ur az ország kulturális czéljaira fordithat, magyar poéta-szivemet egy mélységes és méltán mélységes bánat fogja el, mert látom, hogy annak a bizonyos idegen móloknak torkába dobáljuk nemzetünknek nemcsak véres verejtéke hullásával szerzett keresményét, hanem bizony maholnap szivünkkel és vérünkkel keresett filléreinket is és hogy elszomoritóan kevés az az összeg, melyet évenként (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) a kultuszminister ur kulturális czélokra fordithat. Épen ezért fokozott mértékben kell őrködnünk a felett, hogy egy műintézetnél, a melyet közel másfél millióval szubvenczionál az állam, hogy egy ily műintézetnél az az összeg ugy költetik-e el, hogy meghozza a maga áldásos gyümölcseit minden körülmények közt. Tudom és meg vagyok róla győződve a t. kultuszminister urnak e téren való lélektanilag is helyes gondolkozásáról és engem e tudat már magában véve is megnyugtat és a midőn ily értelemben előlegezem meggyőződésemet, kérem, hogy a t. minister ur majd szögezze le azt az időpontot, a melyen belül erre nézve intézkedni fog. A minister ur ugyanis, igaz, hogy nem itt a házban, de a házon kivül, kijelentette, hogy reformtervvel akar előállani, mert belátta ő is ennek az állapotnak tarthatatlanságát. Arra kérem tehát, hogy szögezze le határozottan az időpontot, a melyen belül a reformtervvel előállni hajlandó, mert az operaházat megint válság fenyegeti, (Halljuk! Halljuk I) a mely válság úgyszólván az intézet létezését fenyegeti. Tanúskodik erről nemcsak a sajtó legelőkelőbb orgánumainak egybehangzó véleménye, de tanúskodunk mindannyian, mi, a közönség, a kik az operaház rendes látogatói vagyunk. Hajós Kálmán: Ebben igaza van! Fráter Lóránt: A mi operánk határpontja az európai zenekultúrának, de kötelék is egyszersmind, a mely Magyarországot a Nyugat szellemvilágával kapcsolja össze, még pedig sokkal szorosabban a zene internaczíonális voltánál fogva, mint minden más intellektuális kötelék. (Ugy van !) Epén azért, mert ennyire exponált helyzetben van a Kelet és Nyugat között, épen azért mondom, jelentősége ugy európai, mint specziálisan magyar nemzeti szempontból roppant lényeges. Ez az intézet az idegenek előtt a mi művészi kultúránknak fokmérője, akárcsak a képtárak vagy a muzeumok. Világosan és közvetlenül tanúskodik ez arról, hogy mily helye van ez országban a világkultúra nagy alkotásainak. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a
