Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-78

78. országos ülés 1911 január 17-én, kedden. 27 kedelmi szerződések életbeléptetésével megtörténteké Ha tehát az osztrák miniszterelnök egyik beszédében azt mondja, hogy ez a szerződés kifejezésre juttatja a két állam erőviszonyait, ezt csak ugy leket érteni, bogy az egyik fél előbb az alkotmányellenes kormány segélyével földre teríttetett és gúzsba köttetett, nem rendelkezett tebát azzal az erővel, a melyet a tárgyalásnál érvényesiteni kell. Ez volt a helyzet. És a ki igazságosan akarja megitélni a szerződést, annak ezzel a hely zettel számolnia kell. Ez az egyik szempont. A másik szempont pedig, a melyet Földes Béla kifejezett, abban nyilvánul meg, hogy Magyarország ezen szerződés megkötésénél arra törekedett, hogy a különválást biztositsa. A kormány mindent megtett arra, bogy 1917-ben az önálló gazdasági intézkedés terére lépjünk. Már most tessék a másik szerződő fél lélektanába betekinteni. Az a szerződő fél t. i. Ausztria, a mely mindég mindent megtett, hogy az önálló gazdasági berendezkedést megakadályozza és Ausztria most is érezteti velünk és akarja éreztetni gazdasági életünk inferioritását, földrajzi fekvésünk kedvezőtlenségét és ezért nem volt lehetséges a magyar kormánynak oly eredményeket elérni, a melyeket más kormány, a mely feltétlenül a közösség álláspontjára helyezkedett volna, sokkal inkább biztosithatott volna az országnak. De a kormány arra törekedett, hogy a főczélt megvalósíthassuk, hogy 1917-ben az önálló gazdálkodásra áttérhessünk. E szerint sok abból, a mi ebben a szerződésben hátrányosnak mutatkozik és amiért olyan elitélőleg nyilatkozik róla most egyik-másik t. képviselőtársam, arra a számlára Írandó, hogy a kormány a magyar gazdasági élet önálló berendezését egy későbbi terminusra biztositani akarta és ezért volt hajlandó egyelőre átmenetileg erre a tiz esztendőre áldozatokat hozni. Ezt az eljárást tökéletesen helyesnek is találom, mert egy nemzet életében az a tiz esztendő olyan, mint az emberi életben egy pillanat. Lovászy Márton : Az alatt azonban két millió ember vándorol ki az országból! Okolicsányi László". Nagyon sok vissza is vándorol. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, arról beszélek, hogy a kormánynak is az volt az inteneziója, a mint ezt az előadó világosan ki is fejezte, hogy az önálló gazdasági berendezkedés 1917-re biztosittassék. Nem is tudom máskép megérteni azt, hogyha nem ez lett volna a czél, és hogyha az önálló gazdasági berendezkedésnek biztosítása nem lett volna akkor 1917-re kitűzve, hogy akkor hogyan volt lehetséges annak a bizonyos Benedikt-féle formulának felvétele, a melyet báró MadarassyBeck Gyula t. képviselőtársam is emiitett, a mely Benedikt-féle formula az én nézetem szerint — és ezb a nézetet már akkor is vallottam, ennek már akkor is nem itt a házban, de máshol kifejezést adtam — 1917-ig az önálló banknak felállítását lehetségessé teszi, Lovászy [Várton : Az üres hólyag ! Okolicsányi László : Bocsánatot kérek, szívesen felveszem a vitát. (Halljuk ! Halljuk!) Nem akarom az akkori államférfiakról feltételezni azt, hogy ők ezt a következményt ne látták volna. (Zaj a szélsfíbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ez rettenetesen sértő és lekicsinylő feltevés volna. (Ugy van ! jobbfelől.) Nekem azt kell feltételeznem, hogy tudták, hogy mi lesz ennek a következménye, s ebben a tudatban csinálták azt meg, mert a menynyire a szavaknak értelme van és magyarul tudunk, a szavakból ki lehet azt magyarázni. Ezt a dolgot különben akkorában Sándor Pál t. képviselőtársam kifejtette és fel is olvasta a Benedikt-féle formulát. Nem akarom most a t. házat azzal untatni, hogy ezt a formulát felolvassam, annál kevésbbé, mert hiszen az itt tegnap is felolvastatott. (Halljuk ! Halljuk!) De ha tetszik, felolvasom. (Halljuk! Halljuk!) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Kíváncsiak vagyunk a következtetésekre is ! Okolicsányi László: Hogy ne legyen kétség, felolvasom magam is. (Olvassa) : »Ha az OsztrákMagyar Bank fennálló szabadalma a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződés tartamára bármi okból nem ujittatik meg, a két kormány a jegybank ügyének akkor szükségessé váló uj rendezése előtti — tehát előtt — »oly megállapodásokat fog létesíteni, a melyek alkalmasak arra, hogy a kölcsönös kereskedelmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződés határozmányainak végrehajtását biztosítsák, nevezetesen megakadályozzák, hogy a pénzérték esetleges különbözőségéből eredő hatások a két állam közötti szabad forgalom czélzatát meghiúsítsák vagy befolyásolják.« Ha bármily előzmények után előállana az a helyzet, hogy a magyar kormány fel akarja állítani az önálló nemzeti bankot és erről értesítené az osztrák kormányt, akkor meg kell indulnia egy tárgyalásnak, a magyar kormány és az osztrák kormány között, és ennek a tárgyalásnak oly megegyezéshez kell vezetnie . . . Lovászy Márton : Oh persze ! Felfüggesztés nem lehetséges ! Okolicsányi László : . . . hogy a pénzértékben mutatkozó különbözetek következményei elhárittassanak. Lehet-e azt feltételeznünk, a kik az osztrákok irántunk való jóakaratának hiányát ismerjük és a kik az osztrákoknak minden ilyen kereskedelmi és üzleti dologban való raffmirt jártasságát ismerjük, lehet-e azt feltételeznünk, hogy ezek az osztrákok megegyeznének a magyar kormánynyal ? Hát Benedikt Mór ur nyilatkozott annak idején arról, hogy mi értendő ez alatt % Kossuth Ferencz ". A Neue Freie Pressében ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) B. Madarassy-Beck Gyula: Nyilatkozott Pergelt, Bärenreuther és Spitzmüller is a Benediktféle formuláról. 4*