Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-74

74. országos ülés 1911 január 12-én, csütörtökön. 447 leges eladósodottsága között. Van ország, a mely tartósan el van adósodva, de időlegesen rövid hiteleket nem vesz igénybe nagy mértékben, ennek következtében ennek az országnak, daczára annak, hogy eladósodottsága sokkal nagyobb, a viszonyai nem zavarodnak meg annyira, mint olyan országnak, a melynek eladósodottsága kisebb. Itt van pl. Németországnak a példája, a melynek a fizetési mérlege semmi esetre nem alakul nagyon kedvezőtlenül; neki is vannak, tartozásai külföldön, de azok aránylag csekélyek. Hanem a gazdasági életnek erős fellendülése, az iparnak óriási fejlődése következtében igen nagy az igénye Németországnak rövid lejáratú kölcsönökben és azért az aranykiszivárgás ellen sokkal jobban kell védekezni, mint más országokban, a melyekben ilyen rövid lejáratú kölcsönök vétetnek igénybe. Egyébként itt még egy körülményt kell tekintetbe venni, a mely inkább lélektani és a mely az egész életben, mindenütt tapasztalható, az egyéni, társadalmi és nemzeti életben is mutatkozik, hogy t. i. a kereskedelem elsősorban bizalmon alapul. Ha valamely ország iránt megvan a bizalom, akkor azok a zavaró tényezők nem okozhatnak és nem okoznak bajt. Csak ott okozhatnak bajt, a hol a bizalom nincs meg; mihelyt a bizalom megzavarodik, baj van. Még Angliával szemben is bekövetkezett az, hogy Francziaország nem bizott Anglia fizetési képességében és ennek következtében Anglia nem kapta meg azokat a kölcsönöket, a melyeket keresett: Bekövetkezett Németországban a bur háború idejében, hogy nem bizták a francziák a pénzüket Németországra ; ezért és nem a fizetési mérlegből következett, hoov feltétlenül követelték a kölcsönök visszafizetését. Ez okból, azt hiszem, a mikor mi az önálló magyar jegybankról szólunk, ezt a szempontot ki kell kapcsolnunk. Ki kell kapcsolnunk annyival is inkább, mert azok az irányzatok, a melyek a nemzetközi forgalomban működnek, igen erős változásnak vannak alávetve, és alá vannak vetve azért is, mert magukban hordják az orvosságot, az ellenőrző szereket. (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Már most, sokszor történik hivatkozás nálunk arra, hogy az önálló bank azért nem volna jó, mert ma különösen kívánatos, hogy nagy területek, nagy gazdasági egységek legyenek. (Mozgás balról.) Nem is akarok arról beszélni, hogy a menynyiben e törekvés jogosult, az csak annyit' jelent, hogy legyenek nagy gazdasági területek, egységek, a melyek azonban állami önállósággal bírnak, nem pedig oly egységek, a melyekben csak egyik vagy másik ténvező bir egyenlő állami szervezettel. ( Ugy van ! ügy van ! balról.) s Meg van ez czáfolva azzal a példával, melyet az elébb emiitettem, a mikor látjuk, hogy minden államnak megvan a maga jegybankja és abszolúte nem. érzi, hogy annak hátránya volna, és azt hiszem, sehol elméleti munkában nem is lehet azt az érvet megtalálni, hogy csak ott legyen bank, a hol nagy területek vannak. Sőt vannak igen kis területeken kitűnő bankok; pl. a skót bankrendszer, a legkitűnőbb a világon, legalább az angolok annak tartják, és a legkiválóbb bankárok Angliába, Londonba Skócziából mennek, és a skótok maguknak is vindikálják az érdemet a modem bankügy kifejlesztésében. Lassankint át is viszik mindenütt a skócziai intézményeket, és a mi a skót bankrendszer tekintetében reánk nézve különösen fontos, az, hogy megoldották, — épen azért, mert nemzeti bankok — azt, a mit mi nem tudunk megoldani, a mezőgazdasági hitelt. (Ugy van ! Ugy van! balról.) Rossz földek vannak ott és mégis nagyon magas fokon áll a mezőgazdasági kultúra. Miért. ? Mert a bankok támogatják a mezőgazdaságot; oly hitelszervezetet létesítettek, a mely lehetővé teszi a kisember számára a mezőgazdasági hitel kifejlesztését. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem tehát, hogy abszolúte nem áll meg az az érv, hogy csak nagy területen lehet számítani arra, hogy ilyen intézmény felállittassék. (Helyeslés balról.) Már most, sokat hallunk arról is, — és ebbe belejátszik az a katasztrófa-elmélet — hogy nagy rázkódtatásoknak leszünk kitéve. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez az ellenvetés nagyon jellemző, mert ha a rázkódtatásoktól félünk, akkor egyáltalán soha nem fogjuk a bankot felállítani, semmi uj intézményt nem létesíthetünk, mert rázkódtatások nélkül ilyen nagy átalakulások nem vihetők keresztül, Azt hiszem., hogy azok, a kik rázkódtatásokat és katasztrófákat hangsúlyoznak.azok csak nagyobb érdemeket akarnak szerezni, ugy mint az az orvos, a ki a kis bajt ugy tünteti fel, mintha óriási, halálos betegség volna. (Igaz! ügy van ! Taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem halálos betegségről van itt szó ; nagyon könnyű betegség ez és könnyen fogunk keresztülesni azon, a mi ezzel fog járni. (Ugy van! ügy van! balról.) Különben az érdekeltek rajta lesznek, hogy a súrlódások és nehézségek ne legyenek nagyok, mert egyforma az érdekeltség, sőt vannak, a kik koczkáztatják azt az állítást, hogy a hitelező jobban van érdekelve, mint az adós. (Igaz ! ügy van ! Taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Az értékpapírok visszavásárlásáról is volt szó, és itt találkozom a t. előadó ur nézetével, a ki ettől nem fél; ő azt mondta, hogy ettől nem kell túlságosan félni. Vannak azonban, a kik nagyon félnek, de helytelenül, mert annak, hogy visszaözönlenek a papírok, ki van téve majdnem minden ország ; talán Anglia nincs, de már Németország ki. van •téve, Oroszország is, Olaszország is. És meg is történt, hogy Francziaország például visszautasította az olasz papírokat vagy dolgozott ellenük ; a németek az orosz papírok ellen dolgoztak; Németországban féltek, hogy az angolok visszautasítják a német papírokat. De mit látunk ezeknél az eseteknél ? Azt, a mi pl. a legfiagránsabb esetnél történt, mikor Bismarck kitiltotta az orosz papírokat Berlinből, hogy akkor is a németek húzták a rövidebbet, mert olcsón adták el és drágán vették vissza a papiro-