Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-78

'•: 78. országos ülés Wil január 17-én, kedden. váltóleszámítolás a kormány részéről ? A kormány is csak oly váltókat nyújthat be, mint a minők a bankszabadalom 60. czikkelyében vannak megírva. Már most hol veszi a t. kormány, vagy vette valaha, vagy szándékozik venni azokat a váltókat, a melyeket ily módon mint kormány benyújthat, mert egyenesen az van mondva az 55. czikkelyben, hogy a bank leszámítolhatja a két állam kormánya által házzá benyújtott váltókat. En kerestem azokat a konczessziókat, a melyeket mi mint rekompenzáczíót kapunk a banktól, és miután egyebet nem találtam, ezt kellett valamelyes koinpenzácziónak tekintenem. Egy harSQ (a szélsőbaloldalon) : Kik lesznek a zsiránsok 1 Barta Ödön : Én nem tudom, még azt sem tudom, hogy kik lesznek a benyuj tók, mert a kormány mint benyújtó sem írhatja alá a váltót, mert ezt a váltótörvény is megtiltja. A magyar állam váltót nem írhat alá ; magyar állam köthet vérszerződéseket, de váltót nem irhát alá. (Elénk taps a baloldalon.) A bankok sorrendjében én is ott kezdeni, a hol a lekicsinylésben kezdették, mert felfelé akarok egy kicsit haladni. És nem lesz épen a legkisebb az, a mely legelői megy azokban az ellenszolgáltatásokban, a melyet a nemzeti bank szabadalmáért az illető államnak fizet. A szerb nemzeti bank révleg 20 millió dinár alaptőképel volt kontemplálva, tényleges alaptőkéje pedig 5 millió dinár. Üzletkörébe tartoznak — a mi bankunk üzletkörét méltóztatnak ismerni, arra tehát nem kívánok kiterjeszkedni — kölcsönügyletek lebonyolítása az állam, megyék és községek részére. Ez a kis bank már 1906-ban 540.000 dinárral alapot létesített a belgrádi közraktár megteremtésére. Ennek a kis banknak 150.000 koronát meghaladó alapja volt már akkor a mezőgazdaság fejlesztésére. Sajnos, abból a kellemes viszonyból kifolyólag, a melyben legutóbb Szerbiával voltunk, a melyet azonban most egy boldog frigygyei helyrehoztunk, nem vagyok abban a helyzetben, hogy konstatáljam, hogy ezek az alapok 1909 vagy 1910 végéig mennyire fejlődtek, de azt hiszem, hogy a ki igy indult, ezen négy év alatt bizonyára a fejlődés magasabb fokára emelkedett. A román bank alaptőkéje 10 milüó lei. Ez a bank már kezdetben nagy kölcsönöket adott mezőgazdasági bankok létesítésére és a községeknek. A román nemzeti bank, a melynek részvényese az állam is, ellátja ingyen az állampénztári összes teendőket, a mi nem csekély szolgáltatás, mert ha az volna, akkor nálunk a közös bank már régen vállalta volna. (Derültség, ügy van! a balés a széhóbaloldalon.) Ennek a banknak alaptőkéje 12 millió lei, és ez a kis bank ezzel a kis alaptőkével és e mellett az állam iránti készség mellett az államnak már 1906-ban 790.000 leit adott nyereségrészesedés fejében. A mi nyereségrészesedésünk a mi 210 millió korona alaptőkéjű bankunknál a mely az állam részére semmit sem teljesít, 1,632.000 korona. Méltóztassék ezt összehasonhtani, hogy lássuk a fejlődés hosszú létráján való lefeléhaladást. Ezek azok az apró bankok. Azokról a bankokról, a melyeket Földes Béla t. képviselőtársam példaadásul, és pedig követendő példaadásul állított oda, nem kívánok szólani, mert ismétléstől tartózkodom. Olaszország legnagyobb bankja a Banca d'Italia ; ennek alaptőkéje névleg 240 millió lira, tényleg azonban 180 millió lira. Közbevetőleg megjegyzem, hogy ne méltóztassék azt gondolni, mintha én minden banknak ilyen szervezetét követendő példának tartanám, csak azt a tételt állítom fel és ezt igyekszem bizonyítani is, — és azért tartom magam szorosan jegyzeteimhez, hogy hűtlen adatok be ne csempésződjenek beszédembe — hogy ezen bankok milyen áldozatokat hoznak. A Banca d'Italia-nak ezt a szervezetét sem tartom egészen szerencsésnek, a mely abból áll, hogv 180 millió lira alaptőkéjéből 76 millió lira mint külön tartalék nem kamatoz és ezt az államnak rendelkezésére kell bocsátania, de igenis követendő például állítom oda azon teljesítmények tekintetében, a melyeket ez a bank szolgáltat, nevezetesen hogy kiváló gondosságot fordit a setyemipar fejlesztésére, a népbankoknak, a kisemberek hitelének előmozdítására, a vidéki városokban pedig beszedi az adókat. Méltóztassék csak ezt a szolgáltatást összemérni az OsztrákMagyar Bank összes szolgáltatásával: ez a szolgáltatás egymaga annak tizszeresen fölötte áll. (Igaz! ügy van! a bál- és a széhóbaloldalon.) A belga nemzeti bank alaptőkéje 50 millió frank. Az 1906. évi nyereségéből 8.221,000 frankot adott az államnak és 7,850.000 frankot a részvényeseknek. A bank nyereségében való részesedésből tehát nagyobb összeget kap az állani, mint a részvényesek. Azok a részvényesek talán mondhatják, hogy az ő bankjuknak egy kissé altmisztikus szervezete van. Ez a bank is ellátja nemcsak az állampénztári szolgálatokat, de a Frére Orbán kezdeményezésére alapított nagy takarékpénztárakat is. A franczia jegybank — a franczia hitel ügy és pénzügy természetesen irigylés tárgya lehet az egész világon, de azért csak méltóztassék mégis megnézni, hogy a Banque de Francé alaptőkéje 182-5 millió frank, tehát kevesebb mint az osztrákmagyar banké és 1897-ben, a mikor a bankszabadalom megujittatott, a megújítás 1920-ig történt és kikötötték, hogy 140 millió frank után, a mely után addig az állam kamatot fizetett, a szabadalom lejártáig nem fizet kamatot, sőt ujabb 40 milliót ad a bank az államnak kölcsön, a mely szintén nem mondható föl 1920-ig és a mely szintén nem kamatozik. Tetemes hozzájárulás ez egy állam terheinek viseléséhez. Hock János: Kétszáz milliónak a kamatja. Barta Ödön: Ez 180 millió frank kamatja 1897-től 1920-ig, tehát 24 éven át való kamatmentessége ily nagy összegnek. Hogy ez mit jelent...