Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-74

446 74. országos ülés 1911 január 12-én, csütörtökön. akkor nem emelkedhetik a kamatláb. Ennek egyszerű bizonyítékát évszázadok története adja. Évszázadokon keresztül megállapítottak egy törvényes kamatlábat, a mely elég alacsony volt, ha szem előtt tartjuk, hogy milyen szegény volt akkor a világ tőkékben és mégis ilyen szerény kamatlábat tudtak íentartani azért, mert a termelésnek, a termelő tényezőknek termelékenysége nagyon csekély volt. Hiszen csak kissé körül kell nézni a világban. Ott van pl. Németország, — a kik a bank mellett vannak, hivatkoznak is erre — ott éveken keresztül magasabb volt a kamatláb, mint az OsztrákMagyar Bank kamatlába. Miért ? Azért, mert ott termelékenyebb a tőke. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) 'fessék csak megnézni, hogv miiven óriási nagy mennyiségű emisszió történik ott évenkint. összevéve Ausztria és Magyarország emissziói eltörpülnek a mellett, nagyon természetes tehát, hogy ott a kamatlábnak emelkedni kell. Nem is akarok Észak-Amerikáról szólni, a hol a kamatláb azért olyan magas, mert a befektetés nagyobb jövedelmet hoz és az emberek hozzá vannak szokva ehhez ; az angol ember t. i. nem elégszik meg 3%—4%-kal, ő 10—11%-ot akar. Tessék csat megnézni a német papírok nagy részét is az ipari vállalatokban. Azok nem 4—5%-ot hoznak, hanem 10—12%-ot. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Én azt hiszem, hogy a t. előadó ur (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) a mikor különösen arra hivatkozott és azt a kifejezést használta, hogy itt katasztrófa következhetik be, mégis nagyon erős kifejezést használt, és nem gondolta meg, hogy az ilyen nyilatkozattal az országnak nagyon ártani lehet. (TJgy van ! ügy van !) balfelől.) Justh Gyula: Meggondolatlan állítás! Földes Béla : Ugyancsak a t. előadó ur foglalkozott a fizetési mérleggel is, és itt már közelebb állunk egymáshoz. Ha jól értettem, ugy formulázta a. maga tételét, hogy ő a fizetési mérlegnek nem tulajdonítja azt a befolyást a valuta fentartása szempontjából, a melyet neki sokan tulajdonítanak. Lovászy Márton : Ezt is csak a készfizetés védelmében hozta fel! Földes Béla; Az egyik dolog tekintetében nézeteltérés nem lesz közöttünk, t. i. arra nézve, hogy a fizetési mérlegnek összeállítása, annak a felállítása és szerkesztése igen nagy nehézségekbe ütközik. Polónyi Géza: Humbug az, semmi egyéb ! Földes Béla: Azt én nem mondom. Azért, mert valami nem tökéletes, még nem humbug. Mindenesetre nagy haladás volt, hogy a kereskedelmi mérleg helyett ma már felállítják a nemzetközi fizetési mérleget. Nagy haladás, mert végre is, ha egj^ statisztika hiányos, azért még nem hasznavehetetlen. Hiszen alig van oly statisztika, a mely ne volna hiányos és jóformán az egész gazdasági statisztikát, a mennyiben nem alapszik hivatalos eljáráson, sutba kellene dobni, mint a mely mind nagyon prekär és akkor teljes pozitivitása csak a statisztika egy részének volna, t. i. a népességi statisztikának, mert itt megvannak az előfeltételek arra, hogy az pontos legyen, ellenben sok más adatot pontosan összeállítani nem lehet, mert vannak tényezők, a melyeket nem is lehettük] donképen statisztikailag megragadni. Vegyük pl. az utazások alkalmával való forgalmát a pénznek, vagy a ki- és bevándorlásnak az esetét. . . Polónyi Géza: A kártyajövedelem!. Földes Béla : . . . esetleg a szökevényeknek a pénzét, azt sem lehet konstatálni. (Zaj.) De nem lehet a fizetési mérleget konstatálni azért sem, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) mert pl. igen sok magyar szelvény beváltatik külföldön, és az a küldemény, a mely ennek megf elelőleg külföldre küldetik, nem esik Magyarország terhére, hanem tulaj donképen csak átmeneti tétel. Pl. ha a párisi vagy londoni ház, annak a gazdag rentésnek, magyar életjáradékosnak, a ki Parisban vagy Londonban él, beváltja a szelvényét, a megfelelő értéket meg kell küldeni. Ez csak arra vonatkozik, a mi a tényeknek a konstatálását illeti, mert itt igen sok tényezőt kellene tekintetbe venni. Az kétséget nem szenved, hogy arra igen határozott- példák vannak, hogy a fizetési mérleg igen sokszor helyes képet nem nyújt, és az aranymozgalom egészen ellenkező irányban történik. (TJgy van! TJgy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Itt van pl. Anglia, a mely leginkább kénytelen néha dolgozni a kamatsróffal, a kamatcsavarral, mert kimegy p. Angliából egy millió font sterling, a mi az angol nagy gazdagság és kereskedelem mellett csekélység lenne, de miután az angolok, a mint tudjuk, nagyon keskeny alapra fektetik egész forgalmi életüket, ennek következtében ez is zavart okoz. Angliának körülbelül 4000 millió korona — ennyire becsülte Eóbert Giffen — követelése van a külfölddel szemben, tisztán csak banküzletekből, biztosítási és egyébb üzletekből. Mindamellett Angliából igen gyakran erős kiszivárgás mutatkozik aranyban. Volt egy érdekes eset Francziaországban 1893-ban. (Halljuk ! Halljuk !) Francziaországban 1893-ban rossz termés volt, és körülbelül egy milliárdra becsülték a behozatalt, hogy ennyire lesz szükség, a mi be is következett. S mi lett ennek a következménye ? Az, hogy a váltóárfolyam épenséggel nem ezt az eseményt és tünetet tükrözte vissza, hanem az ellenkezőjét, ugy hogy aranybeszivárgás volt. Ebből az okból tehát határozottan mondhatjuk azt, hogy a fizetési mérleg nem nyújt nekünk elég pozitív alapot arra, hogy azt mondhassuk, hogy egy ország azért, mert a fizetési mérlege kedvezőtlenül alakul, az aranyát nem tudja megtartani. Különben, a nélkül, hogy részletekbe akarnék bocsátkozni, (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőblaoldalon.) még egyet akarok megemlíteni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldal.on.) Nagy különbséget kell termi valamely országnak tartós eladósodottsága és idő-