Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-76
500 76. országos ülés 1911 január 14-én, szombaton. a magyar hiteligények — a melyek a kiskereskedelem és kisipar kielégítésére volnának hivatva — szükségessé teszik. Kossuth Ferencz: Nem kifogásoltam! B. Madarassy-Beck Gyula: Felemlítette mélyen tisztelt képviselőtársam, hogy a bank a váltók összegének átlag értékének nem idomul ahhoz, a mihez idomulnia kellene Magyarországon, hogy t. i. a kiskereskedelem és a kisipar érdekeit kiszolgálja. Mindenekelőtt ezek a számok nem egészen kvadrálnak. A bank 1909. évi mérlegében a béesi váltók összege nem 3000, hanem 3166, az osztrák vidéké nem 2000, hanem 1527, a budapestieké nem 2500, hanem 2020, a vidékieké nem 1200. hanem 933. Kossuth Ferencz: Pardon! Nem 1909-ből vettem ! Két évvel előbbi adatok, 1907-ből valók ! B. Madarassy-Beck Gyula: Különben ebben a kérdésben nem ez a lényeg, hanem egészen más. Erre nem is helyezek különös súlyt. A lényeg az, hogy az Osztrák-Magyar Bank régtől fogva alapszabályainak, — ha nem csalódom — 60. §-ában kötelezve van arra, hogy semmiféle váltót annak kis összege miatt nem kifogásolhat. Már pedig az kétségtelen, hagy az Osztrák-Magyar Bank alapszabályait megtartja és soha nem fordult elő, hogy akármilyen váltót annak kicsiny összege miatt visszautasított volna. Sőt megnyugtathatom mélyen t. képviselőtársamat a részben is, hogy igenis igen nagy számban fordulnak elő az OsztrákMagyar Bank eszkompttárczájában kis váltók is. Hogy csak egy példát említsek, tudomásom szerint az Országos Központi Hitelszövetkezet állandóan egy legalább 10 miihóra menő reeszkomptot vesz igénybe az Osztrák-Magyar Banknál, még pedig olyan váltókban, a melyeknek átlaga magának az intézetnek jelentése szerint nem több, mint 326 K, tehát körülbelül 30 ezer darab váltóval veszi igénybe 10 milliónyi reeszkomptját. Felemlittetett azonkívül a mezőgazdasági váltók kérdése. Azt hiszem, ez túlságosan messze vinne; belevág ugyan teljesen a jegybank kérdésének lényegébe, de ha mai felszólalásom kapcsán ezzel foglalkoznom kellene, túlságos hosszú lenne beszédem. (Halljuk ! Halljuk ! a jobb- és baloldalon.) Sok szó esett itt az Osztrák-Magyar Bank közgyűléséről is. Mindenekelőtt konstatálom, hogy az Osztrák-Magyar Bank közgyűlése, vagyis a közgyűlési tagoknak a jegyzéke nem olyan rejtélyes valami, a milyennek itt Polónyi t. képviselőtársam feltüntetni szíveskedett, mert a közgyűlési tagok jegyzéke az Osztrák-Magyar Bank minden évi mérlegéhez nyomtatásban van hozzáfűzve, ez mindenkinek hozzáférhető, ebben a világon semmiféle rejtély nincs. Kezemben van a legközelebbi közgyűlésnek meghívója, a mely meghívóban már benne foglaltatik a közgyűlési tagoknak jegyzéke. Ebből konstatálható, és ez a kérdés érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele, hogy a közgyűlési tagok közül 208 magyar és 1062 osztrák, és ebből az 1062-ből 330 cseh, a mint arra igen t. képviselőtársam Kossuth Ferencz is rámutatott. Ez azonban a legújabb összeállítás. Már most méltóztatik bölcsen tudni azt, hogy az Osztrák-Magyar Bank statútumai szerint az Osztrák-Magyar Bank közgyűlése Bécsben vagy Budapesten tartatik a szerint, hogy az osztrák közgyűlési tagok száma több-e, vagy a magyaroké. Konczedálom, hogy nincs reményünk arra, hogy rövid időn belül elérjük azt, hogy a magyar közgjrülési tagok száma több legyen. Azonban nem érdektelen ezzel a kérdéssel abból a szempontból foglalkozni, hogy nem lehetne-e a magyar közgyűlési tagok számát szaporítani. Arról, hogy oly kevesen vannak a magyarok közül az OsztrákMagyar Bank közgyűlésén, igazán nem az OsztrákMagyar Bank tehet, (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) hanem oka annak az a körülmény, hogy nálunk minden, még a legfontosabb kérdésben is kifejtett társadalmi akczió igen lassan halad előre, (ügy van ! jobbjélol.) Miért tudtak a csehek az utolsó években olyan nagyszámú részvényre szert tenni, (ügy van! ügy van! jóbbfelől.) midőn még alig néhány év előtt alig voltak ott képviselve ? (Ügy van! jobbfelől.) Azért, mert a cseh társadalom úgyszólván reáfeküdt erre a kérdésre (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) és megvette a részvényeket, mert fontos érdekének tartotta azt, hogy ott képviselve legyen. Nálunk azonban az ilyen kérdésekben semmit sem lehet elérni, (ügy van ! ügy van ! a jobboldalon.) Látok pl. itt a listában ugyan magyar pénzintézeteket (Mozgás és zaj a baloldalon. Elnök csenget.) de látom, hogy igen sok pénzintézet hiányzik. Főleg hiányoznak azon magánemberek. Es mit jelent ez a közgyűlési tagság ? Hát olyan nehéz feladat az ? A részvények nincsenek fix kezekben; a 150.000 részvényből mindig van a piaczon kapható. A részvények, a melyek 1400 korona névértéküek, ma azt hiszem, 1890-en állanak és ezen a kurzuson még mindig 4%%-ot hoznak, (ügy van ! jobbjélol.) Tehát nem olyan áldozat az, ha valaki már hazafias szempontból is cirka 40.000 koronát majdnam 4y 2 %-os jövedelmezőség mellett befektet oly czélból, hogy megtegye az országnak azt a szolgálatot, hogy annál a pénzintézetnél, a mely legalább egyelőre hivatva van Magyarország összes valuta- és hiteligényeit legalább elsősorban képviselni, annak az intézetnek közgyűlésén érdekeltséget vállaljon. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) T. közgyűlés! (Nagy derültség.) Bocsánatot kérek, t. képviselőház, épen most tartottam az Osztrák-Magyar Bank közgyűlésénél! (Felkiáltások jobbfelől: Halljuk ! Halljuk ! Nagyon jó volt !) Azt hiszem, t. ház, hogy ezek szerint legalább bizonyos irányban sikerült kimutatnom, hogy azok a támadások és az elégedetlenségnek azok a hangjai, a melyek az Osztrák-Magyar Bankkal szemben a függetlenségi párti szónokok részéről kifejezésre jutottak, véleményem szerint talán teljesen indokolatlanok. (Helyeslés a jobboldalon.)
