Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-83
83. országos ülés 1911 január 23-án, hétfőn. 169 az összes vidéki pénzintézeteknek nincsen 1904-ben annyi alaptőkéjük, mint a mennyi az OsztrákMagyar Banknak egymagában van, t. i. 210 millió. Hát én azt hiszem, t. képviselőház, hogy Hantos Elemér t. képviselőtársam sokkal jobban tudja, mint én, hogy voltaképen az Osztrák-Magyar Bank, de egyáltalában a jegybankok nem hitelt nyújtó és kölesönző, hanem hitelt közvetitő intézmények. (JJgy van ! balfelöl.) Mert bocsásson meg a t. képviselő ur, nem is az alaptőke határoz az egyes bankok és különösen a jegybankok teljesítési képességénél. Az alaptőkét rendesen kölcsön szokták adni, épen állami adósságok törlesztésére. Ott van például az angol bank, a mely, mint már eirilitettem, négy millió font sterlingből nyolcz millió fontot adott kölcsön és kisegítette III. Vilmost hadjárataiban és háborúiban. Hiszen épen azért alapittatnak hadügyi szempontból ezek a jegybankok. Maga a fedezetlen jegybank-tartalék, a melyet a Peel-akta állapit meg és a mely 18,450.000 font sterlinget tesz ki, nem áll egyébből, mint angol állami adósságból és el nem idegenithető konszolokból. Hol van tehát itt az alaptőkének az a nagy hivatása ? De nézzük meg a franczia bank alaptőkéjét, hiszen az is a franczia hadisarczhoz lényegesen hozzájárult. Azt szintén emiitettem, hogy megtörtént az osztrák nemzeti bankkal, hogy az 12 millió alaptőkével alakult meg és 480 millió Scheinforint államadósságnak beváltására vállalkozott. Azt hiszem tehát, t. képviselőház, hogy ezzel a kérdéssel tovább foglalkoznom nem szükséges. (Halljuk ! Halljuk!) Rátérek az önálló jegybank kérdésére. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Mielőtt azonban ezt tenném, azt hiszem, helyes alapokon járok, midőn arra az álláspontra helyezkedem, hogy a jegybankoknak egyáltalában két feladat jut és pedig : a paritásnak a fentartása (Folytonos zaj.) . . . Elnök (csenget): Csendet kérek! Ábrahám Dezső: ... és a beihiteligényeknek a kielégítése. A paritás fentartása, mint azt Hantos Elemér t. képviselőtársam is felhozta, háromféle alakban történhetik, vagyis három dolog az, a mi a paritás fentartását biztosítja. Nevezetesen a heh r es devizapolitika, a kellő aranykészlet és a kamatlábcsavar, a mely mindenesetre legutoljára veendő igénybe. Nem említtetett itt még fel az a további intézkedés, a melyet a franczia bank is alkalmaz, t. i. a prémiumpolitika, a mely bizonyos tekintetben szintén az érez- és aranykészlet megőrzésére irányul, a hol Francziaország, ha jól tudom, 4°/ 0 o jutalékot vesz aranyfizetés követelése esetén, vagy kopott érmék adásával hárítja el magától a készfizetési kötelezettséget. Az önálló magyar bank ellen sok kifogást emeltek, pl. hogy nem tudjuk a kellő alaptőkét összehozni; mihelyt az önálló bankot felállítjuk, a kamatláb enormis magasságba fog szökni; fizetési mérlegünk passzív; a bank nem fog kellő váltóanyaggal rendelkezni, a mennyiben rendelXÉPVH. JÍAPLÓ 1910 1915. IV. KÖTET. kezni fog, ez az anyag nem lesz elég jó és nem lesz likvid; kifogásolták a váltók hosszú lejáratát, s a fizetési mérleg passzivitásával együtt járó értékparitás-devalválást, a czimletek árfolyamának esését és Magyarországba való visszaözönlését stb. Azt hiszem, a t. képviselőház fog annyi türelmet szentelni nekem, hogy ezekkel a kérdésekkel egyenként foglalkozhassam. Ha megengedi a t. elnök ur, rövid szünetet kérek. (Helyeslés.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. A szó Ábrahám Dezső képviselő urat illeti. (Halljuk ! Halljuk !) Ábrahám Dezső : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Midőn az önálló gazdasági berendezkedés vágya elfogta a nemzetet, illetőleg a nemzet képviseletét képező függetlenségi pártot és a koaliczió többi pártjait, akkor ezen törekvésekkel szemben azt gondolták a hivatalos körök, hogy elég lesz az az engedmény, az a vivmány a magyar politikai körök, a magyar rajongok és türelmetlenkedők részére, hogy ha majd az Osztrák-Magyar Bank jegyeit ugy nyomtatják, hogy külön magyar bankót nyomtatnak. Itt is megnyilvánult az az évszázados politika, a mely nem törekedett egyébre, mint a szemek kitörlésére. Azt hitték, hogy ha az Osztrák-Magyar Bank jegyeiben a magyar önállóság ah kép fog megtestesülni, hogy külön magyar bankót fognak nyomatni, akkor egyenesen le fog tűnni a napirendről a gazdasági önállóság és hiteléletünk önállóság utáni vágyakozás. Felszólaltak a tekintélyek, a szakértők, a kik úgyszólván mind az önálló bank ellenzőiként és csak nagyon elenyészően csekély számban annak pártolóiként mutatkoztak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt vitatták, hogy a bankkérdés elsősorban gazdasági és nem politikai kérdés. E tekintetben utalhatok Kelemen Samu t. képviselőtársamra, a ki kijelentette, hogy midőn a függetlenségi párt, a mely az önálló bank álláspontján állott és mint politikai kérdést tüntettük fel, a túloldalról mindig azt mondották, hogy ez gazdasági kérdés ; mikor megint a gazdasági oldalait fejtegettük, azt mondották, hogy politikai nehézségekbe ütközik. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon:) Egyik képviselőtársam, báró Madarassy-Beck Gyula felszólalásában czélzott arra, hogy Magyarország nem önálló, legalább abban a tekintetben, hogy gazdasági függésben van Ausztriától. Hát ez, fájdalom, sok tekintetben teljesen igaz is ; de ez a gazdasági függés ám a politikai függést is maga után vonja. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És még az, hogy ha a két állam szorosabb konnexióban van egymással pl. gazdasági szempontból, az nem is olyan veszedelmes, mert hiszen pl. megtörtént a bajoroknál és a poroszoknál, hogy még akkor is, mikor a bajorok a poroszokkal háborúskodásban,- ellenséges viszonyban állót-" 22
