Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-81

81. országos ülés 1911 január 20-án, pénteken. 113 dályokat, a melyek a készfizetések felvételének eddig útjában állottak, a javaslat ebből az útból kitakarítja. Zlinszky István : Popovics kormányzó, mikor belépett a bankba, azt mondta, hogy a bank kész rá, nincs akadály. Hantos Elemér: Most, t. képviselőtársam, nem a bankról beszélek! Zlinszky István: A készfizetésekről. Hantos Elemér: Az világos, hogy a bank a készfizetéseket mindenkor maga is nagyon szívesen felveszi. Most nem arról van szó. Eitner Zsigmond: Ha az osztrákok akarják, akkor a bank is akarja,! (Zaj.) Hantos Elemér: Most arról van szó, hogy ez a javaslat mindazokat az akadályokat, a melyek 1910. január l-ig fennállottak a tekintetben, hogy Magyarország minden törvényhozási beavatkozás nélkül felvehesse a készfizetéseket, elhárította. Háromféle akadály állott eddig útjában a kötelező készfizetések felvételének. Az egyik akadály volt a kis bankjegyek fedezetének kérdése, a másik akadály volt a 60 milliós clevisastocknak a kérdése, és a harmadik és a legfőbb akadály, a melyről a bank-ankéten annyi szó esett ós a melyet az önálló jegybank hivei joggal tekinthettek a legnagyobb akadálynak, az volt, hogy nem volt semmiféle törvényi megállapodás arra nézve, hogy ha az önálló bank felállíttatnék, az Osztrák-Magyar Bank aranykészlete miként választassák szét. Most ezek az akadályok el vannak hárítva és elégtételül szolgálhat az önálló jegybank híveinek az is, hogy ez a nagy kérdés, a melyen annyit töprengtek, most végre-valahára rendezve van. Ezért mondottam én egyik nyilatkozatomban, a melyet Kelemen Samu képviselőtársam itt némi humorral fűszerezett és kigúnyolt, hogy az a törvényjavaslat nemcsak meghozta a készfizetéseknek összes előnyeit, nemcsak meghozta a készfizetések kérdésének rendezését, hanem lehetővé tette azt, hogy Magyarországon a készfizetések automaticze felvétessenek. Automatikus felvétel alatt azt értem, hogy nincs többé szükség törvényalkotásra, hogy az egész joganyag rendezve van, a helyzet tiszta, csak éjien arra van szükség, hogy igennel vagy nemmel nyilatkozzék meg a két törvényhozás a tekintetben, hogy fel akarja-e venni a készfizetéseket vagy sem. És ha kimutattam, — ha ugyan sikerült kimutatnom, — hogy ez a törvényjavaslat az összes előnyöket és a készfizetések kérdésének rendezését tartalmazza, akkor nem lehet e javaslatra azt mondani, hogy az minden államférfiúi nagy, konczepczió nélkül készült, nem lehet azt mondani, a mit Földes Béla t. képviselőtársam, a kitől európai hírénél fogva méltán azt vártuk volna, hogy — mint mondani szokás — a tudomány fáklyájával világítson bele a bankkérdés szövevényébe, mondott, hogy ebben csak KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. IV. KÖTET, a készfizetéseknek a csücske van meg, sőt a készfizetések csücskének is csak az árnyéka. És hogyha gróf Apponyi Albert, igen t. képviselőtársam ezt az árnyékteoriát még tovább is fejlesztette és mindjárt egy sziklának, egy kocsisnak, egy kefének és egy kocsinak az árnyékát is látta ebben a formulában, akkor mindazokkal szemben a mit ezek a t. képviselőtársaim előhoztak, engedjék meg, hogy én a bajt másutt keressem és egy igen híres, néhány évvel ezelőtt elhunyt angol pénzügyministernek, George G-oshen-nek a mondását czitáljam, a ki azt mondta, hogy három dolog van, a mely még a legélesebb elméjű embereknek az Ítélőképességét is néha megzavarja: a szerelem, a vallás és a valuta kérdése. (Derültség és tetszés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Néhány szóval akarom még érinteni a készfizetések felvétele kérdésének alkotmányjogot érintőjét, melyről sokkal több szó esett, mint a javaslat összes rendelkezéseiről együttvéve. (Halljuk/ Halljuk!) Azt hiszem, hogy a t. túloldal ezt az 5. §-t sem magyarázza helyesen, félreértette ugy tartalmilag, mint intenczióját illetőleg. Tartalmilag azért, t. ház, mert teljesen igaza volna a t. túloldalnak akkor, ha ez a paragrafus egy törvényhozási aktust, egy törvényalkotást inkorporálna. Ha ez törvényhozási cselekedet volna, akkor ez sértené a magyar parlament szuverenitását, a mely szerint tudvalevőleg csakis a képviselőház, a főrendiház, és a királynak együttes hozzájárulásával keletkezhetik törvény. De, t. képviselőház, e javaslatban minderről szó sincsen. A mit az 5. §. tartalmaz, az csupán egy adminisztratív intézkedés. Hasonlítható azokhoz a jelentésekhez, a melyeket a kormány a képviselőháznak beterjeszteni tartozik. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Tudomásvétel végett! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Hantos Elemér: Ez az 5. §. határozottan alkotmányjogi haladást jelent az 1903-iki törvényjavaslattal szemben, a mely törvényjavaslat tudvalevőleg a készfizetések felvételéhez elegendőnek tartotta a kormányok hozzájárulását. Kérdem, t. ház: Mivel lesz alkotmánytalanabb egy javaslat azáltal, ha, mint ez, még egy pluszt is ad hozzá és a kormány mellett még a képviselőház hozzájárulását is kikéri? (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) De félreértette a t. túloldal és félreértették a t. ellenzékiek ennek a javaslatnak az intenczióit is. Félreértették az intenczióját azért, t. ház, mert ez a paragrafus az osztrák parlament mellének van szegezve. Zlinszky István: Nekünk legyen mondva! Beck Lajos: Kuranda is ezt mondta! Hantos Elemér: És ha a t. túloldal most azt viszszaforditja és a mi mellünknek szegezi, 15