Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-78

7$. országos ülés 1911 január 17-én, kedden. 7 gálát nélkül pedig sem Ítéletet, sem véleményt alkotni, vagy pláne, véleményt megváltoztatni, komoly embernek nem szabad, (Ugy van! a baloldalon.) De hogy azt is megmutassam, mennyire nincs igazuk azoknak, a kik az ilyen összehasonlításokat veszik alapul, erre nézve egynéhány olyan adatot fogok megismertetni a t. képviselőházzal, a melyekből kitűnik az, hogy azok a bankprivilégiumok nagyon értékes dolgok és hogy az OsztrákMagyar Bank üzletvitelének azon szolidsága tekintetében — távol áll tőlem, hogy a szó kereskedelmi értelmében való szolidságát bírálni akarnám, — a melyre Madarassy-Beek Gyula képviselőtársam oly erősen rámutatott, hogy t. i. ez a bank mely aránylag a legkisebb osztalékot adja részvényeseinek és a mely a kamatláb terén a legkonzervativebb politikát üzi épen kapcsolatban a kettővel, mert nem dolgozik a nyereségének a fokozására, hogy, mondom, erre vonatkozólag megismertessem a t. házzal, — habár felteszem, hogy a t. ház tagjainak legnagyobb része ismeri, — azokat az összeállításokat, a melyekből kitűnik, hogy ezen szabadalomért a bank másutt mit ad. (Halljuk f Halljuk !) Egyelőre csak azt akarom megjegj^ezni, hogy az Osztrák-Magyar Bank részvényesei nem azok az önzetlen férfiak, (Derültség a szélsőbaloldalon.) — bocsánatot kérek; nem akarok egyénileg senkit sem bántani, hanem összefoglaló értelemben beszélek az ő politikájukról — a kik altruizmusból űzik ezt az üzletet. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Az ő nyereségük nem egj^edül abban az osztalékban jut kifejezésre, a melyet évenkint kimutatnak, hanem a következőkben is : Az 1899 : XXXI. t.-ozikkel meghosszabbított bankszabadalom kiegészítő részét képező egyezmény szerint a t. részvényes urak az 1400 korona részvényenkénti vételárat, vagy mondjuk, részvénytőkét, nem a saját tisztelt zsebeikbői, hanem a két állam tisztelt kormányának jóváhagyásával és támogatása mellett keletkezett tartaléktőkéknek a tisztességes és komoly felhasználásával fizették be (Derültség a szélsőbahldalon.) és így kaptak egy teljesen befizetett 1400 koronás részvényt, a melyre nézve megállapittatott mindjárt a statútum 107. §-ában az is, hogy a bank szétválása esetére a t. részvényes urak kapni fognak az 1400 koronás befizetésre ilyen módon, ezzel a művelettel kiegészített részvényenkénti érték helyett 1520 korona részvényenkénti megváltási árt (Mozgás a szélsőbahldalon.) és kapni fogják a tartalékból egy-egy részvényre eső részt. Igen röviden végzek ezzel a számadattal. 1400 koronás részvén)'' helyett kap a részvényes a bankszabadalom lejártakor, — a mely esetleg már 1907-re volt prehminálva, mert nemcsak 1910-ről volt szó, hanem már 1907-ben bekövetkezhetett volna a szétválás, tehát vegyük az 1910. évet — ezen 10 éves cziklus után 110 korona íelpénzt a részvényre, azonkívül megkapta volna azt a tartalékot, a melynek képzéséhez az államok önzetlensége és a polgárok fillérei járulnak hozzá. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ennek a tartaléktőkének mai állagát nem tudom pontosan, de a múlt évi állaga tudom, hogy kerekszámban 24 millió K. Ez a csekély 24 millió jelent részvényenként, ha jól tudom, körülbelül 350 K-át. Tény az, hogy a részvények mai árfolyama 1900 K és ha egy ország fizetési képessége vagy mondjuk, fizetési mérlege a váltóárfolyamokban — akkor egy részvény értéke a részvény árfolyamárban nyer kifejezést, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Különösen nem egy szédelgés tárgyát képező, hanem egy nagyon szolid kezekben levő papírnál. Most számoljunk le és akkor látni fogjuk, hogy ennek a bankszétválasztásnak vélelem szerinti akadálya nincs. Akadálya nincsen, törvényes akadályai nemcsak hogy nincsenek, hanem az önálló bank felállításának akadályait csak ugy lehet elhárítani az útból, ha egyenesen törvényeket sértünk ; ellenben a bankszétválasztás összes akadályai közül, a melyek egyikével-másikával beszédem folyamán lesz alkalmam foglalkozni, van egy igen fontos akadály, melyre ezennel rámutatok. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Én nagy akadályát látom a szétválásnak a részvényesekben, a kiknek igen sok féltenivalójuk van. A szétválásnál a t. részvényes urak az 1520 koronától 1900 koronáig terjedő árfolyamkülönbséget elvesztik. Ez pedig jelent 77 milliót, és ha a tartaléktőkéből való járandóságokat levonjuk, 44 milliót. Ez a kis csekélység egy milliókkal dobálózó nemzet életében talán nem kéjjez akadályt arra, hogy egyik-másik helyen magának a kormányképességet biztosítsa, vagy megtartsa valaki, hanem egy nagy részvényes életében, azt hiszem, elég nagy tényező arra, hogy minden erejét megmozgassa ennek a reá nézve kilátásban levő veszedelemnek elhárítására. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Eleget akarok tenni annak az ígéretemnek, hogy bemutassam a többi bankok szolgálatait, a melyeket nemzeteiknek tesznek, azért az értékes szabadalomért, a melynek értékes voltát, ha egyébbel nem, már a most közölt számadatokkal is sikerült beigazolnom. A mi jegybankmik adja nekünk a nyereségjutalék és adó alakjában, a miként ezt a javaslat indokolása a 88. lapon kimutatja, a nyereségjutalékállagot, a mely kitesz ezen számítás szerint az 1900—1909-ig terjedő cziklus alatt 1,632.801 koronát; bankjegyadóban átlag csak 1905-től 1909-ig, mert előbb nem kaptunk, 176.236 koronát. Ezenkívül kapunk egy kedvezményt, a melylyel már itt akarok végezni, t. i. azt a kedvezményt, a melyet a szabadalom 55. czikkelye tartalmaz, hogy leszámítolhatja a kormányok által hozzá benyújtott váltókat. Bocsánatot kérek ezért a kis kitérésért, de közbevetőleg bátorkodom, őszintén mondom, felvilágosítást kérni arra nézve, hogy mit jelent ez a