Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

89. országos ütés 1911 banknak, az idegen közös hadseregnek, az idegen közös intézményeknek és a mi belőle marad, az igazán csak az irgalom egypár csöpje, a mivel saját hazai életünket akarjuk fellendíteni, szociális szükségleteinket, irodalmunkat, művészetünket, kulturális viszonyainkat vagy közegészségi viszonyainkat akarjuk javítani. Csak irgalomcsepp esik ebből a magyarság külön saját belérdeke számára. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Saját gyermekei elől szikkad el ez a forrás, inig nyitva .áll az idegen számára. Már pedig nekünk gazdasági erőink kifejtésének fokozására feltétlenül szükségünk van. Valamikor a költő azt mondta : »A nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell.« Hock János: Ök csak élni akarnak rajta (Derültség.) Darvai Fülöp : Hock János meg akar halni ! (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Benedek János: T. ház! Magyarországon tényleg meg lehet halni, még pedig több nemével a halálnak, mint más országokban, mert más országokban csak a közönséges halálnemek a divatosak, Magyarországon azonban van még egy halálnem : a Pulver und Blei, ugy, hogy még a magyar ministerelnök ur számára is van egy elhalálozási nem, t. i. ha hazáját magánál jobban tudná szeretni, hát Ausztria gondoskodik számára egy külön halálnemről. (Zajos helyeslés a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) De még a rendes háláinemekkel is jobban meglehet halni Magyarországon, mint másutt, mert nálunk a közegészségügyre nem fordíthatnak annyit, mint másutt, olyan nemzeteknél, a hol ezekre a szükségletekre annyit áldozhat az ország, hogy azt nem is áldozatnak, hanem kötelességnek tartja. Csak minálunk tekintik áldozatnak azt, a mit a betegek és az iskolák számára kell adni, csak minálunk nevezik ezt áldozatnak, a hol az emberek halálozási arányszámából 70% esik a tüdő vészesekre . . . (Felkiáltások jobbjeMl: Sok! Sok!) Hock János: Azokat érti, a kik megbetegszenek ebben a bajban! (Elnök csenget.) Benedek János : Csak minálunk járkál 40.000 őrült ápolás nélkül az utczákon. (Felkiáltások jobbfelől: Több ! Derültség.) És csak a mi országunk az, a mely legelemibb kötelességeit sem képes teljesíteni saját fiaival szemben épen gazdasági erejének lekötöttségénél fogva. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Én ehhez a nemzetrontáshoz hozzájárulni nem akarok. (Helyeslés balfelől.) Ezeket az állapotokat nem képzelem másképen szanálhatóknak, mint ha Magyarország a maga gazdasági erőit felszabadítva. (Igaz! Ugy van! balfelől.) képes lesz teljesíteni mindazokat a feladatokat, a melyeknek most megfelelni nem tud azért, mert a beteg gyereknek nem jut akkor, mikor a katonafiu mindent eltékozol. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Tetszés.) I január 30-án, hétfőn. 351 Nem fogadom tehát el a beterjesztett, a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, a felhozott okokon kivül azért sem, mert, a mint majd az 5. §. tárgyalásánál leszek bátor azt esetleg bővebben kifejteni, (Mozgás a jobboldalon.) ez a szakasz az alkotmány ellen való olyan halálos csapás, (Igaz ! ügy van ! a bal,- és a szélsőbaloldalon.) a mely jellemző a t. túloldalra és arra a felfogásra is, a melyet a magyar parlamentarizmus és egyáltalában Magyarország államisága felől Ausztriában táplálnak. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Magyarországon parlament, házszabály, alkotmány, törvényalkotás, az mind semmi. A bankszabadalom meghosszabbításának beczikkelyezése alkalmas arra, hogy a 48-as törvényekben, a parlamentarizmusról hozott alapvető törvényekben foglalt alkotmánybiztositékok, a mik benne vannak a 67-ik törvényekben is, a miknek megfelel a képviselőháznak és főrendiháznak állandó gyakorlata is s a mik igazán alkotmánygarancziaszámbamenő fundamentális jogok, elmeUőztessenek, azok felett könnyedén napirendre térjenek és egy uj jogforrást nyissanak meg, a mely szerint ha a magyar képviselőház vagy főrendiház nem nyilatkozik, vagy nincs alkalma nyilatkozni, ez a szerződé? önmagától életbelép. (Zaj balfelől.) Ilyen felfogást, ennyire semmibevevését a magyar parlamentarizmusnak és a magyar alkotmánynak csakis olyan viszonyok között lehet észlelni, a minő viszonyok ezidőszerint dominálják Magyarországot és ezt a parlamentet. Hát én ehhez a nemzetrontáshoz hozzájárulni nem akarok. (Helyeslés balfelől.) Én azt akarom, hogy Magyarország öntényező legyen, saját erőivel, alkotmányosságának, gazdasági erőinek teljes birtokában, mert ez a javaslat ezt az időt elodázni czélozza és semmi javítást nem nyújt sem a készfizetések terén, sem egyebütt, ennélfogva én a benyújtott törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem csatlakozom Kossuth Ferencz és Földes Béla t. képviselőtársaim javaslatához. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélsőbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra ki következik ? Lovászy Márton jegyző: Hegyi Árpád! Hegyi Árpád: T. képviselőház ! Benedek János t. kéj)viselőtáisamnak most elhangzott beszéde során, különösen annak befejező részénél bizonyos derültség szállott a házra, a mely olybá tűnik fel előttem, mint a hogy a német mondani szokta, Galgenhumor. Mert hogyha azon hatalmas érvek és állitások alapján, a melyek erről az oldalról a bankszabadalom meghosszabbításaiig k tárgyalása során elhangzottak, azt remélhetnénk, hogy sikerülni fog a t. túloldalt meggyőzni arra nézve, hogy a kormány ezen bankjavaslatot visszavonja és ahhoz a határozati javaslathoz járuljon hozzá, a melyet Kossuth Ferencz és Földes Béla t. képviselőtársaim benyújtottak, akkor igenis azt kellene mondanom, hogy ez egy épitési munka, egy megalapozása Magyarország gazdasági és politikai függetlenségének. (Igaz ! ügy van ! a szélső-