Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-75

75. országos ülés 19sí január 13-án, pénteken. 4G9 sem volna semminemű igazság, hogyha a két állam termelése jiusztán és egyedül a két állam belső fogyasztására szolgálna. Azonban tudjuk, hogy teljesen az ellenkező történik nálunk és hogy érdekeink határozottan ellentétesek az osztrákokéival, (ügy van ! ügy van ! a haloldalon.) Erre mutatott reá Kossuth Lajos is Iratai 9-ik könyvének 129. lapján, a hol azt mondja (olvassa) : »Miként lehet arról álmodni is, hogy a külön két gazdasági egésznek hitelszükségletei ugyanazon egy bank utján fedeztessenek, midőn már magában az egy bank eszméjében kikerülhetetlenül benne fekszik az a fatális kényszerűség, hogy a mit az egyik fél kap, az a másik fél szükségleteinek fedezésétől vonatik el«. (ügy van ! a baloldalon.) T. ház ! Nincsenek is sehol külön ij^ari és külön mezőgazdasági államok, (ügy van !) Vannak elmaradottak (ügy van !) és vannak a fejlődés magasabb fokán állók, (ügy van ! ügy van ! a baloldalon.) A fejlődés dolga az egész, a melyen azt hiszem előbb-utóbb minden nemzetnek keresztül kell mennie, hacsak valami végzetes szerencsétlenség meg nem gátolja ebben, a mint meggátolta hazánkat is. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Azonban mindenütt csak a gazdasági önállóság segélyével történhetik ez, mert különben a fejlettebb parancsol a gyöngének, (ügy van ! a baloldalon.) És mi e tekintetben nagyon rosszul állunk, még rosszabbul, mint Anglia gyarmatai az anyaállammal szemben, mert mindnyájan tudjuk, hogy azoknak arra is van joguk, hogy még Angliával szemben is némely iparczikkek után vámokat szedjenek. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) De nemcsak azért életszükségletünk az önálló nemzeti bank hogy mint önálló állam fejlődhessünk, hanem azt mondhatnám, hogy elsősorban azért is, hogy megéljünk. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mert ki hiszi el, hogy ez az ország sokáig kibírja a terheknek azt az imminens növekedését, a melyben részünk van és a mely a közeljövőben reánk vár ? Hiszen ezen ország teherviselési képességének feltétlenül össze kell roskadnia, hogy ha gazdasági fejlődésünk csak számtani, de ezzel ellentétben terheink mértani haladvány arányában növekednek. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hiszen ennek az országnak az évi költségvetése rövid tiz év leforgása alatt 50%-kal emelkedett. Pedig mennyire hátra vagyunk még, mennyi mulasztás vár még orvoslásra, mennyi jogos igény vár kielégítésre és fedezésre várnak az ország valóságos Molochjának, a mindkét nemű hadseregnek, a szárazföldi és tengeri haderőnek manapság valósággal már az őrültséggel határos kiadásai. (Igaz! ügy van ! balfelöl.) Ki hiszi azt el, hogy Magyarország mindezeket a terheket úgyszólván tisztán mezőgazdaságára támaszkodva fedezhesse ? Én a magam részéről ezt határozottan lehetetlenségnek tartom, (ügy van ! ügy van I balfelöl.) És nekem az a nézetem, hogyha mi élni akarunk és e mellett eleget akarunk tenni a nagyhatalmi hóbortnak is, — annak tartom, — sajnálom, hogy Rakovszky Béla t. képviselőtársam nincsen itten, hogy véleményemet erről meghallhatná, hogy az a nagyhatalmi állás csak akkor nem volna hóbort reánk nézve, hogyha abban a magyar érdekek is kielégítést nyernének, (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) de mai helyzetünkben a nagyhatalmi állás tisztán és egyedül osztrák érdek, (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) mondom, hogyha ennek a nagyhatalmi hóbortnak is eleget akarunk tenni, akkor határozottan életszükségünk van önrendelkezési jogaink szabadságára, mert e nélkül egy nemzet sem boldogul. Föl kell tehát állítanunk az önálló vámterületet ennek pedig szükségszerű előfeltétele az önálló nemzeti jegybank felállítása. (Igaz ! ügy van t balfelől.) Ha talán egymagában nem is volna leküzdhetlen és pótolhatlan csapás az, hogy a szabadalom 1917-ig leköttetik, de ha meggondoljuk, hogy akkor 1917-ben egyszerre két válságot kell, hogy kiálljunk, egyszerre két átmenet nehézségeit, küzdelmeit és hátrányait kell elviselnünk, akkor azt hiszem, a józan ész parancsolja, hogy ne késsünk egy pillanatig se az önálló nemzeti bank felállításával és én a magam részéről egész őszintén megvallom, hogy csak egy annyi időre terjedő provizóriumba volnék hajlandó belemenni, és azt megszavazni, a mely kifejezetten csak azért hozatik meg, hogy az az önálló jegybank felállítását lehetővé tegye. (Helyeslés balfelől.) Látjuk, hogy a bankkérdés milyen mélyen érinti nemzeti önállóságunk és megélhetésünk nagy problémáit. Nekem az a meggyőződésem, hogy akkor is fel kellene állítanunk az önálló jegybankot, ha az a veszedelem fenyegetne is, hogy annak a felálütása eleinte óriási anyagi áldozatokat róna reánk. Egy hang (balfelől) : Földes kimutatta, hogy nem igy van ! Thaly Ferencz : Ezt vallom én is. Azt mondom, hogy nem ugy van, hogy ez tulaj donképen csak ráfogás, és nekem az a meggyőződésem, hogy pénzügyi válsággal nem járna az önálló nemzeti bank felálütása, sőt azok a veszedelmek sem következnének be, a melyekkel az önálló bank ellenségei rémitik az országot. Azt mondják, hogy az önálló bank nem tudná a pénz értékének állandóságát megvédeni, hogy diszázsio állana be és hogy a bankkamatlábat nagy mértékben fel kellene emelni, hogy az arany ki ne szivárogjon és végül, hogy Ausztria pénzügyi krízist fog előidézni a mi értékpapírjainknak nagy tömegben való piaezra vetésével. Engedje meg a t. ház, hogy én mindezen kérdésekre vonatkozólag megjegyzéseket, refleksziókat tehessek azért is, mert az elmondandók alapul szolgálnak meggyőződésemnek. , --j Bankszakértő nem vagyok, azt beismerem, azonban azt is tudom, hogy a közgazdasági és pénzügyi élet törvényeiknek hódol, s ezekre a törvényekre vonatkozólag más nemzetek és államok jegybankjainak és pénzrendszerének történetéből okulást és példát meríthetünk, (ügy van ! a bal- és a szélsőbahldahn.)