Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-82
148 82. országos ülés 1911 január 21-én, szombaton. tását hozzák elő. A fizetési mérleg teóriája, a melyet egy tudományos képzettségre kiváló férfiunk, Felmer Erigyes tanár ur kultivál, a tudomány megállapítása szerint egy nem létező fantom, egy lehetetlenség. A fizetési mérleg teóriája nem mai keletű. 1613-ból származik, a mikor egy Serra nevezetű olasz tudós írt egy könyvet, a mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mikéjjen lehet meggazdagodnia egy olyan országnak, a melynek sem arany-, sem ezüstbányái nincsenek. Ez alapította meg a fizetési mérleg elméletét, a mely Olaszországban is rögtön csődöt mondott és azóta a tudománynak mintegy gunytárgyává lett. A fizetési mérleg teóriájának egy olyan keresztülvitele, hogy a passzívák közt szerepeltetjük az államadósságunk és titre-jeink után fizetett kamatokat, ellenben az aktívák közé elfelejtjük beállítani a titrejeinkért kapót tőkét, mint pénzt, már magában véve sem számithat komoly figyelembevételre. De hogy ne kelljen egészen részletes demonstráczióval kimutatnom, hogy a fizetési mérleg teóreticze és prakticze képtelenség, legyen szabad ráutalnom a fizetési mérleg egy tételére, a kivándorlási tételre. A kivándorlásból befolyó pénz t. i. a Felmérteié fizetési mérlegben aktív tétel gyanánt szerepel. Erre nézve csak az a megjegyzésem, hogyha valaki vérkereskedővé válnék azért, mert a vérben festanyagok is vannak, és megcsapolná az embereket és megvagdalná az ereiket, hogy vért ereszszen belőlök ós abból festéket készíthessen, az alighanem nemzetgazdászati iskolát csinálhatna ; És ha a kivándorlási tétel aktiv tétel, s ahhoz csak azért fordulnak, hogy aktiv tétel legyen, rögtön rájönnek arra a képtelenségre, hogy annak ellenértékét, a munkaértéket elveszti nemzet, a mely a kivándorlásoknak van kitéve, mert ezt nem tudják szubstitnálni. Hiszen, ha ez a mérlegalkotási elmélet helyes volna, akkor nekünk Magyarországon igen könnyű volna aktiv fizetési mérleget csinálni: vándoroljunk ki mindnyájan Magyarországból, akkor teljesen aktiv fizetési mérlegünk lesz és akkor megcsinálhatjuk az önálló bankot Amerikában. (Miénk derültség.) Mivel azonban a mi odavaló bevándorlásunkkal Amerika fizetési mérlegét tönkreteszszük, mert azt passzívvá teszszük, tehát ott sem állithatjuk fel. (Derültség.) Legyünk tisztában ezzel a fizetési mérleggel, mert azt itt Janus-arczczal szerepeltetik, t. i. passzív a fizetési mérleg, mikor az önálló jegybank felállításáról beszélünk, és aktív, a mikor a készfizetések felvételéről beszélünk. Hiszen Lukács László pénzügyminister ur 1903-ban már fel akarta venni a készfizetéseket, ugy-e? Es mindig nekünk hányja szemünkre, hogy miért nem lett abból törvény, holott az osztrákok akadályozták meg. Ha megszavaztuk volna 1903-ban ezt a törvényt, akkor volna készfizetésünk, ugy-e? Hát aktiv volna akkor a fizetési mérleg, vagy passzív ? Vagy pedig megbánta volna Lukács László pénzügyminister ur azt, hogy mi 1903-ban készfizető állam lettünk-e? Ugy-e nem? De hogy mennyire kétszínű játék folyik itt, méltóztassék a következő adatot figyelembe venni. 1905-ben, mikor Eellner ur a fizetési mérlegét lezárta, az ő tétele szerint 176 millió koronával volt passzív a fizetési mérleg. Ebben a mérlegben a kivándorlási és az a bizonyos titre-tétel benne van, de nincs benne ellenérték gyanánt a kapott tőke. Természetesen, mert olyan tudós tanár még nem született, a ki külföldön felvett tőkéknek beruházási és gyümölcsöző értékét ki tudná számítani, pedig a fizetési mérlegbe épen ezt kellene ellentétel gyanánt beállítani. Ezt csak azért hozom fel, mert méltóztatik látni, hogy képtelen elméleti alapon dolgozik ez a fizetési mérleg. De ugyanaz a tanár ur, a ki 1905-ben, mikor az önálló bank felállításáról volt szó, passzív fizetési mérleget állapított meg', 1910 november 20-án a Budajoesti Hirlaj) hasábjain közzétett fizetési mérlege szerint már aktiv fizetési mérleget állapit meg. Mikor a készfizetések felvételének híre került szóba, rögtön aktívvá lett a fizetési mérlegünk, és pedig azon indokolással mondja a nevezetes és tiszteletreméltó tanár ur, hogy most egyensúlyban van a fizetési mérlegünk, mert a régiben a kivándorlás 21 millió koronával szerej3el, ez pedig 100 millió koronát is meghalad. Ma tehát aktiv a fizetési mérlegünk. Már most mi következik ebből ? Ne beszéljenek nekünk az urak itt a fizetési mérleg paszszivitásáról, mikor önöktől reklamáljuk a készfizetéseknek nyomban való felvételét, inert a fizetési mérleg theoreticze képtelenség, s a menynyiben egy auktoritásra hivatkoznak velünk szemben, ugy fogadják el auktoritásnak őt akkor is, a mikor azt mutatja ki, hogy aktiv a fizetési mérleg. (Helyeslés balfelöl.) Tehát miután Fellner 1910 november 20-án bebizonyította önöknek, hogy fizetési mérlegünk aktiv, ne hozzák fel velünk szemben, a kik a készfizetés nyomban való felvételét követeljük, hogj passzív a fizetési mérlegünk. Hantos Elemér: Nem is hozzuk fel a készfizetés ellen, hanem az önálló bank ellen! Polónyi Géza: Hallottuk többször. Tessék megkérdezni Madarassy-Beck báró úrtól! A fizetési mérleg passzivitására alajfitott kifogás nem áll. Most rájövök a másik kérdésre: a kamatkérdésre. Szerettein volna ezt a kérdést behatóbban tárgyalni, mert igen érdekes téma, azonban az idő előrehaladott voltára való tekintettel csak röviden reaszummáloni. (Sálijuk! Halljuk! a baloldalon.) Szmrecsányi György. Halljuk! Elhallgatjuk estig is szívesen.
