Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-58
38 58. országos ülés 1910 deczember 13-án, kedden. most bővebben belebocsátkozni, de maga az a" tény aggodalmat keltő, hogy első izben történik meg az, hogy a magyar törvényhozás által adott megbízás alapján egy idegén valutára szóló — és ha a félhivatalos közlemények helyesek, a melyekre most már szabad hivatkoznom, mert a t, pénzügyminister ur utal rá — egy olyan czimletnek kibocsátása, a melynél a hitelezőtől függ, hogy ő magának mit választ: koronaértékben, sterlingben, márkában, avagy frankban való fizetést. Ez az egy körülmény maga mély aggodalmakat kell hogy ébreszszen a képviselőházban, mert ez az eddig megkötött kölcsönöknél különálló tipust állapitana meg, a mely egyrészt azokon a tőzsdéken, a melyeken a mi kölcsönünk jegyeztetik, leszoríthatná az eddigi más valutára szóló czimleteinket. másrészt kiszolgáltathatna bennünket a karoathitelezők oly nagymérvű visszaéléseinek, hogy a legdrágább kurzusú valutát választják maguknak tetszésük szerint, a mi tekintettel arra, hogy a készfizetések kérdésében az állam válik csupán készfizetővé, de a bankok nem, igen aggodalmas lehet. Azután a valutarizikónak kérdése mindenesetre kellene, hogy érdekelje a parlamentet. De hiszen eltekintek a proviziő kérdésétől és eltekintek attól, hogy egy drága kölcsönről van szó; mindezektől eltekintek, de azt a princzipiumot nem szabad feladnom, hogy a t. pénzügyminister urnak kötelessége, nekünk pedig jogunk és kötelességünk ezekről az ilyen nagy pénzügyi müveletekre vonatkozó részletekről tájékozódni és azokat birálatunk tárgyává tenni. Nem folytatom tehát, t.. ház, csupán egyetlenegy momentumra akarok még ráutalni és ez a t. pénzügyminister ur beszédével kapcsolatosan ebben az ügyben a Rothsekild-ház szereplésére vonatkozik. A franczia kamarában t. i. megállapittatott ... Németh Károly: Most jönnek a lelepzések: Polónyi Géza: Nem leleplezések, szó sincs róla; eszem ágában sincs! Br. Podmaniízky Endre: Na! Na! Polónyi Géza: Különben jogom volna, ehhez is! A franczia kamarában hivatalosan állapittatott meg, hogy a franczia külügyminister és a pénzügyminister a Rotkschild-házzal a mostani kormánynak vélt megbízása alapján a franczia kölcsön tekintetében hivatalosan tárgyaltak, s hivatalosan közölték a Kothschild-házzal azokat a föltételeket, a melyek a franczia kamarában elmondottak szerint Magyarország számára a teljes 560 millió K értékben adandó kölcsönt, másrészt olcsóbb feltételeket biztosítottak volna, mint a milyenek mellett ez most megköttetett. A franczia kamarában konstatálták, hogy a Rotkschild-házzal hivatalosan közöltettek ezek a feltételek és ők abban a feltevésben voltak, hogy a Rothschild-ház közölte a magyar kormánynyal. Most méltóztatott a tegnapi nyilatkozatból megtudni a következőket: hogy a t. pénzügyminister ur kijelenti, hogy téves a franczia kamarának az informácziója, mintha a mostani kormány ebben a kérdésben egyáltalában bárkinek az utján, bármiféle lépést tett volna, A Eothschild-ház ebben a kérdésben — ez tiszta és világos — megbízás nélküli ügyvivőként szerepel és kiadta magát a magyar kormány megbízottjának, de elmulasztotta azon kötelességét,. hogy a magyar kormánynyal a neki hivatalos utón adott, hivatalos értesítéseket közölje. Ez nagyon érdekes jelenség és szembeii azzal, hogy legközelebb nagyobb hitelműveletek előtt állunk, mindenesetre óvatosságra fog bennünket inteni a Rotscbild-házzal szemben, mert egészen tisztán ugy áll a dolog, hogy ha ezek a tények itt egymás mellé állíttatnak, könnyen valószínű, hogy a Rotschild-csoport épen azért mulasztotta el a magyar kormány számára megadni az értesítést, mert magának rehabilitácziót keresett a pénzügyi piaezon, miután Ausztriából kizárták őt és a maga számára akarta ezen kölcsön feltételeit, illetve megkötését biztosítani. Ezeket én kötelességemnek tartottam elmondani azon föltevéssel, hogy a t. képviselőház is be fogja látni azt, hogy akkor, a mikor a népünk úgyis szegényedik, kivándorol stb., akkor nekünk nem szabad közömböseknek lennünk a tekintetben, hogy a kormány az 560 millióról szóló meghatalmazás alapján miként járt el ezen kölcsön lebonyolítása körül. Azért voltam bátor ezen határozati javaslatot benyújtani, a melynek elfogadását tisztelettel ajánlom. Ha azonban a pénzügyminister ur azon értelmet tulajdonítja nyilatkozatának, az esetre szavazásra szükség nem lesz és azon esetben vissza fogom vonni javaslatomat. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az első kérdés az, hogy elfogadja-e a t. képviselőház az 1. §-t, igen vagy nem? (Igen.) Az indítvány nem irányult az 1. §. ellen, mégis azt hiszem, hogy meg kell kérdeznem, a t. házat, hogy méltóztatik-e elfogadni az 1. §-t. (Elfogadjuk!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja az 1. §-t. Most következik a határozathozatal Polónyi Géza t. képviselő ur kettős elleninditványa, illetőleg határozati javaslata felett. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni. Szojka Kálmán jegyző: (olvassa a határozati javaslatok szövegét). Elnök: Kívánja a képviselő ur, hogy ketté válaszszam a két határozati javaslatot? (Felkiáltások a jobb oldalon: Mindegy!) Polónyi Géza: Igen, kérem.
