Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-89
11 január 3Ö-án, hétfőn. 343 89. országos ülés 19 is van egy szerény észrevételem. (Halljuk ! Halljuk ! halj elől.) Ugyanis azt tanácsolja nekünk Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársam, hogyha mi az Osztrák-Magyar Bank irányításában részt akarunk venni és azt kívánjuk, hogy az OsztrákMagyar Bank részvényei ne idegen kézen legyenek, hanem hogy a közgyűlésen szóhoz juthasson a magyar érdek is, mint eddig nem juthatott szóhoz, hát vásároljunk részvényeket. Ki is mutatja mindjárt, hogy nem is olyan rossz üzlet ez, hiszen 1900 koronán áll ma egy részvény és 40.000 koronával már szavazathoz is lehet jutni a részvényesek közgyűlésén. (Derültség balfelől.) T. képviselőház ! Mi siralmas állapotban látjuk hazánk gazdasági viszonyait. (Igaz ! ügy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Ugy látjuk, hogy Magyarországon, a melyet valamikor tejjel-mézzel folyó Kánaánnak csúfoltak, ma már annyira nem tudja kereseti forrását feltalálni még maga a magyar ember sem, hogy kénytelen vándorbotot és vándortarisznyát venni a kezébe és a nyakába és kivándorolni Amerikába. És ekkor MadarassyBeck Gyula képviselőtársam a gazdasági sorsüldözés miatt földönfutóvá lett magyarokhoz azt a felhívást intézi, hogy vásároljanak maguknak az Osztrák-Magyar Bank részvényeiből. (Derültség bal felöl.) B. Madarassy-Beck Gyula: Hát hogy akarták akkor az önálló magyar bank részvényeit elhelyezni ? Hisz mindenki Magyarországon akarta ! Ahhoz is pénz kellett volna ! (Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : Nagyon rövid közbeszólás volt! Tessék bővebben közbeszólni! (Derültség balfelől.) Justh Gyula : Adunk rá időt! (Elnök csenget.) Benedek János: Mondom, azt mondja t. képviselőtársam, hogy vegyenek a magyarok részvényeket, mert akkor meg fognak javulni a gazdasági állapotok s akkor már nem lesz szükség a kivándorlásra, mert ha Magyarországnak egészségesek lesznek a viszonyai, akkor kivándorlás sem lesz többé. (Zaj balfelől.) Hát t. képviselőtársamnak ez a bankrészvény vásárlásra utaló megjegyzése olyan ötlet, a mely csak egy olyan hatalmas embernek az agyában fogamzhatott meg, mint a minő ő, s a mely ötletre méltán elmondhatjuk, no S3 r »potentes potenter agunt«. így beszél egy ur. (Derültség balfelől.) Olyan dolog ez, t. képviselőház, mint mikor egy országban egyszer a nép fellázadt s a trónörökös csodálkozva ezen, kérdezte, hogy vájjon mi miatt ? A kenyér min-tt fenség, felelték neki, azért mert nincs kenyerük. Hátha nincs kenyerük, miért nem adnak nekik kalácsot, válaszolta a trónörökös. (Derültség a baloldalon.) T. képviselőház, nem mindenki láthatja az Osztrák-Magyar Banknak és Magyarországnak gazdasági viszonyait oly rózsás színben, mint az én t. Madarassy-Beck Gyula képviselőtársam. En azt az okot, a mely az ő szemüvegét ilyen rózsaszínűvé teszi, nem irigylem, ellenben az ő felfogását, azt csakugyan irigylem. Én a magyar kormánynak hiteles jelentéséből vett adattal is, de egyébbel is beigazoltam, hogy a magyar hitelszükségleteket az Osztrák-Magyar Bank csak kevéssé képes fedezni és semmi esetre sem ugy, mint hogyha nekünk saját külön nemzeti bankunk volna, a melynek a feladata nem abban merülne ki pusztán, hogy fentartsa a bank állandóságát és hitelképességét és megoltalmazza a részvényeseknek az érdekeit, hanem talán egyéb czélokat is tűzhetne maga elé. Egyik egyszerű, de talpraesett és szívből jött igaz magyar felszólalás volt az én Bosnyák Géza t. képviselőtársam felszólalása, a melyben többi közt az a helyes megjegyzés volt, hogy a pénz nem érzelem, business is business, az üzlet üzlet, azonban még üzleti szempontból is az OsztrákMagyar Bank érdeke más volna, mint a magyar nemzeti banké. Az kétségtelen dolog, hogy egy bank két irányban csak akkor oldhatja meg helyesen a feladatát . . . Hock János: Ha mind a kettőt becsapja! Benedek János : ... ha az a két irány teljesen azonos volna. Azonban Magyarország és Ausztria, különösen gazdasági tekintetből, egymástól elütő két idegen érdekcsoportozat. Ausztria ipari állam, és pedig fejlett, előrehaladt ipari állam, a hol nemcsak a nagy gépipar, hanem a kisebb kézműipar is jobban ki van fejlődve, mint Magyarországon. Magyarországnak, a mely Ausztriával kellene hogy konkurráljon, elsősorban az volna az érdeke, hogy a kisipara és a kézműipara fejlődhessék. De fejlődhetik-e az osztrák mellett akkor, a mikor az osztrák ipart az Osztrák-Magyar Bank támogatja, pénzzel szutenirozza, ellenben nagyon könynyen kimutatható az öt ujjamon, hogy mi az, a mit a magyar kisipar felkarolása érdekében tett az Osztrák-Magyar Bank. (Igaz I ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igenis, a bankok feladata nem merül ki pusztán abban, hogy lelketlen gépezetek legyenek, a melyek csak a maguk konjunktúráit igyekeznek kihasználni és a részvényeseik dividendáit gyarapítani, hanem a bankoknak és különösen egy, az ország által felállított banknak megvan a nemzet érdekében a maga hivatása a nemzet közgazdasági életében, a melyet be kell töltenie. (Igaz! ügy van I a szélsőbaloldalon.) Klasszikus példákat hoztam fel e tekintetben, nem a saját ujjamból szoptam, hanem megbízható forrásból merítettem, hogy minő feladatokat teljesít a franczia bank Francziaország kisiparával és kis mezőgazdáival szemben, és miután ezt hallotta a t. képviselőtársam a túloldalon, ezt nem ismétlem, habár nem ártana ismétleni és mindaddig ismételni, a mig feleslegesnek találják a túloldalon más nemzeteknek elénk táruló tanulságait figyelembe venni, és a mig az elől, a mit helyesnek, oportunusnak és a nemzet érdekében levőnek találnak, az elől el nem zárkóznak. Tehát Francziaországot nem fogom részletezni, még Olaszországot sem, csak rámutatok arra, hogy Olaszország nem valami rózsás pénzügyi viszo-
