Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-76

4Ö0 76. országos ülés 1911 január lí-én, szombaton. a nemzeti vagyonosodás egy hatalmas emeltyűjének tekintem és azok közé sorakozom, kik ezen intézmény létesítését követelik, mert egy ilyen külön önálló magvar nemzeti jegybank egyszersmind kifejezője az ország nemzeti és állami függetlenségének. (Helyeslés a baloldalon.) Mikor most e törvényjavaslat tárgyalásánál, mint az önálló gazdasági berendezkedés hive felszólalok, előrebocsátani óhajtom még. azt is, hogy én, mint ezt a közelmúltban, ha nem is itt e házban, hanem a közélet más terén működve mindig hangoztattam, az önálló vámterület feltételeit jó előre biztosító okos közgazdasági politika követését abban látom, ha az önálló jegybank a kereskedelmi és vámszerződések lejárati ideje előtt, vagyis 1917. év előtt létesittetik. (Helyeslés a baloldalon.) Azért vagyok és voltam ezen állásponton, mert az önálló jegybank lésesitésének és Ausztria és Magyarország közt a vámsorompók felállításának nem szabad egy időbe esnie, hanem az önálló berendezkedés terén fokozatosan, lépésről lépésre és a különböző nagy reformok megvalósításának azon egymásutánjában kell eljárni, hogy előbb kell az önálló jegybankot létesíteni, azután kell az önálló vámterület feltételeiről gondoskodni. Nem zárkózom el ugyanis annak a felismerésétől, hogy mint minden gazdasági rendszerről való átmenetei, ugy az az átmenet is, mikor hazánk a szabadkereskedelem rendszeréről átmegy, a szomszéd állammal szemben, a védvám rendszerére, mindig bizonyos zökkenéssel és megrázkódtatással jái. Igaz, hogy ezen zökkenés és megrázkódás mérvét a közös bank hivei erősen túlozzák, de elvégre nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a tényt, hogy az uj berendezkedés alkalmával a magyar ipar és kereskedelem megvédésére szolgáló védvám talán mindjárt az első évben nem fog eredményezni olyan nagy előnyöket, a melyek teljesen kiegyenlítenék az osztrák védvámnak a magyar mezőgazdaság terményeire sulyosodó hatását és ép azért az állam gazdasági tevékenységének az kell hog}

7 feladata legyen, hogy gondoskodjék olyan módozatokról, a melyek mellett az átmeneti idő alatt is rendezett pénz- és hitelviszonyok uralkodjanak Magyarországon. Ez pedig ugy érhető el, ha abban az időben az országnak aranyvalutában készfizető önálló jegybankja van. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Eddigelé is mindig ugy láttam ezt a kérdést, a mint látom most is, hogy azért kell aranyvalutában készfizető önálló jegybankot létesítenünk, mert csak ezzel biztosithatiuk magunknak, hogy minden nagyobb rázkódtatás nélkül tudjuk megvalósítani az önálló vámterületet, hogy ezzel biztosítjuk magunknak az önálló gazdasági berendezkedést, hogy ez elvégre 1917-ben élő valóság, nem pedig egy évtizedről-évtizedre a papiroson fentartott jog lesz és hogy ez minden mélyreható krízis nélkül valósul meg. Természetesen a változott politikai és a változott párterő-viszonyok között arra nézve, hogy miképen tudjuk megvalósítani az önálló vámterület feltételeit, meg kell elégednünk annak követelésével, hogy a mélyen t. parlamenti többség a vámszerződéseknek lejárta előtt, ha egyebet nem, legalább a készfizetésnek felvételét biztosítja, mert én abban a véleményben vagyok, hogy ebben az esetben, bár fentartani méltóztatnak is a közös bank intézményét, el fogjuk érhetni azt, hogy ugyanakkor, a midőn a vámegység, a vámközösség megszűnik, az aranyvalutában készfizető közös bank megszüntetheti működését és az aranyvalutában készfizető önálló magyar jegybank a nélkül, hogy az ország gazdasági életére káros volna, mindjárt megkezdheti működését. Ennek kapcsán még egyet óhajtok előrebocsátani. Kifejezésre juttatni óhajtom ugyanis azt, hogy azon politikai változás mellett, a mely a választásoknak eredménye, s a mely szerint olyan többség jött a parlamentbe, mely az önálló gazda' sági berendezkedésnek, az önálló vámterület és az önálló jegybank intézményének — hogy igy fejezzem ki magam — ellensége . . . Eitner Zsigmond: A választások előtt nem! (Zaj. Elnök csenget.) Kelemen Béla: ... igen természetes mindnj^ájunk előtt, hogy ettől a többségtől egyáltalában nem várhatjuk, sőt nem is képzelhetjük, hogy ilyen politikai felfogás mellett javaslatot fog benyújtani az önálló jegybank felállítása tárgyában. Azonban épen ezért az is volt a véleményem, hogy voltaképen ennek a javaslatnak tárgyalásánál nem is szólalok fel, pusztán szavazatommal ellenzem ennek, az ország közgazdasági érdekeire annyira hátrányos törvényjavaslatnak elfogadását, hogy eleget tegyek mind j)olitikai meggyőződésemnek, mind választóimtól nyert megbízatásomnak. A legkevesebb, a mit a nemzet a t. többségtől és a t. kormánytól elvárt volna az, hogyha már fentartja is a közös bank intézményét, illetve ha már meghosszabbítja is annak szabadalmát, telj esitette volna azt a kötelességét, hogy olyan változtatásokat eszközöljön az ujabb szabadalomban, a melyek a közös bank intézményének keretében is megvédték volna az ország termelési, gazdasági, kereskedelmi és hitelügyi érdekeit. (Igaz! ügy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez azonban nem történt meg. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat ugyanis nemcsak azokat a régi jogos kívánságokat nem valósítja meg, a melyeket aziránt táplálunk, hogy az önálló berendezkedés egyszer már élő valóság legyen, hanem még azokat a szerény igényeket sem elégíti ki, hogy a közös bank intézményének keretében, a mai gazdasági közösség keretében az ország gazdasági, hitelügyi és kereskedelmi igényei az eddiginél megfelelőbb kielégítést nyerjenek. Felszólalásomnak nincs is más czélja, mint épen az, hogy rámutassak ezekre, a tényekre, hogy rámutassak különösen arra, hogy a törvényjavaslat elejti a készfizetések kötelező felvételének megkezdését, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélső-