Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-58
50 58. országos ülés 1910 deczember 13-án, kedden. tehát az egyenes adókon kivül fogyasztási adóban, a 13 koronás termelési tételben 15,600.000 korona jövedelmet hozott ez az iparág 1909-ben a magyar államkincstárnak, tehát a mi pénzügyi viszonyaink között elég tekintélyes összeget arra, hogy ez az iparág joggal követelhesse a magyar állam iparától érdekeinek megvédését. Ha ezekben bemutattam egyrészt az amerikai túlerőt, másrészt iparunk helyzetét, még legyen szabad vázolni a t. ház előtt ama verseny módját és eszközeit is, hogy tisztán álljon a t. ház és a közvélemény előtt az a veszedelem, a mely a magyar és osztrák petróleumipart arról az oldalról fenyegeti. Az amerikai versenynek, a Rockefeller-trust versenyének ereje nem a gyártásban rejlik, hanem a kereskedelmi szervezetben és a nyersolajnak hatalmábakeritésében. Az amerikai eljárás az, hogy ahova a lábát beteheti, mindenek előtt, ha módjában van hatalmába keríti — a hol van — a nyersolajtermelést és tönkreteszi a kereskedelmet, a mennyiben ellentétben minden kereskedelmi gyakorlattal, minden közvetítés mellőzésével vagy az egész kiskereskedőt, vagy közvetlenül a fogyasztót keresi fel, eredetileg a benk-kocsijaival a kiskereskedőket, most már Németországban, Franciaországban közvetlenül a fogyasztókat bádogkannákban kicsiben kimért petróleummennyiségekkel. Hogy ez a szervezet milyen hatalmat jelent, azt bővebben magyarázni talán felesleges. A czél a kereskedelmi monopólium megszerzése. A hol ez czélt ért, ott vége van a versenynek, ott az árakat felcsigázhatja ismét és teljesen gyakorolhatja a monopólium hatalmát a maga milliárdos trösztje javára. Leszek bátor részletes adatokkal szolgálni az amerikai tröszt árpolitikájára nézve. Csak egy példát hozok most fel. Romániában, a mely második helyen áll az európai nyersolajtermelésben, 1908-ban az évi átlagban 8 Lei 60 centimé volt a petróleum kicsinybeni ára, a nyersolaj ára pedig 4 korona 20 fillér és 4 korona 60 fillér között váltakozott és ugyanakkor az amerikai verseny betevén a lábát Romániába, leszorította a finomított, világításra szolgáló petróleum árát 4 koronára, tehát a nyersolaj ára alá, hogy tönkretegye a romániai petróleum-ipart. Ekkor a romániai kormány belenyúlt a versenynek ezen illojális formájába és megakadályozta azt, hogy ez tovább űzessék. Ismeretes dolog, hogy a Standard Oil Company Amerikában a saját törvényhozásával hadilábon áll. Az az irtóhadjárat, a melyet az amerikai Unió volt elnöke indított, czélra nem vezetett és régi hatalmában ismét ott áll ez a tröszt, megvetette lábát először Angliában, a hol az Anglo Americane Petroleum-Company társaság létesült, folytatta Németországban két társasággal : a Deutsch-Amerikanische Petroleum-Gesellschafttal Hamburgban és legutóbb különösen a kenőolaj verseny szempontjából a Vacuum OilCompanyt Brémában. Belgiumban az American Oil-Companyt; Olaszországban a Societá Americana del Petrolio, Velenczében és Romániában, a petróleumgyártás hazájában a Societatea Romana-Americana-t, Bukarestben, a többi államban csak kisebb képviselőségekkel bir, míg Francziaországban önálló társaságot nem alapított ugyan, de két hatalmas gyári vállalatot létesített sok milüó franknyi befektetéssel csak azért, hogy a franczia piaczot hatalmába kerítse, a mi kitűnik abból, hogy azok a gyárak üzemüket, daczára a befektetett sok millió tőkének, soha meg nem kezdették, hanem leigázván az ottani gyáripart, hatalmukba kerítették a kereskedést és így nem volt többé szükség arra, hogy maguk is gyártással foglalkozzanak. Ennek során 1905-ben eljutott az amerikai verseny Magyarországba és Ausztriába is, megalapítván itt a Vacuum Oil-Company-t. És itt elégtételt kell szolgáltatnom a t. pénzügyminister urnak abban, hogy a mikor az amerikai versenynek Magyarországra való letelepedéséről volt szó, megkísérelt mindent annak megakadályozására. Sajnos, ipari törvényeinknek rendelkezései nem adtak neki erre elég eszközt és a mit a pénzügyminister úr előre látott, — hiszen volt szerencsém közreműködni abban az akczióban, a melyet a kereskedelmi minister ur messzemenőleg támogatott — véletlenül ugyanazon két minister ur képviseli most is ezt a két tárczát, (Éljenzés a jobboldalon.) de ez az akczió nem vezetett sikerre, a »Vacuum Oil Company« megvetette lábát Magyarországon és Ausztriában is és ezzel megkezdődött az irtó hadjárat saját belterületünkön, illetőleg Ausztria területén — Almásfüzitőn az egyik, Dzieditzben a másik gyárral — a magyar, illetőleg az osztrák petroleumiparral szemben. Tudnunk kell, t. ház, hogy Európa petróleum-fogyasztása közel évi 40 millió métermázsa. Nem csekély mennyiség. Érdemes még egy amerikai milliárdos trösztnek a versenyére is. Ebben a versenyben három tényező szerepelhet Európában. Az egyik az osztrák ipar, — karöltve a sokkal gyengébb magyar iparral és támaszkodva Galiczia nyersolajtermésére — a másik a román ipar és a harmadik az orosz ipar. Oroszország, t. ház, óvatosabb volt, mint a többi állam. Az ő törvényei módot adtak rá. hogy ne engedje be az amerikai konkurrencziát. Rumánia ellenben beengedte a versenyt és az eredmény a román, belfogyasztásra az volt, — mint voltam bátor az előbb említeni, — (Zaj. Halljuk! Halljuk/ bal felöl.) hogy az angol és német piaczczal megalkudva, igájába hajtotta a román és orosz exportot, ugy, hogy az »Európäische Petroleum-Union«-ban ma az amerikai verseny az angol és német piaczon, a mi versenyeinket kivéve, dominál.
