Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-86

anuár 26-án, csütörtökön. 245 86. országos ülés '1911 p csak hosszú lejáratú váltók szolgálhatják a föld­mivelést. A kereskedő és iparos évenként több­ször megforgatja pénzét, többször van haszna az ugy is sokkal kevésbbé lukrativ földmivelésnél, a mely csak egyszer forgatja meg a pénzét. Nem mondom ugyan azt. hogy itt talán az egyéves váltótipust kellene meghonosítani, de mindenesetre sokkal hosszabb idejű váltótipus felelne meg a mi érdekeinknek, mint az osztrákokénak. Joggal mutattak rá e házban, hogy a mező­gazdasági hitel tekintetében a bank kissé konzer­vatív, sokkal inkább ad hitelt kereskedelmi üzle­tekre, mint földmivelési üzletekre. Azt hiszem ha a t. túloldalt az a gondolat vezérelné, hogy itt nem egyszerűen szavazni és elfogadni kell, hanem esetleg javitani és módosítani lehet, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) megtalálhatná ennél a pontnál azt az áldozatot, a melyet nem ő hozna, hanem a bank hozna az ország részére. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, ha valahol, ugy itt lehetne az ország érdekét megtalálni vagy szolgálni. Talán nem kellene érzékenykednie a t. túloldalnak abban az irányban, hogy meg­változtatják a bankj avaslatot, mert Tisza Kálmán is ugy cselekedett, hogy annak idején a bank­javaslatba módosításokat fogadott el. (Szónok hosszabb szünetet tart. Mozgás.) Székely Ferencz igazságügyminister: Kérjen szünetet ! Eitner Zsigmond : Fejezze be, ha nem jól érzi magát! (Mozgás.) Ivánka Imre: Röviden összefoglalva azt látom, hogy az Osztrák-Magyar Bank legjobb akarat mellett is, mint közös intézmény, nem szol­gálhatja egyedül a magyar érdeket, hanem szol­gálja az osztrák érdeket, még pedig nagyobb mértékben szolgálja, már pedig egy ipari államnak mindig más érdekei lesznek, mint egy mezőgazda­sági államnak. (Ugy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) És azt, hogy az Osztrák-Magyar Bank favorizálja a magyar ipari törekvéseket, Ausztria sohasem fogja eltűrni. (Ugy van ! a bál- és a szélső­baloldalon.) T. ház ! Egjr nagy közgazdászunk, Szterényi József t. képviselőtársunk, mondta azt, daczára annak, hogy hatvanhetes, hogy csakis önálló vám­terület és önálló gazdasági berendezkedés mellett lehet gyorsan ipart teremteni. (Ugy van ! a bal­és a szélsőbaloldalon.) Lassan lehet közös bank mellett, de gyorsan csak önálló mellett. Látjuk egész Európában a tendencziát arra, hogy a föld­mivelő államok ipari államokká változzanak át, mert a mai nagy szükségletet, a sok Dreadnought-ok katonai kiadások, valamint a belügyi szükséges kiadásokat csakis ipari állam tudja fedezni, (He­lyeslés a baloldalon.) tehát csakis egy ipari állam tudja megőrizni, hogy deficzit ne legyen. Az pedig hogy ipari állammá legyünk, közös vámterület mellett csakis hosszú idő munkája árán érhető el. Mivel az önálló gazdasági berendezkedés egy főfaktorát az önálló bankban látom és a javaslat ezzel ellentétes, nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ki következik ? Szász Károly jegyző : Szterényi József ! Szterényi József: T. ház ! Mai felszólalásom tulajdonképeni czélja, hogy perbeszálljak Hegedüs Lóránt igen t. barátommal az ő múltkori itteni beszédeért; perbesz álljak vele azért, a miért a törvényjavaslatban kifejezésre jutó nagy anyag­nak vitatási medrét kiszélesítette és beszédének anyagát nem a maga gazdag tudásának tárházá­ból, hanem a maliczia eszközeiből merítette. (Mozgás jóbbjelől.) Nem sértő értelemben mondom, t. képviselő ur. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szterényi József: Helyesebben, hogy ironikus fegyverrel támadja a koaliczió kormányát azért a kiegyezésért, melyet összehasonlítva a Széll— Korber-féle kiegyezéssel, igy jellemez (olvassa) : »Nem akarok tréfákat mondani, de tessék elhinni, a Szalárdy-féle XVII. századbeli siralmas króni­kánál siralmasabbat, mint az 1907-iki évi kiegyezés, nem olvastam.« A t. igazságügyminister ur vállvonogatással azt látszik mondani, hogy ez nem baj. Székely Ferencz igazságügyminister: Nem, azt mondtam, hogy : no, ez kérdés ! (Zaj.) Szterényi József : Én nagy köszönettel fogom venni a t. igazságügyminister urnak, ha abban a helyzetben lesz, hogy ezt az állítását bizonyít­hassa is. Mert én egyet tapasztaltam egész közéleti munkásságomban és ez az, hogy hozzászólnak Magyarországon ügyekhez férfiak, — nem Hegedüs Lorántra vonatkoztatom — a nélkül, hogy azt, a mihez hozzászólnak, ismernék. (Felkiáltások jobb­ról : Ezzel ne ide forduljon! Az ellenzéken teszik !) Én nem teszek különbséget pártok közt, én az or­szágról beszéltem általában. Nem akarok triviális lenni, de fogadást ajánlok, hogy 90%-nál több, a ki erről a kiegyezésről kritikát mondott, ezt a kiegye­zést nem érdemesítette arra, hogy elolvassa, de még kevésbbé arra, hogy azzal összehasonlítsa, a mehylyel szemben kritizálja. T. képviselőház ! Perbe szállok az én Hege­düs Lóránt t. barátommal azért, mert ő szükséges­nek tartotta bizonyítékok nélkül ezt az éles táma­dást intézni a koaliczió kormánya és parlamentje ellen és igy becsületbeli kötelességnek tartom, mint a ki a felelősségnek teljes súlyát vállalom és viselem azért, a mi e körül történt, hogy részletesen foglal­kozzam vele és ezért kérem a t. ház kegyes enge­delmét, de egyúttal szives türelmét is, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ezt a politikai becsületbeli köte­lességet lerójam. Elnök : Ugy hallottam, a t. képviselő ur a ház engedélyét kéri arra, hogy túlterjeszkedve a bank­javaslat tárgyán, a most felhozott váciakkal fog­lalkozhassék. (Ugy van !) Azt hiszem, a t. ház az engedélyt megadja. (Helyeslés.) Szterényi József: Minden színezéstől menten akarom a t. ház elé terjeszteni az összehasonlítá­sát a Széll-Körber-féle kiegyezésnek és a legutolsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom