Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-77

522 77. országos ülés Í911 január i6-án, hétfőn. ha azt mondom, hogy ezt a kiegyezést, a melyben benne van a Benedikt-formula, Magyarország is, Ausztria is elfogadta. Magyarország, ugy hallom, azért fogadta el a Benedikt-formulát, mert azt mondták, hogy e formula által kikapcsoltatik az 1907-es kiegyezésből a bankkérdés, kikapcsoltatik az OsztrákMagyar Bank szabadalmának meghosszabbítása. Legalább azt mondták, hogy Magyarországnak ezért van szüksége a Benedikt-formulára. De azt hiszem, nem fog ellenmondást kelteni, ha azt mondom, hogy azt az osztrák kormány és Ausztria is elfogadta és pedig — ezt is hozzáteszem — a midőn Ausztria elfogadta a Benedikt-féle formulát, a mely kikapcsolta a bankkérdést, ennek valami okának kellett lennie, mert a mennyire én a jó osztrák testvéreket ismerem, ők ok nélkül semmit sem csinálnak, (Derültség.) tehát ezt is valami ok miatt csinálták, s nagyon valószínű, hogy a mikor elfogadták a Benedikt-formulát, valamely formában megmondták azt is, hogy miért kell az nekik és miért járulnak hozzá. Meg is mondták az osztrákok. Az Ausgleichskomission aktái a kezemben vannak ; ezek világosan megmondják, hogy Ausztria miért járult e formulához hozzá. És csodálatos, daczára annak, hogy ez Ausztriában hivatalos iratba letétetett, sem az akkori magyar kormány, sem az akkori többség részéről egyetlenegy szó nem emelkedett, a mely ezért az osztrákokat rendreutasította volna. Az Ausgleichskommission jelentésének 22-ik oldalán ezt mondja : (olvassa) »Mi — mondják az osztrákok — belementünk abba, hogy ne hosszabbittassék meg most a bankközösség, mert — mondja ez a hivatalos irat — ha belementünk volna már most abba, hogy a bankközösség meghosszabbíttassák, akkor Magyarországnak a kezébe adtuk volna azokat a fegyvereket, a melyekkel 1915-ben minden előkészületet megtehetett volna arra, hogy gazdasági önállóságának fenyegetésével ellenünk felléphessen.« (Mozgás.) Az osztrákok tehát azt mondták, hogy ők azért szavazzák meg a Benedikt-formulát, mert ha nem szavazták volna meg, akkor Magyarország megkapta volna a közös bankot és akkor a kezébe adta volna azokat az olcsó hiteleszközöket, a melyekkel 1917-ben az önálló vámterületet felállíthatja. Kossuth Ferencz : Ez osztrák beszéd volt! Hegedüs Lóránt: Igenis, ez osztrák beszéd volt és eszemben sincs azt mondani, hogy én az osztrák szempontot fogadom el, csak azt jelzem, hogy ugy találtam, hogy az igazság minden oldalon egyforma, csak a hamisság az, a melyet egyik oldalról másképen látnak, mint a másik oldalról. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) De azt kérdezem Kossuth Ferencz igen t. barátomtól: ha ugyanez a hivatalos nyilatkozat megtörténnék ma Ausztriában és sem a magyar kormány, sem a magyar többség óvást nem emelne ez ellen, nem hazaárulóznának-e le bennünket a túloldalról, nem figyelmeztetnének-e bennünket arra, hogy nem szabad tűrni, hogy a velünk szerződésben lévő fél ilyeneket imputáljon a mi törekvéseinknek ? (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ez a csodálatos dolog vezet minket a Benediktformulához. Azt hiszem, megint nem tévedek, mikor azt mondom, hogy Benedikt-formula, a melyet báró Madarassy-Beck Gyula t. barátom oly kitűnően jellemzett, egy nagy pénzfilozófiai igazságot és egy nagy hibát foglal magában. A nagy pénzfiiozófiai igazság, a melyre még szükségem lehet valaha, az, hogy tényleg a pénzbetegséget csak ugy lehet megelőzni, a pénzrendszernek, a hitelszervezetnek igazi lényege az, hogy a pénz ne ingadozzék, hanem a paritás mindig fentartható legyen. (Tetszés a jobboldalon és a középen.) Ez a filozófiája a Benedikt-formulának. És most azt mondom, hogy ezt fenn kell tartani arra az esetre, is, ha Magyarország önálló bankot vagy mást kivan. A különös az, hogy ennek is Ausztriában egészen más értelmet adtak, mint nálunk. Nálunk azt mondták, hogy ez a Benediktformula vonatkozik arra, hogy.az állami fizetéseknél itt is, ott is majd aranynyal kell fizetni. De alig hogy a Benedikt-formula megszületett, ugyanaz az osztrák pénzügyi főtanácsadó, Spitzmüller, a ki részt vett a kiegyezési tárgyalásokban, a kinek tehát tudnia kellett azt, hogy Ausztria miért fogadta el ezt a formulát, előadást tartott az osztrák Volkswirtschaftliche Gesellschaftnak 16C-ik gyűlésén, és mikor előadását megtartotta, én mint szerény ellenzéki újságíró megkérdeztem az akkori kormánytól: vájjon helyes-e az, a mit Spitzmüller mond, és kinek van igaza. Mert ha Spitzmüller helytelent mond, akkor el kell csapni, ha pedig őneki van igaza, akkor el kell csapni a bankformulát. Kossuth Ferencz : Elcsapták, de felfelé ! Hegedüs Lóránt: Spitzmüller azt mondta, hogy a bankformula nemcsak abban köti Magyarországot, hogy az állami fizetéseknek ezután egyenlő aranyalapon kell történniök, hanem abban is, hogy ez kiterjed az összes egyéb fizetésekre, s azt mondja : annak a bankformulának az a különös tulajdonsága van, hogy annál többet ér, minél több nehézséget teremt a saját maga érvényesülésének, tehát nem egyéb, mint olyan bűvös pentagramm, mely az önálló magyar bank útjában áll. A bankformulának ez volt a története. (Tetszés jobbról.) Menjünk most a harmadik fordulóhoz, s ez az, hogy a bankkérdés valami módon bekapcsolódott a kvóta kérdésébe is. A múltkor Kossuth Ferencz t. barátom helyesen tiltakozott az ellen, hogy a 2%-os kvótaemelés, a melyet eddig teljesen ismeretlen okokból egy függetlenségi párt megszavazott, nemcsak a bankkérdés miatt, hanem egyrészt pénzügyi engedmények miatt, másrészt a szerződési forma miatt fogadtatott el, és a mint akkor mondta, csak egy csekélység a bankkérdés miatt. Azt hiszem, nem tévedek, és objektív alapon állok. Át fogok térni majd erre a csekélységre is. De most arról szólok,