Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-88
312 88. országos ülés 19ÍÍ január 28-án, szombaton. egy uj földhitelintézet létesítését tervezi, a melynek, ugy tudom, főczélja lenne a telepítési és parczellázási hitelnek nyújtása. Ez régi kívánsága az agráriusoknak. Utalok az 1895. évi harmadik gazdakongresszus határozatára, utalok a gazdasági egyesület hivatalos lapjának, a Köztelek-nek ez évi 6. számában megjelent hivatalos kommünikére, a melyekben kívánjuk egy ilyen hitelintézetnek felállítását. Ugy tudom, hogy ez a Földhitelintézet, a Kisbirtokosok földhitelintézete és az Országos Központi Hitelszövetkezet együttműködésével kontempláltatik. Ez egy régi agrárius követelmény megvalósulása lenne és én teljes lojalitással elismerem, hogyha ezt a kormány létesíti, egy régi kívánságunkat fogja teljesíteni. Azonban mi egy 10—15 milliós alaptőkéjű intézet akcziója ahhoz a rettenetes nagy igényhez képest, a melyet csak annak a másfél milliárdos nem törlesztéses, kamatozó drága adósságnak konvertálása kívánna meg ? Különben is, ennek az újonnan alakuló intézetnek elég dolga lesz birtokpolitikai, telepítési téren, hogy a nemzetiségek birtokpolitikájával szemben sikeresen felvehesse a küzdelmet, a miről beszédem végén fogok majd bővebben megemlékezni. Egy nagy magyar földtekermentesitésre azonban, a mely pedig a leglényegesebb, mert még meglévő, de tönkremenőfélben lévő régi exisztencziák megmentéséről van szó, erejében kicsiny és csekély lesz. Azt olvasom a ministerelnök ur felszólalásában, hogy csak a kisbirtokosság hiteligényeinek kielégítéséről lesz szó. A kisbirtokosság hiteligényeinek kielégítése mellett szükség volna azonban a középbirtokosság hiteligényeinek kielégítésére is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Eltérnék nagyon a tárgytól, hogyha a magyar közép birtokos osztály tönkre jutásának okairól akarnék bővebben szólni, azonban mégis meg kell említenem, hogy a földbirtokos osztályok között legjobban eladósodva a középbirtokos osztály van. (Igaz I ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Okai ennek részben az előbb emiitett Széchenyi-korabeli és Bach-korszakbeli állapotok, részben, elismerem, az osztály saját hibái, részben rossz törvényeink, különösen azok, a melyek a szabadelvű rezsim alatt hozattak. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Okai legelsősorban pedig azok a nagy társadalmi és politikai terhek, a melyek Magyarországon a középosztály vállán nyugszanak, főleg nemzetiségi vidékeken. Ezek a körülmények okozták azután azt, hogy a középbirtokosság van a legjobban eladósodva. Áchim L András: A kisbirtokosság van a legjobban eladósodva ! A középbirtokosság kap hitelt ! Baross János : Rátérek én majd a kisbirtokosságra is. Allitásomot a közbeszóló képviselő úrral szemben igazolja az, hogy a magyar földbirtokstatisztika szerint a legkisebb kvóta esik a magyar földből a középbirtokos osztályra; a nagybirtokra esik a magyar földnek 32%-a, a kisbirtokra 53%-a és a középbirtokra 15%-a. Ezzel szemben Poroszországban a földterületnek 25% esik a középbirtokra, Emlékezzünk csak vissza arra, hogy Poroszországban Nagy Frigyes már 150 évvel ezelőtt meghonosította a Landschaftokat, a földhitelintézeteket ; hogy tehát Poroszországban olyan kedvező a helyzete a középbirtokos osztálynak és olyan kedvező birtokstatisztikai arányszáma, ezt annak lehet tulajdonítani, hogy ott a földhitel szervezéséről idejében gondoskodtak. Itt függ össze a földhitel kérdése tehát az általános birtokpolitikai és szocziális viszonyokkal. T. ház ! Egy általános földtehermentesitósnél tehát a középbirtokos osztálynak eddig teljesen elhanyagolt érdekeit figyelmen kívül hagyni sem szabad, (ügy van ! ügy van ! a baloldalon.) De t. ház, azt hiszem, sikerült bebizonyítanom, hogy bármiíüdvös legyen is a kormány által tervezett intézet felállítása, annak erői nem lesznek elegendők arra, hogy egy nagy földtehermentesitést keresztül vigyen Magyarországon. Ezt csak szélesebb és nagyobb eszközökkel, nagyobb pénzügyi-politikai eszközökkel lehetne megcsinálni, így pld. a járadékszisztéma meghonosításával, járadéklevelek kibocsátásával. Hogy pedig ezen járadéklevelek kibocsátásához a nyugati piaezok olcsóbb pénze megszerezhető legyen, ehhez — megint csak kilyukadunk rája — a készfizetések felvételére lenne szükség. (Ugy van! ügy van! a baloldalon.) Annak az olcsó pénznek az áldását, azt a felfrissítő áradatát az olcsó nyugati pénznek Magyarországra csakis a készfizetések felvétele mellett lehetett volna irányítani. Már maga ez az egy kérdés is : a készfizetések felvételének elejtése lehetetlenné tenné reám nézve, mint agráriusra nézve azt, hogv a javaslatot elfogadjam. (Helyeslés balfelől.) A mint látjuk, a magyar mezőgazdasági hitelnek első része, az ingatlan földhitel, is, legalább is felerészben rendezetlen állapotban van, tehát még e téren is a munkának nagyobbik, nehezebb fele még hátra van. Még hátrább vagyunk a mezőgazdasági hitel másik részében, az ingó személyi mezőgazdasági hitel kérdésében, a melyet — a mint enibtettem, — a franczia terminológia, —' hogy jól disztingváljunk, — credit agricole-nak nevez. Ez a legnehezebb kérdése a mezőgazdasági hitelnek és ez az ingó hitel a világ összes államaiban a legkésőbben fejlődött is ki. Czélja ezen ingó hitelnek a szükséges forgótőkének megszerzése, a felszerelés tökéletesbbitése, állatok, gépek, jobb vetőmag, műtrágya, stb., egyszóval a modern mezőgazdasághoz szükséges összes eszközök olcsóbb beszerzése. Sok tekintetben ugy látszik, hogy ez a része a mezőgazdasági hitelnek majdnem egészen azonos
