Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-81

112 81. országos ülés 1911 január 20-án, pénteken. készfizetések jogi felvétele nélkül biztosíttassanak a kötelező készfizetéseknek összes előnyei. Ez a formula meghozta Magyarországnak azt a másik várt eredményt, hogy biztosította ezen ország czimleteinek, kiboesátmányainak nagyobb kelendőségét. Két ellentétes felfogás küzd itt ebben a házban egymással. Az egyik, melynek Polónyi Géza t. képviselőtársam ismételten, gondolom három izben, itt nagyon éles kifejezést adott, az, hogy a külföldi piaczokat csak a kőtelező készfizetéssel lehet megnyerni. Ö elmondotta ezt annak idején az uj magyar járadék kibocsátása alkalmával, elmondotta az indemnitás során, elmondotta akkor is, mikor egy interpelláczió alakjában először beszélt e házban a kölcsönről. Polónyi Géza t. képviselőtársam azt mondja, hogy a kötelező készfizetések nélkül a kormány könnyelműen jár el, hogyha aranyra szóló külföldi czimleteket bocsát ki, és ezen állítását fentartotta még akkor is, a mikor már ismerte ennek a javaslatnak a rendelkezését. A másik ellentétet Polónyi Géza t. képviselőtársammal szemben ebben a házban báró Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársam fejtette ki. Ö, ellentétben Polónyi t. képviselőtársammal, a készfizetésektől nemcsak hogy nem várja czimleteink rendkívüli elterjedését, hanem épen ellenkezőleg, a készfizetésektől e téren nem vár semmit. Mezőssy Béla: Ebben nincs is igaza ! Hantos Elemér: Azt hiszem, egyik félnek sincs igaza. Elismerem, hogy igazság mind a két felfogásban van, de azt hiszem, hogy mindkét felfogás másutt keresi a kérdés megoldását, mint a hol voltaképen van. (Halljuk! Halljuk!) Förster Aurél : 50%-ra majd kiegyeznek. Hantos Elemes: Czimleteink külföldi elhelyezése szempontjából szerény véleményem szerint nem játszik oly nagy szerepet a készfizetés felvétele vagy fel nem vétele, sem az nem játszik nagy szerepet, hogy az értékpajärok aranyra szólnak-e vagy koronára; hanem elsősorban az, hogy azok a külföldi piaczok, a melyekre menni óhajtunk, ismerik-e ezt az országot, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) ismerik-e ennek az országnak hitelviszonyait, ismerik-e ennek az országnak nagy gazdasági ősforrásait, ismerik-e ennek az országnak rendezett jogrendszerét, ismerik-e a kielégítési végrehajtásnak rendes és fontos lefolyását. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) Tapasztalatból beszélek, midőn azt mondom, hogy másodrendű budapesti pénzintézetnek koronaértékről szóló záloglevelét sokkal könnyebben lehet elhelyezni Hamburgban, mint Európa legjobban fedezett értékpapírját, a Magyar Földhitelintézetnek arany fontra szóló záloglevelét el lehet helyezni a londoni piaczon. Mezőssy Béla : Egyenlő kamatozás mellett ? Hantos Elemér: Igen, egyenlő kamatozás mellett nehezebb elhelyezni a Magyar Földhitelintézet záloglevelét Londonban, mint egy koronaértéket Hamburgban. (Mozgás a szélsőbaloldalon : Halljuk! Halljuk 1 jobbfelől.) Ennek az az oka, hogy, sajnos, Londonban bennünket még nem ismernek, nem ismerik hitelszervezetünket, nem ismerik a záloglevél fogalmát sem és daczára annak, hogy Walter Bagehot az ő híres, magyarra is lefordított munkájában a Lombard-Street-ben azt mondja : Nincs érték, melyet a Lombard-Streeten értékesíteni nem lehetne, méltóztassanak meggyőződni arról, hogy a Lombard-Streeten egyetlen egy magyar záloglevél nincs, és egyetlen egy magyar záloglevelet nem jeg}?eznek. Azonban nem akarom kicsinyelni azt a szempontot, melyet Pólóid Géza és báró MadarassyBeck Gyula t. képviselőtársam kifejtett, és elismerem azt, hogy annak a külföldi hitelezőnek, a ki megveszi a magyar állam vagy a záloglevélintézet kibocsátmányát, nagy érdeke az, hogy tudja, hogy a czimletek szelvényeit mindenkor veszteség nélkül beválthatja, és nagy érdeke a magyar államnak és a magyar kibocsátó intézeteknek, hogy tudják azt, hogy ha az ő szelvényeik beváltására kerül a sor, külföldi fizetéseiket árfolyamveszteség nélkül teljesíthetik. E tekintetben a formula teljesen kielégítő megoldást hozott. A formula biztosítékot nyújt arra, hogy a külföldi hitelező mindig a paritás alapján kapja meg a czimlet-szelvények ellenértékét, és a formula — ezt jobban kívánom hangsúlyozni — a magyar hitelintézeteknek és a magyar államnak garancziát nyújt arra, hogy ezek külföldi fizetéseiket minden rizikó nélkül eszközölhessék. (Ugy van ! jobbfelől.) Eddig magyar földhitelintézetek, magyar pénzintézetek nem mertek aranyra szóló záloglevelekkel a külföldre kimenni, (Ugy van ! jobbfelől.) mert sohasem tudta a külföld, hogy nem fog-e az aranyigéret valamikor olyan diszparitást jelenteni, hogy arra az üzletre azután alaposan ráfizetnek. Most ez a rizikó teljesen ki van zárva. (Ugy van ! ügy van ! jobbfelől.) A magyar állam és a magyar pénzintézetek mindig számithatnak arra, hogy a jegybanktól a paritás szerint a legkisebb veszteség nélkül kapják meg czimleteik ellenértékét. Zlinszky István : A készfizetés jobban biztosítaná ! Hantos Elemér: Látjuk, hogy Magyarország belső hiteiforgalma szempontjából nem volt szükség a készfizetésekre, azt is látjuk, hogy a külső forgalom szempontjából mindent meghozott ez a formula, a mire itt az országban szükség volt. Ezért lehet mondani, hogy ezzel a javaslattal mi benne vagyunk a kötelező készfizetések kellő közepében ; ez a javaslat maga a kötelező készfizetés in optima forma. (Helyeslés jobbfelől.) .Áttérek arra, a mit a túloldalon megérteni sohasem tudtak, pedig ez igen egyszerű és megérthető kérdés, hogy mit jelent a készfizetések rendezése. A legfurcsább magyarázatát adták ennek a dolognak, holott a dolog egészen tiszta és kézenfekvő. A készfizetések rendezése jelenti azt, hogy mindazokat a törvényes és törvénybeü aka-