Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-83
83. országos ülés 191 i január 23-án, hétfőn. 177 túlnyomó részben kielégítette, a mennyiben például nálunk 73'3, Ausztriában pedig csak 207% arányban volt részesedve. Már most bíráljuk el, vájjon ebben a tekintetben is megvolt-e az a nagy jóindulat az OsztrákMagyar Bank részéről velünk szemben ? Ez a jóindulat tisztán csak az adott helyzetből iolyt, abból t. i., hogy nálunk akkortájban nem volt még annyira kifejlődve a jelzálog-ügylet, mint például az osztrák intézeteknél, hol a Läaderbank, az österreichische Bod-mkredit-Anstalt és más ilyen hatalmas intézetek sokkal olcsóbb kamatláb mellett tudják kielégiteni az osztrák igényeket, mint a hogy kielégítette nálunk az Osztrák-Magyar Bank a jelzáloghiteíigényeket. (ügy van ! Ugy van ! a haloldalon.) De hogy miért nem folytatott olyan jótékony politikát ebben a tekintetben is az OsztrákMagyar Bank a magyar hiteligények számára, azt egyedül abban kereshetem és mutathatom ki, hogy az osztrák bankok pressziót gyakoroltak az Osztrák-Magyar Bankra a tekintetben, hogy ez valami nagyon olcsó kamatlábat itt se biztosítson a magyar hiteligénjrek kielégítésére. Pedig, ha jelzálogkontingensünket veszszük tekintetbe, akkor az Osztrák-Magyar Bank által részünkre folyósított jelzáloghitel összege mindössze öt és fél százalékát képezi az összes jelzálog-ügyleteinknek. T. képviselőház ! Egy másik kifogást is tehetünk az Osztrák-Magyar Jegybank jjolitikája ellen. Nevezetesen az a kérdés, vájjon elég közvetlen-e az a hitelnyújtás, melyet az Osztrák-Magyar Bank a magyar hiteligények kielégítése tekintetében folytat 1 Mert hiszen a közvetlenségben nyilatkozik meg a kamatláb alacsonysága, a közvetlenség zárja ki azokat a közvetítőket, kik épen a kisemberek helyzetét súlyosítják és nehezítik meg érdekeiknek kielégítését. Legyen szabad e tekintetben az egyes külföldi és épen a nagyobb bankok példáját felhoznom. (Halljuk/ Halljuk/) Utalok csak a Banque de Francé, a franczia bank politikájára. Szó esett ugyanis itt a kis igények kielégítéséről, a mi épen a közvetlenség tekintetében bir elsőrangú fontossággal. Hát nézzük meg a franczia bank politikáját. A franczia bank például 10 frankig terjedő váltókat évenként 20.000 darabot számitol le, 50 frankig terjedő váltókat 800.000 darabot és 100 frankig terjedő váltókat 1 millión felüli darabban számitol le. Nézzük meg a Reichsbanknak a politikáját. Ott száz márkán aluli váltók évenként mintegy 600.000 darabot tettek ki. Már most tegyünk egy jótékony összehasonlítást ezekkel az Osztrák-Magyar Bank szempontjából. (Halljuk / Halljuk !) Az Osztrák-Magyar Bank a két országban 20 koronáig terjedő váltót — horribile dictu — mintegy 48 darabot számitolt le, (Zaj a baloldalon.) 100 koronán aluli váltót mindössze 56.000 darabot. Tehát az OsztrákMagyar Bank tisztán csak ebből a szempontból fogadta el a 48-as politikát, t. képviselőház. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék nekem megengedni, hogy elbírálhassam azt, vájjon a termelés tekintetében KÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. ív. KÖTET. mennyiben volt befolyással a kamatláb és mennyiben vannak befolyással a külföldi tőkék ? Mi azt mondjuk és az osztrákok is azzal hozakodnak elő, hogy az osztrák tőke feltétlenül szükséges a magyar hiteligények kielégítésére, sőt az osztrákoknak egyéb fegyverük és érvük ellenünk nincs, mint az, hogy miért akarjuk mi a bankközösséget megbolygatni, mikor elsősorban az osztrák tőkét mi veszszük igénybe? Hog}* mennyire teljesiti az osztrák tőke és az Osztrák-Magyar Bank a nemzeti termelés körül funkezióját, legyen szabad, t. képviselőház, néhány összehasonlító példára hivatkoznom. (Halljuk! Halljuk!) Például Olaszországban a jegybank, melynek még a kamatláb-politikájára is befolyása van az olasz kormánynak, 1%-al kisebb összegben, számitól le a hivatalos bankkamatláb alul olyan szövetkezetek részére, a melyek a kisemberek hiteligényeit elégítik ki. Legyen szabad hivatkoznom Görögország jegybankjának politikájára, a mely a görög mazsolaszőlőtermelést segíti elő. Itt van Franeziaország példája. A franczia bank, a mint az előbb is emiitettem, nemcsak a kisváltókat számitolja le és pedig közvetlenül, hanem külön kontingenst szakított ki pl. a mezőgazdasági hitel kielégítésére. Nézzük ezzel szemben, hogy az OsztrákMagyar Bank miképen biztosítja a mi részünkre és miképen biztosítja az osztrákok részére ezt a hitelt. Ha pl. az olcsó kamatláb érvét tekintjük, — mindig az olcsó kamatlábbal hozakodnak elő az osztrákok — jogosan tehetjük fel a kérdést, vájjon az olcsó kamatlábat a mi révünkön élvezik-e az osztrákok is. Méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy nálunk, ha jól tudom, az OsztrákMagyar Banknak egyetlen egy fiókja sincsen, a melynek évi 3 millión aluli forgalma volna, mig az osztrákoknál két olyan kis helyiség van : Trient és Rovereto, a hol a bankfiókok forgalma évenkint nem éri el a 300.000 koronát. Ezek a kis helységek ugyanazt az olcsó kamatlábat élvezik, mint Budapest, Temesvár, Debreczen vagy a többi nagy ipari igényekkel bíró város. (Halljuk / Halljuk! Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ábrahám Dezső: Nézzük meg, milyen politikát folytat Németország a hiteligények kielégítésénél. 1898-ban a Reichsbanknak 16 áruraktára volt. Lássuk ezzel szemben a jegykibocsátásból való nyereségét. A német banknak 1876-tól 1908-ig 371,200.000 márka bevétele volt és a kormánynak nyereségjutalék fejében 382,400.000 márkát adott, tehát tisztán erre az üzletére 11 milliót fizetett rá, Olaszország pl. a kén- és a selyemtermelést külön bankkamatlábbal segíti elő. Oroszország, a melynek mindig primitívségére, politikai és gazdasági hanyatlására, hátramaradottságára hivatkozunk, a mezőgazdasági hiteligények kielégítésénél olyan eljárást követ, hogy 70%-ig ad még a mobil biztosítékokra is tőkét, hogy a mezőgazdasági hiteligényeket kielégítse. Az az Oroszország, a melynek pénzügyi szilárdságát mindig ugy hántorgatjuk, hogy pénzügyileg nem megbízható, — a mi a jára23
