Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-87
87. országos ülés 19ií január 27-én, péntekén. 287 Hock János: .. . megköveteli a közös bankot. Én sokat törtem a fejemet, mi az oka tulaj donképen annak, hogy Ausztria a mi bankunk önállósítását annyira ellenzi, mert az kétségtelen, a közöttünk levő ellentétes viszonyból következik, hogy a mi az ő ipari érdekeinek hasznos, az a mi ipari érdekeinknek árt és kétségtelen, hogy összeegyeztethetlenek a két állam gazdasági érdekei, hisz ezért folyik közöttünk a harcz. Miért van tehát az, hogy mi tiltakozunk a közös bankszabadalom meghosszabbítása ellen, Ausztria pedig ehhez ragaszkodik ? Hogy milyen eszközökkel, milyen hatalmi tényezők kihasználásával, azt látjuk, mert előttünk folyik a harcz. Méltóztassék tehát nekem erre kielégítő feleletet adni, — mert kapaczitálható vagyok — miért nem kell Ausztriának az a magyar bank. Azért, mert nekünk használ, nekik tehát árt, nekünk hasznos, nekik tehát káros, (Ugy van ! Ugy van ! taps a szélsőbaloldalon.) Ismétlem, a nagyhatalmi állás körülbelül az egyetlen megálló érv, a melyet a közös bank védelmezői jelenleg felhozhatnak. Ez elég őszinte beszéd. Azt mondják : a monarchiának nagyhatalmi érdeke követeli; ezzel szemben pedig mi azt vitatjuk : de nem a magyar érdek, hanem a monarchikus nagyhatalmi érdek. Ez azonban nem fedi mindig a magyar érdeket és ez a kettő egymással nem ugyanazonos. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Soha I) Más szóval, mi fentartunk, ugy-e, egy nagyhatalmasságot, a melyet csak a magyar nemzeti élet szerveinek elnyomásával, a vérnek, a pénznek és a gazdasági életnek alienizácziójávai tudunk fentartani. Ez nagyhatalmi érdek, de nem nemzeti érdek. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minden népnek megvan az ő érdeke, az ő természetes végezélja. A végczélja pedig a nemzeteknek egyéniségüknek kultúrai és faji fejlesztése. Ez a végczélja a nemzeti életnek, és a nagyhatalmi berendezkedés csak eszköz hozzá. Ha én ezt a czélt a nagyhatalmi eszközökkel tudom elérni, akkor terheit is viselem ; ha pedig a nagyhatalmi eszköz hozzá gyenge vagy káros, akkor én nagyhatalom nélkül iparkodom az én nemzeti czéljaimat biztositani. Sajnos, minálunk e feladatokat a nagyhatalmi komédia egy kissé meg is neheziti. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nálunk gazdasági és politikai függetlenségünket kell annak a telhetetlen molochnak az oltárára letenni és feláldozni, a melyet mi nagyhatalmi szervezetnek nevezünk, a mely ezeknek a felélésével lesz nagyhatalommá. (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Ha ez a nagyhatalom tulajdonkéjjen fel akarja élni a tőkét, a nemzeti vagyont és ebből akarja fokozni önmagát, a szükségszerű vége világos, és ebben ő következetes. Mert hogyha fel fogja élni a készletet, akkor azután ez a nagyhatalom önmagától is össze fog roskadni, gazdasági alapok nélkül, mint a kártyavár. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mert szuronyok, t. képviselőház, még eddig egyetlenegy nemzetet sem tettek nagyhatalommá. (Igaz ! Ugy van ! a szélső1 baloldalon.) Ha ez a nemzet képes termelési erejéből gazdasági vagyonosodását, boldogulását biztositani és a növekvő katonai terheket is fedezni, akkor lehet nagyhatalommá. (Helyeslés a baloldalon.) De azt a katonát élelmezni, ruházni és eltartani is kell. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Már pedig ha egy nemzetnél elfogyott a »pecu« akkor a katonaságnál is következik a »nia« — nincsen, nem lehet eltartani. A bankközösség fentartásának tehát osztrák ürügye a nagyhatalmi állás. De ezt a megokolást, a melyet önök elfogadnak, mi nem fogadhatjuk el. És csodálatos, hogy itt tegnap tiltakoztak az ellen, hogy egy szájból egyszerre hideget és meleget fújnak. Pedig, t. képviselőház, e tekintetben minden párt a szatirokhoz hasonlit. A pártok fújnak egyszerre hideget és meleget, a szerint, a mint az időjárás azt megköveteli. A mikor az ellenzék, kezében törvényeinkkel, nemzeti függetlenségünk érdekében, követelte az önálló bankot, akkor azt mondták, hogy ez gazdasági kérdés, ne játszszuk azt át a politikai térre. Sőt Szteréiiyi József t. képviselőtársam tegnaj) azt mondotta, hogy azért vesztettük el a csatát, mivel ezt a kérdést a politikai térre játszottuk át. De a mikor a független magyar bankot önök feladják és a közösügyes bank szabadalmát meghosszabbítják, akkor önök a legeminensebb politikai érdekkel, a nagyhatalmi érdekkel védekeznek. (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Világos mindebből, t. képviselőház, hogy a bankügyből a politikai vonatkozások ki sem kapcsolhatók. (Helyeslés balfelől.) Sőt azt hiszem, hogy a közös intézmények megítélésénél a politikai szempontoknak tulaj donképen nagyobb szerepük van, mint ez általában az első pillanatra látszik. Sümegi Vilmos: Még Wahrmann Móricz is elismerte ezt! Hock János: Természetes, hogy minden gazdasági kérdés egyúttal politikai kérdés is. Elégséges, t. képviselőház, hogyha egyszerűen a kiegyezés megszületésére tekintünk vissza. Ott látjuk meg, hogy tulajdonkéjaen az egész kiegyezés milyen nehezen, lassan, mily nehéz küzdelmek árán jött létre. Már évekkel ezelőtt egyengitették és végül az a chlumi-köd — az tette szükségessé. Hogy- miért tudták oly nehezen nyélbe ütni. megmondja azt Beust a memoárjaiban. Bizalmas közléseket, intim feljegyzéseket tett az osztrák birodalom akkori kanczellárja és nyiltan megvallja, hogy a kiegyezés megoldására kaptak utasítást, a rnefynek gerincze az volt: alkotmányit adni Magyarországnak, de oly módon, hogy az egységes birodalmi eszme megóvassék és meg ne sértessék. A G-esammtmonarchie feltételével kezdték meg tehát az alkudozásokat; a Gesammtmonarchie gondolata pedig azt a 300 éves állandó politikai törekvést jelentette, a rnelylyel Magyarországot az egj r es osztrák birodalomba beolvasztani akarták. Maga ez a szó »Gesamintmonarchie<< legelőször az olmützi manifesztumban látott napvilágot, de
