Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-87

276 87. országos ülés 1911 nem volna szükség a bankszabadalom roeghosz­szabbitásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Szóval, azt akarom mondani ezzel, hogy akkor is becsaptak bennünket, és becsaptak bennün­ket azóta folytonosan, a mikor a magyar nemzet súlyos pénzáldozatok árán az önálló jegybank felállításához való jogára szabad kezet nyert felülről és mikor a szabad kéz meg akarta valósítani az önálló magyar jegybankot, akkor megfogták azt a kezet, békókba és bilincsekbe verték és a magyar nemzetnek királya által szentesitett tör­vényeiben lefektetett jogainak érvényesítése elé akadályokat gördítettek, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ep ugy csapnak, be bennünket most évről­évre, a mint becsaptak bennünket 1878-ban, a mi­kor az 1878: XXV. t.-cz. világos rendelkezése ellenére, a mely a 80 millió forintot nem állam­adósságnak, hanem az akkori osztrák nemzeti bank magánadósságának deklarálta és kimondotta, hogy Magyarországnak ahhoz hozzájárulnia nem kell, Magyarország utóbb mégis méltányosságból 24 millió forintot vett át ezen nem is osztrák állam­adósságot képező teherből és azt keservesen le is fizette, (ügy van! balról.) Szterényi t. képviselőtársam tegnapi beszédé­ben — hogy szószerint idézzem — azt mondotta, hogy : »1867 óta a viszonyok a helyett, hogy javultak volna, évről-évre rosszabbodtak.* Kér­dezem én a 67-es alapon álló t, képviselőtársaimtól a túloldalon, ha ez igy van, mert ugy van, akkor miért tűrik ezeket az állapotokat, miért nem tömörülnek és egyesülnek velünk, kik az önálló magyar gazdasági berendezkedésért küzdünk, miéit hagyják nyomorultul elpusztulni, elszegényedni ezt az országot, (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) miért raknak oly óriási terheket vállaira,, a mint most is fog a delegáczió az ország vállába rakni, a melyek alatt ez az ország össze fog roskadni ? (Igaz! Ugy van! a szélsőbalóldalon.) Az ország ezeket a terheket nem birja meg, mert ez idő szerint még agrár állani vagyunk és Magyarországon csak egyszer lehet, azt is ha az idő viszontagsága engedi, aratni, nem kétszer. Ezeket a terheket mi a nélkül, hogy megteremtsük az ipart és keres­kedelmet, a nélkül, hogy megalkossuk az önálló vámterületet és az önálló magyar nemzeti bankot, megbírni cem fogjuk, azok alatt össze fogunk roskadni, el fogunk pusztulni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kérdem, mi tette Ausztriát nagygyá és gaz­daggá ? Nagygyá tette Magyarország, gazdaggá a közös vámterület, az osztrák érdekben készült vámtarifájával és az osztrák nemzeti bank, mely utóbb átvedlett Osztrák-Magyar Bankká. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hock János: A kutya a régi, csak a nyakra­való más ! Egry Béla: Azért kell nekünk átalakulni ipari és kereskedelmi állammá, azért kell nekünk felállitaiii az önáUó vámterületet és az önálló január 27-én, pénteken. jegybankot,.hogy ennek a révén tegyük mi is, mint Ausztria, nagygyá iparunkat és kereskedelmünket. Az elégületlenség az országban a terheknek nap­nap után való fokozásával folytonosan nő. Vigyáz­zanak t. képviselőtársaim a túloldalon, nehogy katasztrófa elé vigyék az országot ezen törvény­javaslat megszavazásával, mert azzal katasztrófa elé viszik a dinasztia létét is. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha ugy is volna, mint a t. előadó ur állítja, hogy az önálló magyar jegybank felállitása esetleg válságot idézhetne • elő az ország­ban, én szivesebben kiállóm azt a kiheverhető krizist, mint azt lássam, hogy^ez a szerencsétlen nemzet vagyonilag tönkre megy, erkölcsileg meg­bukik. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek előrebocsátása után röviden áttérek magára a törvényjavaslatra. Nem fogok annak pénzügyi oldalával foglalkozni, mert azzal nálam sokkal hivatottabb és szakavatottabb egykének foglalkoztak erről az oldalról, számszeríí adatok­kal kimutatván azt, hogy az önálló magyar jegy­bank Magyarországra csak üdvös, hasznos és előnyös. Én csak jogi oldalával fogok foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Már deczember 2-iki beszé­demben — a mint az mai beszédem elején jelez­tem — kifejezést adtam annak, hogy e törvény­javaslatnak 5. §-a nemcsak alkotmányellenes, mert a főrendiházat, az országgyűlés második faktorát, megfosztja attól a jogtól, hogy ezen törvény­szakaszhoz hozzászóljon, hogy a felett határozzon, de kimutattam azt is, hogy jogfosztó ez a törvény­javaslat, és sokkal helyesebb a status quo, a mai állapot; mert ha ezt a javaslatot elfogadják önök, lelkemre állithatom, hogy örökre lemondottunk az önálló jegybank felálhtásáról, mert az Osztrák­Magyar Bank, mely száz és száz milliókat tesz zsebre, nem fog előállani egy javaslattal, hogy 7 a készfizetések felvétessenek. Még ha a magyar kor­mány és az osztrák kormány megegyezésre fognak is jutni az iránt, hogy az önálló magyar jegybank fölállittassék, ott áll mumusként az osztrák parlament, a mely tudatában annak, hogy őt nagygyá, hatalmassá, gazdaggá egyrészt az Osz­trák-Magyar Bank tette, sohasem fog beleegyezni abba, hogy Magyarországon az önálló jegybank fölállittassék. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De van másik sérelmes pontja is ennek a tör­vényjavaslatnak, a melyet szintén részint jogi, részint pénzügyi szempontokból fogok bírálat tár­gyává tenni. A III. fejezet, 6. §. III. pontja ez, a melyre különösen azért hivatkozom, mert ugy az előadó ur, mint a túloldalról felszólalt többi képviselő urak folytonosan hangoztatták a pari­tást. Hogy miként nyilvánul meg ez a paritás, az ebből a törvényszakaszból derül ki a legvilá­gosabban. Azt mondja ugyanis ez a szakasz (ol­vassa) : »Ha a két állam kormányai az Osztrák­Magyar Bank alapszabályai 107. czikkében ki­kötött jogukkal, a mely szerint a szabadalom tár­gyát képező egész banküzletet a jelzálog-hitel­osztály elkülönítése mellett, a mely a banktársaság­nak megmarad, a mérleg szerinti álladókban és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom