Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-77
77. országos ülés 1911 január lt-án hétfőn. 523 hogyan kapcsoltatott bele a bankformula a kvótába. Hogy ismételjem és ellenőrizzem magamat: a Benedikt-formulának az volt a ezélja, hogy kikapcsolja a bankkérdést a kiegyezésből, de ugyanakkor a kvóta-kérdésbe pedig bekapcsolták a bankkérdést. Nem akarok tréfákat mondani, de tessék elhinni, a Szalárdy-féle XVII. századbeli siralmas krónikánál siralmasabbat, mint az 1907-ik évi kiegyezést, nem olvastam. (Derültség jobb jelöl. Zaj a szélsőbaloldalon.) Nyugodt lélekkel állithatom, hogyha a magyar tudományos akadémia pályadíjat tűzött volna ki arra, hogy a koaliczió négy éve alatt mely szót használtak legtöbbször a politikusok, azt hiszem, a kikapcsolás és a bekapcsolás szavak nyernék el a pályadijat. (Elénk derültség és taps jobbfelöl.) Tehát a kiegyezésbe bekapcsoltatott a bankformula és belekapcsoltatott a kvóta-kérdésbe is, mely tudtommal szintén közösügyes dolog. Elértein egy harmadik fordulóhoz, mely a következő. Múzsa Gyula: Nagyon sokat forog! Hegedüs Lóránt: Nem az én fordulataim ; fordulatai annak a tekervényes politikának, a mely ide vezette a függetlenségi pártot. (Zaj a szélsőbaloldalon. Éljenzés jobbról.) Múzsa Gyula: Baklövés lesz a vége! (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Hegedüs Lóránt: Az lett. A t. ház engedelmét kérem ahhoz, hogy eltérhessek a közbeszólásoktól és visszatérhessek a bankhoz. (Derültség jobbfelől.) Én azt hiszem, letagadhatatlan tényeket állítok, melyeket semmi módon megmásítani nem lehet, és a melyek, ismétlem, kérlelhetetlenül hajtanak azon tételemhez, a melyet felállítottam. A harmadik forduló abból következett, hogy midőn benyújtotta a koalicziós kormány a kiegyezést, egy javaslatot nem nyújtott be. Nem nyújtotta be azt a javaslatot, a melyet rossz mag3'arsággal 1903-ban a készfizetések felvételének neveztek. Igaz, hogy azt a mostani kormány sem nyújtotta be, (Felkiáltotok a szélsőbaloldalon : Igaz ! Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) de miért ? Azért, mert — a mostani javaslat indokolásának 30. oldalán azt mondja a pénzügyminister ur — »azóta kétségtelenül romlottak a viszonyok*. Azt kérdezem : 1903 óta miért romlottak a viszonyok' Kossuth Ferencz t. képviselőtársam az első napon tartott beszédében azt mondotta, hogy a viszonyok romlottak ma és minden csecsemő, a ki megszületik, 250 korona adóssággal jön a világra. Én ilyen csecsemőt ugyan nem láttam. (Élénk derültség.) azonban megjegyzem, hogy a számítás helyes, a mennyiben az 1909-iki zárszámadás szerint — onnan van ez az adat — a mag3 r ar államnak öt milliárd adóssága van ; ha ezt elosztom 20 millió lakosra, akkor megkapom fejenként a 250 korona terhet. De ugyanazon lapján az állami zárszámadásnak az is megolvasható, hogy a magyar államnak hét milliárd vagyona van és ha ezt is elosztom 20 millió lélekre, akkor minden csecsemő nyugodt lehet, mert már 100 korona tiszta vagyonnal jön a világra. (Élénk derültség és taps jobbfelől.) Kossuth Ferencz: Az adóssága likvid, a vagyona nem. Hegedüs Lóránt: De a csecsemőkkel való számítás igen veszedelmes. Méltóztassék elképzelni, hogy valaki a következőkép számita :a — mert ez is tény : Mikor a koaliczió elment, az általa itthagyott pénzügyi hiány miatt 500 millió kölcsönt kellett felvenni. Ha ezt is elosztom a lakosság lélekszáma között : azért, mert koaliczió volt a világon, minden csecsemőnek 25 koronával több terhet kellett viselnie. (Derültség jobbfelöl.) Hagyjuk tehát ezt a számítást; ezzel a számítással semmire sem jutunk. (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) De azóta kétségtelenül romlottak a viszonyok. Hogy miért romlottak, erre Földes Béla t. barátom is válaszolt. Azt mondja : a viszonyok azért romlottak, mert a 67-iki kiegyezés alapján egyáltalában nem lehet előrejutni, mert irne, a tiroli gabonavámokat — pedig mennyit erőlködtünk — még mindig nem töröltük el. Az igaz, t. ház, hogy a koaliczió 1907. évi kiegyezésében a tiroli gabonavámok nincsenek eltörölve, de a Bánffy-Badeny kiegyezésben el voltak törölve. Kossuth Ferencz: De nem jött létre ! Hegedüs Lóránt: Ha nem obstruálták volna meg annak idején, akkor a tiroli gabonavámok ma nem volnának meg. (ügy van! ügy van! jobbfelől.) Kossuth Ferencz: Ha keresztülment volna Ausztriában ! Papíron volt! Hegedüs Lóránt: Minden kiegyezés papiroson van. (Derültség jobbfelől.) Palugyay Móricz : Az argentínai hus is ! Hegedüs Lóránt: Én csak azt mondom, hogy ebből a példából szerintem az világlik ki. hogy a 67-nek nem az a baja, a mit Földes t. barátom mondott, hanem az a baja, hogy mikor mi évtizedes nagy munkával közeljutunk az eredményhez, jön egy obstrukezió és azt lebunkózza. (Zajos helyeslés és taps jobbfelöl. Zaj balfelől.) Egy hang (balfelől): Gyönyörű eredmény ! Hegedüs Lóránt: De még mindig nincs megoldva a rejtély, hogy azóta »miért romlottak a viszonyok«. Erre feleletem a következő. 1903-ban, mikor ezt a — magyarul — pengőfizetésről szóló törvényjavaslatot beterjesztették, az a csodálatos helyzet állott elő, a milyen, azt hiszem, esetleg emberöltőkig nem lesz, hogy 3%% volt a kamatláb, még pedig két év, három hónap és 16 nap óta állandóan 3% volt. Ennél alkalmasabb júllanatot a pengőlizetés megkezdésére nem lehetett találni. A kormány megtette kötelességét, önök megobstruálták. Azt mondani, hogy ezért az ellenzéket nem terheli a felelősség, nem lehet, mert a politikai felelősség nem olyan, mint a szembekötősdi játék, a hol a gyerek azt mondja, hogy most már nem ér a nevem. A felelősség reánk 66*
