Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-86

248 86. országos ülés 1911 január 26-án, csütörtökön. átutalási eljárás, melynek lényege az, hogy a déli vasútnak drágább szállítása folytán malmaink az olcsóbb magyar államvasuti és tengeri utat választották Velenczén és Alán át vámfizetés nélkül, a mit a Szél 1-Körber-féle vámszöv^tségi tervezet után is az osztrák kormány mindig vitatott, megtérteivé vele Magyarország számláját a vámösszegekkel ; hogy ez a jog, a melyet mi egyoldalúan magyaráztunk, teljesen megszűnt, ezáltal körülbelül ÍOO.OOO mmázsa liszt szállítása jutott kedvezőtlenebb helyzetbe. De ezen tehertételnél legyen szabad már most megjegyeznem, hogy a kormány gondoskodott az állam minden megterhelése nélkül arról, hogy ez a differenezia, a mely itt előállott, szinte teljesen elenyésztessék, úgyhogy itt tényleges teherről ninc:; szó. A 7. czikk a tengerészetet tárgyalja. Ez lényegében, t. i. anyagi rendelkezései tekintetében, azonos a Széll-Körber-félével, változások csak annyiban vannak, hogy a tengeri magánjog, a tengerészek betegség és baleset ellen való biztosítása, a kikötőrendészet és a tengerészek szolgálati viszonyainak rendezése mindig közös egyetértéssel intézendő ügy volt a vámszövetség alapján, most pedig Magyarország önálló hatáskörébe utaltatott át. A 8. czikk a folyamhajózást tárgyazza. Itt mindenekelőtt a szerződés természetéből folyólag, de régi vitás ügyek következtében is, a hajók lobogókitűzési ügye rendeztetett; másrészt megállapodás jött létre, miszerint a magyar államilag segélyezett hajózásnak ugyanazok a kedvezmények biztosittatnak Ausztriában, mint a melyeket Magyarországon az osztrák Dunagőzhajózási társaság élvez, vagyis, a teljes egyenjogúság biztosittatott. A 9. czikk a vasutak építésére és üzemére nézve változatlan maradt, ellenben a 10. czikk a vasúti tarifákra vonatkozólag igenis tehertétel, és minthogy ezzel bővebben kivánok foglalkozni, hogy felderítsem ezt részleteiben, méltóztassék megengedni, hogy a sorrendet megszakítva a végére hagyjam ezt a pontot. Teljesen változatlan maradt a II. czikk, a konzuláris ügyek és a 12. czikk, a külkereskedelmi statisztika. Ellenben lényeges változások vannak a XIII. czikknél, a mely a fogyasztási adókat tárgyazza. Mindenekelőtt, bár nem szorosan a Széll—Körberféle kiegyezésben, de ugyanabban az évben létrejött törvényhozási intézkedéssel szemben a czukor-surtaxe kérdésében tehertétel van, a mennyiben nem az egész kölcsönös forgalom surtaxeköteles, hanem 225.000 mm. Ausztriából behozott és 50.000 mm. tőlünk Ausztriába bevitt ezukor surtaxe-mentes, a mivel szemben áll azután javunkra a boszniai forgalomra vonatkozó rendezés, a mely az összes Boszniába menő czukor kétharmadának surtaxe-mentes forgalmát Magyarország részére biztosítja. További eltérések, de már nem tehertételek, az, hogy a sörforgalom leszámolása Magyarország számára bizonyos pénzügyi előnyöket biztosított; hogy a szesznél a kontingentálás teljesen Magyarország számára tartatik fenn az eddigi közös megállapodás helyébe és ugyancsak a szesznél egy fontos jogot biztosított az akkori pénzügyminister ur az országnak, t. i. a kisüstök kérdésének önálló szabályozását, a mely 60.000 kisüstöst érint, kiindulva abból a felfogásból, hogy addig monopolról szó sem lehet, a mig ez a kérdés is teljesen megoldva nincs. Végül itt van egy jog, a mely azonban igazán teljesen elméleti jog, a petróleum-monopol kérdése, a melyre voltam bátor már a monopol-javaslatoknál ráutalni; ezzel a joggal élnünk nem lehet, miután a nyerspetróleum vámtétele oly magas, hogy Ausztriának adóznánk nagy mértékben, olyannyira, hogy petróleumunk teljesen versenyképtelen lenne. A XIV. czikk a mérték- és sulyrendszerre nézve változatlanul maradt. A XV. czikk az ipari és kereskedelmi üzletekről rendelkezik. Itt csak két eltérés van. Az egyik, a mely a házalási és vándorügyre vonatkozik, a mely eddig az összes kiegyezésekben közös egyetértéssel intézendő ügy volt, ez itt mint Magyarország ipari fejlesztésének egyik eszköze, önállósittatott. Cserny Károly: A házalási pátens! Szterényi József : Hatályon kívül helyeztetett! Cserny Károly: Ez nem tehertétel % Szterényi József: Nem! Bocsánatot kérek, ha azt tehertételnek méltóztatik nevezni, hogy az osztrák házalók Magyarországon nem házalhatnak és nem tehetik tönkre textiliparunkat, akkor én ezt a tehertételt köszönettel elfogadom. Cserny Károly : Tehertétel, mert... Elnök (csenget): Kérem Cserny képviselő urat, ne zavarja közbeszólásokkal a szónokot. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Majd mondja el holnap beszédben!) Szterényi József: A másik, t. ház, hogy volt egy régi vitás ügyünk, a mely a magyar utazóknak Ausztriában való szabadforgalmáról, hogy ugy fejezzem ki magam, rendelkezik. T. i. az osztrák kormányok állandóan követelték, hogy a magyar utazók és a magyar arany- és ezüstművesek utazói Ausztriában külön igazolványokkal, illetőleg külön ottani fémjelző-igazolványokkal tartoznak ellátni magukat. Ez kiküszöböltetett és a kereskedelmi utazók ügye teljesen egyenlő akvpra, a kölcsönösség alapjára helyeztetett. Következik, t. ház, a 16. és 17. czikk, a melyeket a rövidség okáért együttesen vagyok bátor tárgyalni. Ezek az ipari tulajdonjogról rendelkeznek, t. i. a szabadalom-, mustra-, mintaoltalom-, védjegy* és a tisztességtelen verseny kérdéséről. A régebbi törvények értelmében ezek közös egyetértéssel intézendő ügyek, a szabadalom kivételével, a mely már korábban kivétetett. De a többiek, mondom, közös egyetértéssel intézendő ügyek voltak, mig most az egész védjegy, mustra és mintaoltalom tejlesen a magyar törvényhozás hatáskörébe utaltatott át. Ez egy igen fontos tétel, a mennyiben itt, t. ház, — hiszen talán méltóztatnak emlékezni az évek hosszú során át elhangzott interpellácziókra, a sajtóban felhangzott annyi panaszra —