Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-76

anuár it-én, szombatot}. 498 76. országos ülés Í9U f\ miért nem lehet a magyar nemzetnek ezt az 6 ügyét önállóan rendezni.« T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy ez a rendkívül kényelmes álláspont, a melyre az ellenzék helyezkedni akar ebben a kérdésben . . . (Nagy zaj és közbeszólások a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelól. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelól.) Sándor Pál: Mi meghallgattuk a szónokokat. B. Madarassy-Beck Gyula: Bocsánatot kérek, nem egészen jogosult azért, mert én belemegyek teljesen gróf Apponyi Albert mélyen t. képiselőtársam gondolatmenetébe és konczedálom azt, hogy ha arról volna szó, hogy két közgazdaságüag és politikailag egymástól teljesen elválasztott állam, tegyük fel pl. Románia és Szerbia véletlenül abba a helyzetbe jutott volna, hogy közös bankjuk volna, és ebben az esetben volna szó arról, hogy valamelyik külön bankot akar, itt a prezumpczio mindenesetre az önálló bank mellett szól. De nem hiszem, hogy a közgazdasági szempontok egész horderejének figyelembevételével lehetséges lenne állitani azt, hogy két olyan állam között, a melyek elvégre közös vámterületet képeznek, a melyeknek közös ügyei vannak, melyek közgazdaságilag — mint igen jól tudjuk — olyan viszonylatban állanak egymással. . . Gr. Károlyi József: Mint az ur és a szolga! B. Madarassy-Beck Gyula : ... hogy az egyik par excellence mezőgazdasági, a másik par excellence ipari állam, az egyik tőkeszegény, a másik tőkegazdag állam, én ezzel semmi egyebet nem akarok állitani, mint azt, hogy ilyen körülmények között azt mondani, hogy a prezumpczio minden további nélkül Magyarországon az önálló bank mellett szólana és mintha itt a bizonyítási teher azokat illetné, a kik a közös bankot akarják íentartani : én azt hiszem, hogy ebben a kérdésben ilyen messzire menni nem lehet, (ügy van! ügy van ! jobbfelól. Zaj balfelöl.) A mi álláspontunk igen egyszerű. A kormány és a munkapárt abban a nézetben van, hogy az Osztrák-Magyar Bank működése ugy a valutakérdésben, mint a magyar hitel kielégítésének kérdésében teljesen megfelelő a mai közgazdasági viszonyok között; viszont igen komoly aggályokat táplál arra nézve, hogy a mai viszonyok között az önálló magyar bank felállítása milyen közgazdasági következményekkel járhatna az országra nézve. Ilyen körülmények között tehát, a mikor a függetlenségi párt az önálló bank felállítását követeli, én azt hiszem, hogy annak a bizonyítása, hogy ez a nóvum a közgazdaságban, ez az újítás, (Nagy zaj baljelöl. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelól.) a mely a mai viszonyokkal szemben egy radikális közgazdasági változást jelent, hogy ez a • nóvum veszélyek, közgazdasági rázkódtatások nélkül "vihető-e keresztül, — mondom — erre nézve a bizonyítási teher minden kétséget kizárólag igenis a függetlenségi pártot illeti. (Ugy van! Ugy

,:

van! a jobboldalon. Zaj balfelől.) Gr. Károlyi József: Vállalják százhúszan! B. Madarassy-Beck Gyula: En abból indultam Id — és legyen szabad ezt a gondolatmenetemet folytatnom — hogy az Osztrák-Magyar Bank működése ma a monarchiára nézve teljesen megfelel. (Ugy van! jobbfelól. Zaj balfelől.) Legyen szabad ezt a tételemet néhány rövid statisztikai adattal és néhány rövid felvilágosítással illusztrálni. Vegyünk mindenekelőtt egyet, t. ház. Sok szó esett a házban arról, hogy az Osztrák-Magyar Bank a neki adott privilégium jogosultságát túlságos módon használja ki nyerészkedésre. Hát erre nézve összeállítottam bizonyos adatokat, még pedig hét jegybank dividendájára nézve, mert azt hiszem senki sem fogja azt a képviselőházban kétségbe vonni, hogy elvégre az, vájjon egy magánintézet nyerészkedik-e vagy sem, a maga kifejezését az illető intézet osztalékában nyeri. Ez a kimutatás eléggé érdekes. A román nemzeti bank, a melyet a túlsó oldalon elég gyakran szoktak más irányban példaképen felhozni, fizetett 1899-ben 32'8% dividendát, (Derültség jobbfelól. Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk !) a görög nemzeti bank fizetett 20%-ot, a belga nemzeti bank fizetett 16'6%-ot, a franczia 14%, az angol 9%, az olasz 6"83%, a németbirodalmi bank 583%. és az Osztrák-Magyar Bank 5'81% dividendát! Ezek között tehát — hiszen egyebet ezzel bizonyítani nem akartam, de azt hiszem, ezt kétségtelenül bemutattam — a felsorolt hét bank között, a melyek között épugy vannak a gazdag Nyugat nagy intézetei, mint kis balkánintézetek, az Osztrák-Magyar Bank fizeti aránylag a legalacsonyabb dividendát. (Ugy van ! jobbfelól.) De kifogás tétetett itt, még pedig Kossuth Ferencz és Földes Béla t. képviselőtársaim részéről, abban az irányban is, hogy az Osztrák-Magyar Bank nem elegendőképen elégiti ki a magyarországi hiteligényeket! Erre nézve különböző adatok hozattak fel. Azt hiszem, hogy a magyarországi hiteligények kielégítése tekintetében legtisztább képet nyerünk az Osztrák-Magyar Bank működéséről, ha a két legfontosabb üzletágat, a leszámítolási üzletet és a lombardüzletet hasonlítjuk össze. E tekintetben összeállítottam a kritikus 1907. év és az utolsó, 1909. év adatait. Ezek a számok itt még soha felemlítve nem lettek, pedig elég érdekesek, 1907-ben Magyarországon az escompte tett 2243 millió koronát, Ausztriában 3494 minió koronát, tehát Magyarországon 39%-ot, Ausztriában 61%-ot, 1909-ben tett Magyarországon 2065 millió koronát, Ausztriában 3171 rnillió koronát, tehát Magyarországra esett 40%, Ausztriára 60%. Az 1900-ik és az 1909-ik év átlagában — jeléül, hogy ez nem véletlen szám — e két esztendőben volt Magyarországon 1452 millió korona, Ausztriában 2427 millió korona, tehát Magyarországon 37-5%, Ausztriában 62-5%; lombardkölcsönben — csak a százalékokat mondom — Magyarországon volt 1907-ben 42%, Ausz-