Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-81
108 81. országos ülés 1911 január 20-án, pénteken. Magyar Bank Magyarország többi pénzintézeteivel szemben képvisel. Méltóztatnak bölcsen tudni, bogy a jegybank alaptőkéje már 1899-ben 210 millió K-t tett ki. Ha ezzel szemben vizsgáljuk, hogy mennyi az összes vidéki magyar pénzintézetek alaptőkéje, akkor konstatálnunk kell, bogy az Osztrák-Magyar Bank 210 milüó alaptőkéjével szemben Magyarország összes, számszerint gondolom, 1200, vidéki pénzintézetei 1904. év végén — tebát öt évvel később — mindössze 193 millió alaptőkével rendelkeztek. Tehát a jegybank egymaga 17 millióval több alaptőkével rendelkezett, mint Magyarország összes vidéki részvénytársasági pénzintézetei együttvéve. Polónyi Géza: A jegybank alaptőkéje csak 210 millió korona ! Hantos Elemér: Mondottam, t. képviselőtársam. Sajnálom, hogy nem tetszett itt lenni. Mondottam, hogy a jegybank alaptőkéje 1899-ben 210 milbó K volt és öt évvel később, tehát 1904-ben, Magyarország összes vidéki jjénzintézetei együttvéve csak 193 millió K alaptőkével rendelkeztek, vagyis, hogy 17 millió K-val volt több a jegybanknak egymagának alaptőkéje, mint az összes magyar — számszerint 1200 — vidéki banké, (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) holott ugyanakkor a külföldön az ottani jegybankok mellett egy és ugyanazon országban számos olyan bank működött — Parisban, a CreditLyonnais és a Société Générale, Németországban a Deutsche Bank, Dresdner Bank, a Discont-Gesellschaft, Darmstädter Bank, a melyek egymagukban is sokkal nagyobb tőkével és hitelforrási erővel rendelkeznek, mint az illető államok jegybankjai. Ezek nagyon beszédes számok, t. ház, és a ki ezen számok jelentőségét felfogni és átlátni tudja, az belátja azt is, bogy az a bizonyítási teher, a melyet gróf Apponyi Albert igén t. képviselőtársunk a közös bank hiveire áthárított, az a bizonyitási teher,' sajnos, nem nehezedik valami túlságosan nehezen mi reánk. (Mozgás a baloldalon.) Azt mondtam, hogy sajnos, mert habáraközös jegybankban Magyarország hiteléletének egészen megfelelő intézményét, szervét látom is, épenséggel nem örülök annak, hogy az önálló jegybank, az önálló magyar nemzeti állani szuverenitásának ezen kétségbevonhatatlan attribútuma, lehetetlenné vált. (Zaj és ellenmondások a haloldalon.) Lehetetlenné vált, t. ház, nem jogi (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hanem hatalmi! Halljuk ! Halljuk !) nem technikai okokból, hanem inkább gazdasági, czélszerűségi belátási okokból. Egy hang (balfelől) : A császár vétója miatt! (Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) f| Hantos Elemér: Azonban leginkább lehetetlenné válik az időszerűtlenség okából. «**:» f. Kg ! • f A t. túloldal képviselői napok óta egész anthologiát olvastak fel itt azon beszédekből, a melyekben a 67-es alap nagymesterei az önálló jegybank mellett foglaltak állást. Azt hiszem, hogy nem sértem a köteles pietást ezen alap nagymesterei iránt, sőt azt hiszem, hogy egészen intencziójuk szerint beszélek, midőn azt állitom, hogy azokat a beszédeket az utolsó három év viszonyai és körülményei közt aligha tartották volna meg. Mert negyven esztendő óta sohasem volt olyan kevéssé időszerű az önálló jegybank felálbtásának kérdése, mint épen az utolsó három esztendő alatt. Az önálló jegybank ideája akkor lobbant lángra rendkívüli vehemencziával, midőn világszerte egy óriási pénz- és hitelválság pusztított; midőn értékpapírjaink tömegesen visszaözönlöttek ; és külföldi hitelezőink követeléseinket visszavonták. Ebben az időben a jegybank a legnagyobb odaadással, a legnagyobb készséggel, s üzleti érdekeinek teljes alárendelésével. . . Lovászy Márton : Ráfizettek arra az esztendőre ! Hantos Elemes : -.. magasabb szempontok által vezéreltetve szolgálta a magyar hitelérdekeket és nyitotta meg hatalmas pénzforrásait a magyar hitelpiacz számára. Ivánka Imre : De az üzleti érdeke is az volt! Hantos Elemér : Üzleti érdekeinek is teljes alárendelésével ! Legbővebben Lovászy Márton igen t. képviselőtársam a minap foglalkozott az 1907. év eseményeivel. Azt mondotta, hogy Magyarország hiteligényeit abban az időben a közös jegybank egyáltalában nem, vagy talán nem annyira védte meg, a mint az kötelessége lett volna. Ennél igazságtalanabb Ítélet még nem hangzott el az OsztrákMagyar Bank ellen, (ügy van ! jobbfelöl.) A legkisebb és legfiatalabb pénzintézeti tisztviselő Erdély legtávolabbi szurdokában tudja, hogy ennek épen az ellenkezője áll. (ügy van I Ugy van! a jobboldalon.) A közös jegybank ebben az időben óriási szolgálatokat tett az országnak, a melyeket olyan pénzintézetek adataival tudnék bizonyítani, a melyeknek élén a függetlenség ipart korifeusai állanak. De azt hiszem, hogy minden szónál és minden dicséretnél ékesebben szólnak azok a számok, a melyeket a jegybank 1907. évi mérlegéből veszek és a melyek azt mutatják, hogy a jegybank 1907 szeptember 30-án, a mikor a válság kulmináló pontjához érkezett ; midőn a bank váltótárczája legnagyobb volt, a bank 842 milliónyi váltótárczával rendelkezett ; ebből a mennyiségből Ausztriára 312 millió korona, Magyarországra pedig 530 millió korona esett. (Mozgás.) Azt hiszem, t. ház, hogy iiyen adatokkai szemben igazán kár további czáfolatokba bocsátkozni és most áttérek a második időszerűtlenségi okra, a mely az önálló jegybank felállítását megnehezítette, : ha • nem V tette lehetetlenné. (Halljuk 1 Halljuk !f~ Alig múlt el ez a nagy pénz- és hitelválság, máris uj felhők tornyosultak a nemzetközi politika látóhatárán. És egy nagy európai konflagráczió előestéjén látszottunk állani, midőn Bécsben és Budapesten a két pénzügyminister egybehívta a monarchia vezető pénzintézeti férfiait, hogy velük a katonai mozgósítást szükségképen követő pénz-